Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)
1980-12-11 / 47. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ SZOLBFOLB Thursday, Dec. 11.1980. 8. Látogatás Zalai tájakon * Külföldi újságírókkal kétnapos turara indultunk az ország legdélibb megyéjének, Zala megyenek megismerésére. Tálán mert az időjárás is nagyon kedvező volt, gyönyörűnek látszottak a dombos, i lankás zalai tájak. A napfényben tündöklő dombokon összevegyül a mandulafa, a szelidgesztenve,, a karcsú jegenyefákkal. A szőlőkben vígan all a szüret. Mi azonban egyenesen a megye székhelvere, Zalaegerszegre sietünk, hogv képet kapjunk a megye fejlődéséről. Valamikor, nem is olvan regen, Zalat az ország legelmaradottabb területei között tartották számon, nemcsak gazdasága, hanem ennek egyenes következményekénklakóinakéletviszonyai miatt is. Ma a megye az iparosodott megvék soraiban foglal helyet. Területe 3766 knT, 305 településsel, ebből 4 a város. Lakóinak száma 328 ezer. A magyar törzsek 900 táián érték el a mai Zala megyet, de mar a rómaiak is találtak, itt településeket. Törökök, tatárok és az osztrák császár hadai sokszor feldúlták es elnéptelenitették a megye egyes részeit, de népe élni akarása újra meg újra felszántotta az ugart, állatokat tenyésztett es élte a maga kis elszigetelt életét, szegénységben. Ezt tetézték az első világháború terhei, csapásai, maid a Tanácsköztársaság leverése utáni terror. Mikor ez lassan kezdett felengedni 1922 után, iott az 1931-es világgazdasági válság, amely könyörtelenül lesújtott főleg a parasztságra. 1932-ben a végrehajtásoknak ellenszegülő parasztságra a kivezényelt rendőrség halálos sor tüze várt. 1937-ben Budapusztán kőolajmezőre bukkantak. Magyar-amerikai részvénytársaság alakult a föld kincsének kihasználására. Nagvarányu építkezések kezdődtek, Nagykanizsával a központban. A II. Világháború alatt a német hadvezetés a fontos nyersanyagbázist kiemelt területként ! kezelte és igv a megye többet szenvedett a harcokban, mint az ország többi részé. 961 lakóháza tönkrement, a németek felrobbantottak 194 hidat, a meglevő gyárakat, üzemeket leszerelték és Németországba szállították. A lakosság száma 31 ezerrel csökkent, mire 1945 márciusában a szovjet hadsereg egy hétig tartó harc után felszabadította Zalát. A szocialista fejlesztés első jelentős célkitűzésé a megye iparosítása volt. Villany csupán a varosokban volt. Zalaegerszegen Olajfinomító, Sajt- es Vajgyár, Ruhagyár és Gyantagyár építését kezdtek meg. A szociális ellátottság térén évszázados mulasztást kellett pótolni. Egészségugvi és kulturális intézmények egész sorát adtak at. Kulturált lakások sokasága jelzi a lakosság életszinvonalanak emelkedését. Közel 30 év alatt 38 ezer uj lakásba költöztek be. Ma 75 % földgázzal füti lakását. A mezőgazdaság is gyors léptekkel korszerűsödött — bár a dombos-völgyes vidék nehezíti a gépesített művelés kiterjesztését. Figyelemre méltó eredményeket az állattenyésztésben — a szarvasmarhatartással — es a gyümölcstermesztésben érték el. Az elmúlt években nagy területeken telepítettek bogyós gyümölcsöket. A lendületes iparosítás eredményeként 1964-ben már 15 ezer munkás dolgozott az iparban. A 70-es évekre több nagy vallalat telepített ide üzemeket, gyarakat. Ekkorra az iparban itt foglalkoztatottak száma már elérte a 40 ezret. Három ipari körzet köre csoportosultak az üzemek, amelyeknek központja: Zalaegerszeg, Nagykanizsa es Lenti. A MEGYESZEKHELY: ZALAEGERSZEG Hustos Lajos tanácselnök mutatta be a megye fővárosát, nem kis büszkeséggel. E városról a legrégibb feljegyzések 1247-ből maradtak fenn, 1446 óta mezőváros, az 1500-as évek elején a megye legnagyobb helysége, ahol 129 család lakott. A török megszállás idején végvár , de a török hódoltság megszűnése után sem csökken jelentősége. A reformkor alatt kicsit fellendült ugyan, de nem volt anyagi fedezete vasút építésére és azért fejlődése lelassult, 1945-ben még nincsen ipara. A gazdasági élet egyéb ágazatainak sem alakultak ki bázisai. A lakosság száma nem erte el a tizenháromezret. A VAROS FEJLŐDÉSE Zalaegerszeg “felnőttkorát” a felszabadulás utáni gyorsütemü fejlődésében érte el. Ekkor született meg ipara, fejlődött ki korszerű kereskedelmi hálózata és vette fel az esztétikus, egyéni város képét. 1950-ben raktak le a Zalaegerszegi Ruhagyár alapkövét. Egy évre ra beinduló szalagokon gyártották a ma ismert “ZAKÓ” márkájút és 3000 dolgozója francia és szovjet exportigényeket elégít ki. 1951-ben megindult a termelés a szomszédos nagylengyeli olajmezőkön, s a nyersanyag feldolgozására 1952-ben felépült a Zalai Kőolajipari Vállalat. Egy évre rá megkezdte termelését a Tejipari Vállalat, majd a kapcsolódó Sajt- es Vqjgyár. Külföldön is keresett sajtjait még Svájcba is szállítják. Ma már országhirű a bútor, kerámia és cserépkályha gyártása és Alumíniumipari Gépgyára is. Több nagymultu fővárosi vállalat is telepített gyáregységeket Zala megye székhelyén. 1964-ben a Ganz—Mávag, később a Rákospalotai Bőr- és Mu- anyagfeldolgozó Vállalat és a Tanácsi Építőipari Vallalat, Kozmetikai és Haztartásvegyipari Vállalat, valamint az Egyesült Izzó. A megye két építőipari vállalata 5000 embert foglalkoztat. Ez utóbbi munkájára külön cikkben számolunk be. Baromfi feldolgozó gyára korszerű szalagokon higiénikus körülmények között vágja és csomagolja a csirkét. A varos gazdag műemlékekben is. Nemcsak szép barokk épületei vannak, de közvetlen közelében van a hires Göcsei Skanzen, vagy falumúzeum, amelynek csodálatos építményéi 200 evre viszik vissza a látogatót, 22 zalai helységből 40 épületet hoztak össze a kiállításra: lakóházak, pajták, ólak, kovacsmühely, vízimalom, haranglábak, kutak, pálinkafőző kunyhó. Valamennyi eredeti berendezéssel látható. FODOR ERNA Új halfeldolgozó üzem a Bikali Állatni Gazdaságban Megkezdődött a munka a mecseki Hegyháton a Bikáli Állami Gazdaság uj halfeldolgozójában. A hazai haltermelesi rendszer vezető gazdaságának üzemében, amely az édesvízi halfeldolgozók közt a legnagyobb Európában, evente ötezer tonna élő halból készítenek konyhakész termékeket. Az üzem egyik automatát termelő vonalán a tükörpontyot, a másikon a marvanvpontyot és a növényevő halakat dolgozzák fel. Az ev hátralevő reszeben csak hazai fogyasztásra dolgoznak; jövőre megindulhat az export is. SZENTES—CSQNG RÁD Készül az új Tisza-híd A két mcdcrszéii pillértől Indultak az építők. Épül a Szentest Csonkáddal összekötő uj Tisza- hid. A mintegy 170 millió forintos beruházáson már elkészültek az útcsatlakozások és az ártéri hídszerkezetek. A kétsávos létesítmény, a 451-es főút részeként, két kilométerrel rövidíti le a Csongrád— Szentes közötti távolságot. A hídépítők a két mederszéli pillértől indulva zsaluzó berendezéssel dolgoznak. A francia szabadalmi!, betonozott technológiával épülő hidat várhatóan a jövő évben adják át. A BŰVÖS KOCKA KARRIERJE A logikai készségét fejlesztő tarka kockát már nemcsak a gyermekek, de a felnőttek is szívesen forgatják, és igy nem csoda, hogy a találmány meghódította csaknem az egész világot. A bűvös kockát külföldön forgalmazó amerikai cég az idén már 2.5 millió darabot rendelt a KONSUMEX-tól. A kezdeti néhány tízezer darabhoz kepest ugrásszerűen megnövekedett igények kielégítésére a kocka gyártója, a Politechnika Ipari Szövetkezet ezért meglévő termelői kapacitásának bővítését határozta el. Ehhez több mint 80 millió forintos exportbovitő hitelt kaptak, amely lehetővé teszi, hogy már az idén, a múlt évinél 2 millióval több bűvös kockát gyártsanak. A szövetkezet mindenekelőtt a gépesítés növelésére törekszik: az idén 3 uj fröccsöntő automata gépet állítottak már üzembe, es rövid időn belül újabb kilencet vásárolnak. Hamarosan tapétázó automata gépét is beszereznek, ugyanis a különböző szinü négyzetek tapétázását jelenleg még kézzel végzik. Megkezdik a kockák gépesített festését is. A termelőkapacitás bővítésének eredményeként aszóvetkezet 1981-ben mintegy 6 millió bűvös kocka gyártására lesz már képes. kewyorki magyarhentes TIBOR'S MEAT SPECIALTIES (formerly MERfl PORK STORE) 1508 Second Ave., New York, NY. 10021 • 79. és 7V. utcák kfaStt. — TpJufoo Rh 4-8292 FRISS HUS, HURKA IS FELVÁGOTTAK
