Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)

1980-11-27 / 45. szám

AMERIKAI MAGYAR f.ZÓ SZÉPIRIDALOM Thursday, Nov. 27. 1980. 10. KARCSAI KULCSÁR ISTVÁN II. rész. „DÉRYNÉ. ÉNEKELJEN!” Miskolcon vált Dérynéből igazi énekesnő, et­től kezdve a prózai darabok, dalos játékok mellett komoly operai feladatokkal is igen szép eredménnyel birkózott meg. Nem kis ré­sze volt ebben a színház zenei mindenesének, Zomb Ferencnek, aki felismerte Róza hangjá­nak gazdagságát, megtanította az első kolo- ratúr áriára, és megszerezte a Castelli-Weigl szerzőpáros A svájci család (más címén Helvé­ciái háznép) című daljátékát, melynek Emme- lina szerepe Déryné egyik sokat játszott, nagy sikere lett. A közönség is megszerette Déryné dalait. A kor színjátszására, közönség és színész kap­csolatára is jellemző az a kis epizód, mely egyik előadáson lejátszódott. Róza az egyik prózai darabban éppen egy megrázó monoló­got mondott, mikor egy öregúr felkiáltott a nézőtérről:- Déryné, énekeljen! Róza egy darabig hősies elszántsággal p: ó- bálta folytatni szerepét, de az öreg nem tágí­tott, leszólt hát neki az első sori zárt székbe, ahol terpeszkedett:- Hiszen nem lehet!- Ej, dehogynem. Azután is elmondhatja a mondókáját, csak előbb énekeljen. Ebből aztán a publikummal való társalgás következett. Déryné arra hivatkozott, hogy nem lehet gitár nélkül énekelni. Hát hozzanak egyet, erősködött a közönség. Megint csak Róza bölcs tapintata diadalmaskodott.- Hazaküldök a gitáromért mondta -, és ha a felvonásnak vége lesz, majd akkor énekelek. így is történt, a közönség kívánsága is telje­sült, és zavartalanul folyt a továbbiakban az előadás. 1838. március 13-án is együtt lépnek fel Bellini Beatrice di Tenda című operájában a Nemzeti Színházban. Déryné és Schodelné együtt énekelnek egy duettet, mikor mozgoló­dás, izgatott moraj fut végig a nézőtéren. Az­tán beront egy színész. Átszakadt a váci töltés, kiöntött a Duna! - kiáltja. A veszedelem közeledtére a Duna már ja­nuárban szokatlanul magas vízállása, később a jeges ár és a jégtorlaszok figyelmeztettek. Arra a hatalmas pusztításra azonban, ami be­következett, senki sem számított. Kétezer ház ment tönkre Pesten, több százan vízbe fúl­tak, a katasztrófa döbbenetes volt. Aki tehet­te, részt vett a mentésben, ifjú Wesselényi Miklós, az ;,árvízi hajós” vezetésével. A báró az erdélyi színházi élet nagy pártfogójának volt a fia, jeles közéleti férfi, az ifjúság bál­ványa, akinek alakját Jókai is megörökítette. Déryné hazajut Kerepesi úti otthonába, an­nak ablakából nézi a szörnyű színjátékot. A döbbenetes élmény hatásától sokáig nem tud szabadulni. Sajnos személyesen is megsínyli a veszedelmet, úgy bereked, hogy hónapokig nem jön ki hanga torkán. Lassan ugyan rend­bejön a hangja, de régi csengését, fényét töb­bé nem nyeri vissza. Az 1838-as árvíz Pesten: a Városháza A GAZDATISZT NEJE A múló évek fenyegető árnyai, az öregség, a magány összebékítik a fiatal korukban oly konokul összecsapó házastársakat. Széppata­ki Róza, Déry István gazdatiszt őszes, kövér­kés hitvese férje diósgyőri házában csirkéket, pulykákat, kacsákat nevel. Egyetlen gondja még mindig meglevő, férje előtt jól titkolt adósságainak törlesztése. Ebben a visszavonultságban éli át az 1848-49-i szabadságharc viharát. Keveset tu­dunk ekkori életéről, de azt többször is említi (emlékezéseiben és Prielle Kornéliához írt le­velében), hogy két ízben is megmentette Szer­dahelyi Kálmán életét. Dérynének még az idősebb Szerdahelyi volt énekes partnere Kassán és Kolozsvárott. Ennek fia, Szerdahe­lyi Kálmán később a Nemzeti Színház kiváló művésze lett, Prielle Kornélia élettársa és gyakran partnere. Végigharcolta a szabadság- harcot. A világosi fegyverletétel után bujdo- sásra kényszerült, ekkor segített rajta Déryné. Azután újra csendesen telnek Déryné nap­jai. Bizonyára nehéz megszokni a csillogó évtizedek után azt az egyhangúságot, amit így fest Egressy Gábornak írt levelében: „. . . hogy a színháztól eljöttem, egyedül a sok aprómarha-nevelés és -szaporításban leltem szórakozást, lemondván minden szellemiről, mert oly körben éltem azontúl.” Nagy ritkán eljut hozzá egy-egy üzenet, le­vél, hogy írja meg emlékeit. Vahot Imre, Ka­zinczy Gábor, Egressy Gábor jelentkeznek, de Déryné csak annyit válaszol: „Hagyjátok a holtakat nyugodni, én el vagyok temetve a diósgyőri vár romjai alá.” Egyetlen fellobbanás fényesíti be a sötét éveket. 1869. március 20-án Miskolcon ven­dégszerepei Egressy Ákos - egyébként Déry­né keresztfia -, aki felkéri a hetvenöt éves ősz matrónát, hogy lépjen fel jutalomjátékán. A Keresztes vitézek című drámában az apáca- fejedelemasszonyt játssza Déryné. Lába oly gyenge, hogy ölben viszik fel a színpadra. De a deszkákon bámulatosan feléled, élénken, frissen és a közönség nagy ovációja mellett játssza végig a szerepet. Aztán megint a csönd, a közöny, a fele­dés ... KÜLDJÜNK KARÁCSONYI AJÁNDÉKOT IKKÁ-VAL Sobel Overseas Corp. (210 E 86 St. New York, N.Y. 10028, telefon 212-535-6490), az IKKA fő- iigynóksege az Egyesült Államokban, felhívja ba­rátai és vevői figyelmet, hogy a közelgő karácsonyi ünnepek alkalmával gondoljanak magyarorszagi sze­retteikre es barátaikra, ajándékcsomagok küldésével. A U.S. dollár most 23.64 forintot ér, úgyhogy ajándékaink értéke sokkal magasabb lett. Mint a múltban, most is kaphatók IKKÁN ke­resztül a megszokott ajándek-utalvanyok, valamint mindenféle árucikkek, a zsebrádiótól az. autóig. Minden ajándék-utalvanynak irodánkban kell len­nie 1980. december 8-ig. Élelmiszer és más árucik­kek megrendelését 1980. december 3-ig kell new yorki irodánkba eljuttatni. Tekintettel a nagy kará­csonyi érdeklődésre, mindent elkövetünk, hogy az ajándék-utalványok es más megrendelések az ünne­pekre ott legyenek Magyarországon. További felvilágosításért hivják (212) 535-6490 számot, vagy lépjenek összeköttetésbe a helyi IKKA ügynökséggel. SZEREZZEN EGY UJ ELŐFIZETŐT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom