Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ KÜLPOLITIKA Thursday, Jan. 1. 1981. 2 Levelek A magyar zsidóság és az NBC NEW YORK, N.Y. Nem eget rengető esemeny, melyhez hozza szeretnék szólni, de annyi naivitást es megkerülést Írtak róla az amerikai magyarnyelvű sajtóban, hogy kiprovokáltak vele egy kis helyre- / igazítást. Az NBC—TV (Channel 4) nemrégi “doku-filmjé-* ról van szó, melyet november 16-án(nagy meghir­detés es beharangozas után, parádés időben, vasár­nap délben közvetítettek. Angol cime ez volt: “THE JEWS OF HUNGARY - A STUDY IN SURVIVAL” (A magyarorszagi zsidók — Tanul­mány á túlélésről). Az amerikai magyarnyelvű saj­tóban “A Magyar Zsidóság Élete” címet adták neki. A Magyar országra utazott NBC-technikusok pro­ducere tehetséges amerikai magyar, Madarász Géza. Egyben ő volt a team “magyar szakértője” es az egyetlen, aki magyarul beszélt, leven egykori 1956- os disszidens. A “bibi” az egészben csak az, hogy az amerikai produkció es annak “publicity” osztálya, a szokott kommerciális meggondolásokból, többet ígért, na­gyobbat próbált “kihozni” a tárgyból, mint amit lehetett és amit tudott. De amit a hét órára eleg vi- deo-filmbol végül is összevágták, az nem volt “a ma­gyar zsidóság élete”, sem “túlélésének tanulmánya”, hanem szép színes felvételek pl. a Dohány utcai zsinagógáról (üresen), díszkénjéről (melynek föld­jében ma is zsidó tömegsír van, 1944—45-ből), a Zsidó Múzeumról, rabbiképzö szemináriumról (6—8 növendékkel), a szép, de üres szegedi temp­lomról, zsidó aggok-hazáról és kóser népkonyháról (10—15 emberrel), kedves, dundi, felöltöztetett gyerekek vasárnapi héber iskolájáról, stb. stb. A film egy órán at újra es újra kb. ugyanazt a 30—40 vallásos zsidót es családtagjaikat mutatta, akik rész­ben vagy egeszben a hitközségi funkciókból vagy azokban élnek. Kevés kivétellel, legtöbbjük “törzs- tag” volt. Vagyis, aki azt várta a filmtől, hogy lassa, mikent néz ki a három legnagyobb zsidó templom a mai Magyarországon s meggyőződjék arról, hogy szabad imádkozni, senkisem éhes, s meg zsidó “dis­co” is van táncolni, annak igényéit a produkció tel­jes mértékben kiszolgálta. De, mint fentebb írtam, ez a film nem “Tanul­mány Egy Bátor Nép Túléléséről” és nem “A Ma­gyar Zsidóság Élete”, csak egy pici csoport, egyéb­ként kiváló tudós szakemberé es közvetlen környe­zetüké. 70—80 ezerre becsülik a többi, zsidónak született es ma is elő magyar állampolgár számát. Ebből le­vonható 10—15.000, ki régen áttért valamelyik ke­resztény hitre és csak azt akarják, hogy ne beszélje­nek róluk, mint zsidókról. De a formailag zsidó ma­gyar polgárok nagy része is csak papíron az. (Mond­hatnám, csak. ha éppen üldözik őket.) Fiatalok ez­rei nőttek fel 1945 óta és dolgoznak termelő pozíci­ókban, nem tartanak semmilyen vallást (s nemcsak zsidókra gondolok). Ha fiúgyermek születik, eset­leg tradícióból körülmetélik, bár ez is ritkul. Mindezzel csak azokat a tenyeret akartam alá­húzni, melyek kicsit világosabban mutatják a való­ságos helyzetet, de amelyeket az NBC-film nem emelt ki. A templomokat és zsinagógákat, melyek­ben a minimális latogatottsag fennállt, allami pen- .;SÖ)Bwwénflijasf ■ .> • ■*'* A napi sajtó és a hírközlés más eszközei alig em­lékeztek meg egy olyan ünnepek előtti, nemrég le­zajlott 1 eseményről, ame'v beszédesen intő hangot igvekszik kölcsönözni a keresztényi hitben élők ün­neplésének. Akik nem fukarkodnak hitük szerinti ünnepi jókívánságokkal: Békesség a Földön a joaka- ratu embereknek! Az elmúlt napokban hithirdetök szólaltak meg, intve hívőket és mindenki mást az emberiség béké­jét fenyegető nagy veszedelemre. “Ha az egvszeríí nép nem kezdi befolyásolni kor- manvait célravezető akciókkal és imákkal, altkor azt hiszem, ránk fog szakadni a háború.” A kanadai presbiteriánus egvhaz volt moderátora részéről hangzott el ez a riasztó kijelentés. Ez a ki­nyilatkoztatás — bar a sajtó csaknem teljesen elhall­gatta — segített egy uj bekeoffenzivat beindítani. De a béke miatt aggódó gondolkodók látják, hogy országainkban a viharzó nemzetközi események, a hazai nyomasztó hírek, problémák olv sokasága zú­dul teljes súlyával a nepre, amitől képtelen józan hig­gadtsággal a beke mindenek felett álló ügyere gon­dolni és hatásosan cselekedni. A híradó szervek szándékos müve ez, hogy a há­borús haszonra éhes nagvérdekeltségek érdekeben és a hazai bajokról a figyelmet elterelve, vésse a nép tudatába a háború szellemét. így majdnem sajtóhir nélkül zajlott le Torontóban nemreg az a háromna­pos békekonferencia, amelyen Kanada és az USA neves vendégfilozofusai és teológusai vettek reszt. A “Vallás és Világbéke Kanadai Konferenciája” cim alatt rendezték meg a nagyérdemű konferenciát, melynek célja volt cselekedni a felhevulo feszültség­gel és megújult fegyverkezési versennyel szemben. A felekezetek békekonferenciájának munkájá­ban részt vett Torontói Békeegyesület hirkózlonvé- ben C.A.S. Elliott, a Bloor Street United Church lel­késze ir a konferenciát értékéivé. “Tiltakozzunk mindnvájan a fegyverkezési verseny ellen” címen ezt Írja: A keresztények — de éppen ugv minden hitű népek — miért nem lázadnak fel a fegyverkezes ellen? Hihetetlen, mennyire közömbösek vagyunk mindannvian. Azután a következő megdöbbentő adatokat írja le: * A világ 500 billió (milliárd) dollárt pocsékol fegyverekre évente, mig 700 millió lélek éhínség - ben szenved. Ezeket csöndben elnézzük. * Ma már 50.000 atomtöltetu fegyver van felhal­mozva — ez több,mint elég ahhoz, hogy minden élő lelket többszörösen elpusztítson a Földön. Most jön egy ember, aki még többet követel fegyverkezésre. Ezt megválasztják USA elnökévé. * Ha csak egv 20 megatonos atombombát dob­nának Torontóra, az a várost es benne minden lel­ket eltüntetne a térképről. És mégis atom-kish’abo- ruröl és “bombamentes” óvóhelyekről beszelnek. * Kanada a legtöbb fegyvert exportáló 9. ország es mindig újabb piacokat keresnek. De kevesen van­nak, akiket ez nyugtalanít vagv szégyenkeznének niatta. Miért? Miért nem tiltakoznak az egyházak — az Összes felekezetek — minden tisztességes ember — miért nem mozgósítanak e fenyegető veszedelmek ellen? A közlöny tájékoztat arról, hogy a békekonferen­cia több hitbeli szertartása nvilt meg. Részt vettek a buddhista, hindu, muzulmán, zsidó, eszak-ameri- kai indián, sikh, suti és keresztény (protestáns és ró­mai katolikus) vallások képviselői. A közös szertar­tás szólama ez volt: “EGYHANGON A BÉKÉÉRT! A templom zsúfolásig megtelt. Az öröm, reménység es izgalom hangulata uralkodott. A kétségbeesés a közömbösség és cinizmus helvét egv uj érzés foglal­ta el: “Valami történik! Valamit tehetünk! Valamit tennünk kell — összefogva!” A három napos tanácskozás eredmenyekent szá­mos akciójavaslatot fogadtak el. Köztük felhívjak a kanadai kormányt: kezdeményezze a NATO és Var­sói Szerződés középhatalmai, az el nem kötelezett országok, a harmadik világ országainak összefogását a leszerelesert. A fegvverkezes kiadásainak csökken­tését, az összegek iskolázásra, egészségügyre, békés kutatásokra való fordítását. A Vallás es Világbéke konferenciája bizonyságul szolgait, hogv senki sem maradhat tetlen miközben Földünk, mint füst eltűnik a légben. Intettek arra, hogv van bőven tennivaló és mindenki, mindenütt talál valami mozgalmat, melyben csatlakozhat a be ­kéért harcolókhoz. . , • Durovecz András zen hoztak rendbe. Agolyőlyukak eltűntek. Viszont (a nagy ünnepek kivételevei) legtöbbje félig üresen kong, meg egy olyan országban is, melyben (bár­milyen meggondolásból is), messzemenő vallásgya­korlási szabadság van. S aki látogatja, az is főként 60—70 eves. Ami a fiatalokat illeti (hogy csupán a kanadai magyar lapot idézzem), a volt pesti Zsidó Gimnázium “teljes érdeklődés hiányában bezárta kapuit.” Ehhez nem kell kommentár. Ami végül egy itteni magyarnyelvű hetilapban megjelent vádat illeti, hogy t.i. a filmet “a budapes­ti Egyházügyi Hivatal rendelte meg es fizette az NBC-nek”, ezt csak olyan ember írhatta, akinek fogalma sincsen, milyen féltékenyen vigyáz egy nagy USA TV-halozat a függetlenségére. Tucatnyi résztvevő bizonyíthatja, hogy az NBC teamet csak hosszú hónapok ide-oda tárgyalásai után engedték be, melyeknek folyamán az NBC egyetlen feltétele eppen az volt, hogy senki sem szólhat bele a pro­dukcióba. Semmilyen hivatalos fogadtatás nem volt a repülőtéren, ellenben a vámosok azonnal elkoboz­tak Madarász forgatókönyvét, melyet csak 4 napra rá kapott vissza. A team tagjai számára még hotel­szobákat sem rezerváltak: városon kívüli motelek­ben kellett megszállniok. Mindez aligha történt vol­na valakivel, akit a magyar kormány ( az említett to­rontói lap szerint) meghívott és megfizetett egy film elkészítésére. ­E sorokat egy olyan amerikai magyar irta, aki­nek a világon semmilyen érdeke a fentiekkel kap­csolatban nincs, csupán foglalkozása révén ismeri a való tényékét. Gulyás Gabor NEW YORK, N.Y. Az Anti-Defamation League je­lenti, hogy az elmúlt év, 1980 folvamán 377 eset­ben követtek el támadást zsidó intézmények, tulaj­donok ellen es 112 esetben tarnadtak meg zsidó szemelveket az Egyesült Államokban. Perlmutter, a szervezet igazgatója kijelentette: “A felszín alatt nagymérvű antiszemitizmus lappang a társadalom­ban.” EGYHANGON A BEKÉÉRT" hívok felhívása a leszerelesert az uj evre — Kanadai riport —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom