Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)

1980-11-20 / 44. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ A XVII. szazad eleje három részre törten találta Magyarországot. Az ország deli és középső felen ékalakban terpeszkedett a török hódoltság. A Du­nántúl nyugati részen es a Felvidéken keskeny sav­ban húzódott a királyi Magyarorszag. A keleti rész, Erdély, torok höheres fejedelemseg volt. Az ország es nepe a két nagy birodalom, a török és a Habsburg között őrlődött, anélkül, hogy saját sorsának urává tudott volna lenni. Ilyen körülmények között lepett Erdély trónjára Bethlen Gabor 1613-ban. 16 éves uralkodása idejen a fejedelemségben jólétet terem­tett, országát megerősítette és bekapcsolta a nem­zetközi diplomáciába. Miközben a harmincéves há­ború Európa nagy részét teljesen feldúlta és elpusz­tította. Erdélyben béke honolt, virágzott a művelt­ség és a művészet. Bethlen nagyságát már a kortar- sak felismerték. Ahogy egykori apródja, a későbbi fejedelem, Kémény János irta; “Megjiala az a nagv fejedelem, kihez hasonló magyar Mátyás királvtól fogva és István kiralvon kivid nem hallatott... Oh, vajha avagy ne született, avagy örökké élt volna.” I. Az iktári Bethlenek, hasonlóan a kor más csalad­jához, a XVI. szazad török elleni harcaiban tűnnek fel es vitézségükkel küzdik fel magnkat a társada­lom élvonalába. Gábor alig tízéves, amikor édesapja médiait. Halála után az özvegy két fiával testvéré­hez költözött, a székelyföldi Szárhegyre. Itt a Csíki havasok aljában töltötte életét 14 éves koráig, ami­kor a gyulafehérvári fejedelmi udvarba ke mit neme­si apródként. Erdélv trónján ekkor Báthori Zsigmond ült, Ist­ván király unokaöccse. Tehetséges, müveit, de szer­telen és terhelt fiatalember, akiben óriási ambíciók feszültek. Udvara egyik központja az európai zenei eletnek, a fejedelem rajong az itáliai művészétért, olasz színészeket es táncosokat szerződtet. Politi­kailag és katonailag viszont a fejedelem nagybátyja, a váradi kapitány és ország főgeneralisa, Bocskai István az irányitó. Politikailag eszmélő Bethlen Gábor számára élet­re szóló tanulságul szolgáltak ezek az évek, bizo­nyítva, hogy az adott hatalmi helyzetben Erdelv nem szegülhet szembe a Portával. Gyulafehérvárra ugyanis feleannyi idő alatt érnek Drinápolybol a torók hadak, mint Bécsból a császáriak. Különösen ha ez utóbbiak nem is nagyon igyekeznek. A Habs­burg politika tekintete ugyanis nyugat fele iranvidt. Magyarorszag egvsegesitése,Erdélv sorsa csak mellé­kesen érdekelte. *■ ji I Bethlen ebben az időben megtanul törökül, jól érti a pasak nyelvet;akik barátai. Reális szemmel meri fel a helvzetet, s emberismeretére jellemző, hogy elsők közt ismeri fe' Bocskai kiábrándulását a császárral való szövetségből. Bocskai részben az ó biztatásara ragad fegyvert 1604-ben a császári zsol­dosok ellen, s a szabadságharc megindulásakor Beth­len szerzi meg számara a császári jóváhagyást az er­délyi fejedelemseghez. A győzelmes Bocskaitól Vaj- dahunyad várat es uradalmát kapja adományba. Ezzel rangban, vagyonban és tekintélyben a fejede­lemseg legelőkelőbbjei közé emelkedett. Ekkor há- zásodik, feleségül véve a tiszántúli nagy családból való Károlyi Zsuzsannát. Az esküvőn Bocskai is je­len van. , BETHLEN fiÁBOR A NAGY FEJEDELEM Gábriel ííethen ,D.G.Tran..'o'icvanik. princef,s,P\rtium v-: GAJUA. RXGNl Dominik ET ^k tlLORIJM COM}..' Gon-si u oFirmata Dei:Dmúiu Bethlen, v SjjméaCon lyi nuumi muntres wi/tjr itlci QmjiíjS>rüiti(íi^uns‘tkcc, ütne Janis , Oltnií cl in tulo Jumma. Jaíutw cnt___ Bocskai halala után a fiatal Báthori Gábor szol­gálatába szegődik. Politikus, diplomata es hadszer- vezö egy személyben, s amikor 1608-ban Báthorit Erdély fejedelmévé választják, ö szerzi meg számára a szultáni megerősítést. Báthori Déva várával jutal­mazza, kinevezi székelyek ispánjává es fejedelmi tanácsosává. Immár az első ember a fejedelem után. Báthori Gábor nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Zsarnoki uralmával maga ellen fordí­totta a székelyeket es a szászokat, hatalmi politiká­jával pedig a román vajdaságokat, végül a Portát is. Amikor a fejedelem, hogy mind ingatagabb helyze­tében tartani tudja magat, a császárral való szövet­ségre határozta el magát, Bethlen ismét török föld­re menekült. Ahogv később irta: “Soha egy óráig német hűség alatt nem akartam lenni, inkább akar­tam minden jószágom nélkül e'lenni és a buidosást elszenvedni.” Tavollétében Báthori Gábor az ország­gyűléssel fej és jószágvesztésre Ítéltette. A Porta had­dal fenyegetőzött. Erdély megmentésére csak egy mod volt; Báthori félretétele. Bethlen elhatározta, hogy maganak szerzi meg a fejedelmi széket. Előbb a budai és a belgrádi pasát nyerte meg ügyének, majd személyes kihallgatáson I.Ahmed szultánt is. 1613 tavaszán tőrök sereggel jelenik meg Erdelv- ben. Báthori elmenekül (katonái nem sokkal ké­sőbb megölik) s a török sereg Tordaig nyomul. A török fegyverek nyomása alatt összeült országgyű­lés 1613 október 13-an, a kolozsvári Szent Mihály templomban uj fejedelmet választ, Bethlen Gábort. Bethlen Gábor fejedelemmé választása után a tö­rök csapatok nehány hét alatt kivonultak az ország­hnl FOLYTATJUK TERJESSZE ” LAPUNKAT! Thursday, Nov. 20. 1980. kÖNyVSZEIVllF Megjelent az Európai Fovórosok könyve Megjelent a 400 oldal koridi, illusztrációkkal, terkepekkel, bibliográfiával es táblázatokkal ellátott Europa fővárosait ismertető könyv. A három régebbi varos: Buda, Pest es Óbuda egyesitésenek 100 éves évfordulója alkalmából az európai fővárosok polgár- mestereinek 1972-ben Budapesten megtartott érte­kezlete után Budapest Főváros Levéltára kezdemé­nyezte Európa fővárosainak épitéstörténeti forrás­anyagait tartalmazó kiadvány előkészítését. A tervet a Levéltárak Nemzetközi Tanacsa (ICA) es az UNESCO támogatta. A mű huszonnyolc fő­város levéltárosa együttműködésének eredménye: Amszterdam, Ankara, Athén, Bécs, Belgrád, Berlin, Bern, Bonn, Brüsszel, Budapest, Bukarest, Dublin, Helsinki. Koppenhága, Lisszabon, London, Madrid, Moszkva, Nicosia, Oslo, Párizs, Prága, Roma, Rejk- jávik, Stockholm, Szófia, Valetta, Varsó. Csak Al­bania tagadta meg az együttműködést. A munkát egy szerkesztő bizottság koordinálta, melynek vezetője dr. Ságvari Ágnes, Budapest Fő­varos Levéltárának főigazgatója — a kötet főszer­kesztője —, tagjai pedig Peter Waine, a Levéltárak Nemzetközi Tanácsa kiadványi bizottságának elnö­ke, Hertfordshire levéltarosa', Christian Gut, a Fran­cia Nemzeti Levéltári igazgatóság főkonzervatora, Alexej A. Rubasov, a Moszkvai Fővárosi Tanacs le­véltárának igazgatója, Felhő Ibolya, Budapest Fő­város Levéltárának korábbi osztályvezetője. A szer­kesztő bizottság titkára C. Harrach Erzsébet, a Bu­dapest Főváros Levéltára Terv- és Térképtári Osztá­lyának vezetője. A kiadvány kétnyelvű (az egyes fejezetek szerző­inek valasztasa szerint angol vagy francia) és a Cor­vina, Budapest és Saur Verlag KG, München közős kiadasaban jelent meg. Minden fővarosnak külön fejezete van, amely történeti bevezetést, bibliográfiát, illusztrációkat es azoknak az epiteszeti és városfejlődési dokumen­tációs forrásoknak leírását tartalmazza, amelyeket a különféle levéltárakban őriznek vagy esetleg könyvtarakban, múzeumokban hozzáférhetők. A kötet statisztikai es kronológiai táblázatokat és tárgymutatót is tartalmaz. A kötet magyarnyelvű megjelenését a jővő évre tervezik. Ára 550 Ft. Fodor Erna CsoórfSándor: Nomádnapló $4.60 Faludy György: Összegyűjtött versei 22.-^ II.Rákóczi Ferenc: Vallomások, emlékiratok 6.— Emlékiratai $ 16.90 Kiáltványa 3.30 Nyirö József: Székelyek 8.— Zöld csillag $ 10.— Kopjafák 6.— Űz Bence $ 10.— íme az emberek 12.— Halhatatlan élet 12.— Szalay Lajos: Hatvan rajza ' 4.— Cs. Szabó László: Vérző fantomok 12.— Vaszary Gabor: Ketten Párizs ellen 12.— A nő a pokolban is az úr $ 10.- Pók 12. Édesanyánk Ö $ 10.— Kapható: PÜSKI - CORVIN Hungarian Books & Records. 1590 2nd.*Ave. New York N.Y. 10028• Telefon: 212-879-8893 j SZÜLŐFÖLD

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom