Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)
1980-09-18 / 35. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ MUNKÁSMOZGALOM Thursday, Sep. 18. 1980. VÁLSÁG KANADÁBAN OTTAWA. Kanada fennálló alkotmányát az angol parlament hozta létre 1867-ben. Ezt a dokumentumot akarjak most a szövetségi kormány es a tartományok miniszterei módosítani az itt tartott konferencián. A kormány es a tartományok között egyre élesebb ellentét kerül felszínre. Trudeau miniszterelnök, a szövetségi kormány arra törekszik, hogy az az ország olaj, földgaz, nikkel es egyéb természeti kincsei, valamint a tengeri halászat a szövetségi kormány hatáskörébe tartozzanak. Ezzel szemben a tartományok kormányai ragaszkodnak ahhoz az állásponthoz-, hogy ok határozzák meg a kincsek kiaknázását és értékesítését. A tartományok közül egyedül Ontario kormánya elén William Davis miniszterrel, támogatia Trudeau álláspontját. Miként még a N.Y. Times is kénytelen megjegyezni: ott székel az “ontariöi oktopusz”, a legnagyobb gazdasági és politikai érdekeltségek ama csoportja, amely a többi tartományokat 113 even at, mint gyarmatbirodalmat kezelte. Ontario nyolcszor akkora, mint New York állam, ott lakik Kanada 23 milliónyi lakossaganak egyharmada, ott székéi az ót legnagyobb bank, ott működik az ország iparanak fele. Egyesek szerint Trudeau hajlandó az alkotmány kérdését a parlament elé terjeszteni, ahol ó van többségben. Minden jel arra mutat, hogy ebben az alapkérdésben a vita hosszabb ideig izgalomban fogja tartani nemcsak a politikusokat, de Kanada lakosságát is. KANADÁBAN IS...________________________ A csőd szélen álló monopol-vállalatok nem csak az USA-ban kérik a szövetségi kormány pénzügyi támogatását, de Kanadában is. Példa erre a Torontóban működő Massey-Fergu- son mezogazdasagi gépgyár, amely arról jelent, hogy ez ev harmadik negyedében 66.2 millió dollar veszteseget szenvedett. A vallalat vezetői arra törekednek, hogy 1.5 milliárd dollár adósságukat a szövetségi kormány aktiv támogatásával alaptőkévé formálják át es igy lehetővé tegyék a gyár Vizemben tartását. Victor A. Rice vezérigazgató arra is számit, hogy a vállalat dolgozoi vásárolnak majd Massey-Fergu- son részvényeket. Az a tény, hogy ez a vállalat a csőd szelén all, bizonyítja többek kozott, hogy Kanada nemzetgazdasaga is válságban van. A kormány hivatalos jelentése arról számol be, hogy a gazdasági válság ez év harmadik negyedeben tovább tart es egyes közgazdászok szerint ez lesz az ország legnagyobb válsága az utolsó negyed században. Ez az első ev 1925 óta, hogy a nemzetgazdaság nem növekedett, hanem csökkent. 1925-ben 1.2 százalék volt a termelés csökkenése. A pangást annak tulajdonítják, hogy a vásárlók képtelenek megvenni a gyártott árukat és az Egyet , ■ ' sült Államok csökkentette behozatalát Kanadából. Az ország kivitelének kétharmada az US-be megy. Kudarccal végződtek a tartományok minisztereinek tárgyalásai az Ottawa-i kormánnyal. A tárgyaló felek nem tudták áthidalni a fennálló ellentéteket és nem jött létre a tervbevett uj alkotmány. Trudeau miniszterelnök kijelentette: “Tárgyalok majd a kormány tagjaival és a parlementi képviselőkkel, javaslatokat teszek az okt. 15-én ülésező parlament elé.” (folyatatas az 1. oldalról) A szakszervezetekről a vállalati szociális és kulturális alapok felhasználásában. kúlónósen nagy a szakszervezetek szerepe az üzemi demokrácia fejlesztésében, a bizalmi testületek es a vállalati szakszervezeti tanácsok (bizottságok) együttes üléseinek előkészítésében, szervezésében. • A szakszervezeti jogok nemcsak papíron léteznek, megvalósulásuk intézményi feltételei is biztosítottak. A pártnak az a véleménye, hogy a szakszervzetek oldják meg önállóan feladataikat, az egyes iparágak, szakmák, üzemek sajátos problémaival mind a termelés, mind az érdekvédelem oldaláról önállóan és felelősségteljesen foglalkozzanak. Nem indokolt, hogy a partszervekaprólékosan beavatkozzanak munkájukba, kicsinyes módon gyámkodjanak felettük. Természetesen az önállóság nem valamiféle politikai különállást jelent. A szakszervezetek sajátos feladataik ellátásával a munkásosztály hatalmának politikai és gazdasági alapjait erősítik. Felkarolják a dolgozók soraiból kiinduló kezdeményezeseket, a szocialista demokrácia olyan megnyilvánulási formáit, mint a szocialista brigádmozgalom, a szocialista mun: kaverseny. A munkahelyi s ezen belül az üzemi, szövetkezeti demokrácia a szocialista demokrácia fontos alkotóeleme. Hazánkban kialakultak működésének intézményei, fórumai. Ezek közül legfontosabbak a szak- szervezeti gyűlesek, a termelési értekezletek, a szak- szervezeti bizalmiak, a brigádvezetok es a brigádok tanácskozásai... Arra törekszünk, hogy javuljon és váljék rendszeressé a dolgozók tájékoztatása munkahelyük, a műhely, a gyár, a vallalat ügyeiről. Ez alapvető feltetele annak, hogy a demokratikus fórumoknak adott jog valóban érvényesülhessen, s hogy a dolgozok az ügyek ismeretében tudjanak javaslataikkal, kritikai észrevételeikkel segíteni. Az ilyen tanácskozások a dolgozókat hasznos kezdemenyezesek- re ösztönzik és egyben jó ellenszerei a formalizmusnak. (1979, Béke és Szocializmus) Az indiánok Az utolsó mozgalmas evekben eloterbe került az Amerikai Indiánok, sajat választotta nevükön, a Bennszülött Amerikaiak múlt és jelen sorsa. Sajnos de megmagyarázhatóan, a nagyközönség vajmi keveset tud az indiánokról, azon túl, amit az iskola- könyvek mondanak a skalpolo, vad rézborüekrol, vagy pedig akik olvastak May Karoly elbeszéléseiből, melyekben az indián vezéreket, mint Winnetou, nemes magatartasu emberekként mutatja be. Csak ma kezdenek a koztudatba jutni az indián nepek panaszai, sérelmei, melyeket az amerikai honfoglalók, kormányok, iparbárók es eszközük, a katonaság részéről szenvedtek. Az amerikai indiánok története, legalább is a “nyugat meghódítása” óta, a fehérek által ellenük folytatott “indián háború” története: kegyetlen el- üldözésük természeti kincsekben gazdagnak veit ősi földjeikről; ez a kegyetlenség népirtás mereteit öltötte; csalárd és megszegett békeszerződések hosz- szu sorozata. Becslés szerint a valamikor 8 milliót kitevő indián lakosságból ma csak ennek kis hányada maradt fenn; nagyobb törzsek ezek között: 154.000 Navajo, 66.000 Cherokee, 60.000 Sioux, 42.000 Chippewa, 35.000 Eszkimó, 31.000 Pueblo, a 115 hivatalosan elismert törzs közül. A 19. szazad vege fele bevégzödött az indiánok elleni veres harc és az Ősi földjükről kiszorított törzseket “rezervátumok”- on helyezték el a Bureau of Indian Affairs (BIA) gyámsága alatt. Ezek a rezervátumok többnyire sivár, terméketlen földek voltak, es az idők során a BIA gyámsága bizony zsugori gyámságnak bizonyult. Fogyatékos az iskolarendszer, 4 gyermek közül 3 nem végzi el a középiskolát, kevesen jutnak egyetemre, az USA-ban nincs 25 indián orvos. A BIA befolyása alatt sok törzsi tanacs tiltotta a szakszervezeteket. Az indiánoknak csak egy 1924- es törvény adott polgárjogot. A két legnagyobb rezervátumon a család jövedelme 1970-ben 2.800, ill. 2.500 dollárral maradt alul a szegénységi színvonalon; az összes indián csaladok közepes jövedelme 1970-ben I 7323.- volt, a rezervátumokon élők között a valóságos munkanélküliség 37 % volt 1970- ben. Az egeszsegügyi ellátás siralmas, járványos betegségek mindennaposak, az indián nők 35 %-at sterilizálták, tudatos beleegyezésük nélkül. Az utóbbi években több indián szervezet jelent meg a színtérén: a National Indian Youth Council, a Survival of American Indian Association, Alaska Federation,, of Natives, Women of All Red Nations, es masok. Létrejött 1968-ban az American Indian Movement, amely megszervezte a Wounded Knee helység elfoglalását tüntetésül az Oglala Sioux indiánok védelmében. Ezzel párhuzamosan,több ízben, indián szervezetek megnyerték bíróság előtt szövetségi és allami kormányok ellen indított pereket régi szerződések megszegése miatti jóvátétel iránt. Súlyos karos megkülönböztetést szenvednek az indiánok a rezervátumokon és azon kívül, jogaikban es munkahelyükön. V.O. OTTAWA, Augusztus havában 0.9 százalékkal emelkedett a közszükségleti cikkek ára Kanadában. Amit 100 dollárért lehetett vásárolni 1971-ben, az ma 211.5 dollárba kerül.
