Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)
1980-09-04 / 33. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ VÉLEMÉNY-KOMMENTÁR Thursday, Sep 4. 1980. 6 AMERIKAI , MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. last 2 weeks in July and 1st week in August by Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under the Act of March. 21.1879, at the P.O. of New York, N.Y. Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési arak New York városban, az Egyesült Államokban es Kanadában egy evre 15. dollár félévre 8.— dollár Minden más külföldi országba egy évre 18 dollár, félévre 9.50 dollár Postmasterr Send address changes to Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. TERMELÉKENYSÉG Amikor az amerikai monopolisták és pölitiku- sok az infláció elleni harcról beszelnek, mindig azt hangoztatják, hogy a munkások termelékeny- sége'nek fokozása elengedhetetlen a sikerhez. A tény az, hogy az amerikai munkások helyzete az acéliparban, pld. a japánokéhoz viszonyítva, hátrányos, mert a japánok modem technológiával termelik az acélt. Ez késztette végre a legnagyobb amerikai acélvállalatot, a U.S. Steel-t arra, hogy szerződést kössön a Nippon vállalattal, amely a kővetkező három esztendő folyamán közreműködik a modem martinkemencek bevezeteseben. Az amerikai acélvallalatok ugyanis az 1950. és 60-as evekben épített kemencéket használjak jelenleg, amelyeknek magassaga 100 láb kórul van és melyek naponta 2-3.000 tonna acélt képesek termelni. Ezzel szemben a japan kemencék elérik a 300 lábat es napi 9.000 tonna acélt kepesek előállítani. Ez a magyarázata annak, hogy a Japanban termelt acél fel tudja venni a versenyt az amerikai acéllal az U.S. piacon. A munkások termelékenysege tehát főleg attól függ, úgy az acél, mint minden más iparban, hogy milyen technikai fejlettséggel rendelkeznek. A termelekenyseg valóban kihat a termelt gyártmány árára, de nem szabad elfelejteni, hogy két másik tényező: a hadikiadásokra elpazarolt dol- lármilliárdok és a monopóliumok által önkényesen megállapított árak, s az abból eredő szuperprofit az, ami az igazi okozoja az inflációnak. KAIRO, Rohamosan, szinte napról, napra emelkedik a hus és tojás ára. A kormány felfüggesztette a hus árusítását. E cikkeket csupán a fekete piaeon lehet megvásárolni, uzsora áron. • TRIPOLI, Muatnmar el-Qaddafi, Libia elnöke javasolja országa egyesülését Sziriaval. A javaslatot a közeljövőben megtárgyalja a parlament. PHILADELPHIA, Pa. A város 22.000 tanítója sztrájkba lépett, mert a kollektív munkaszerződésük lejárt. Tiltakoznak a tömeges elbocsátások ellen es beremelest kémek az iskolatanácstól. ’ 'ÁA/S) ,rJa: Kovács József,a Magyar Tudoma'nyos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének fömunkatársa APRÓSÁGOK AZ AMERIKAI MAGYARSÁG ÉLETÉBŐL VI. “Csonka munkásosztály” címmel adott ki Hoffman Géza “császári és királyi” alkonzul 1911-ben könyvet a kivándorlásról és az amerikai magyarság történetéről. Eveken át élt az amerikai magyarok között, gyűjtötte a rajuk vonatkozó adatokat, és pontossága, megbízhatósága mellett legszembetűnőbb vonása az állandóan jelenlevő rokonszenv az Amerikában élő, dolgozó magyarság iránt. Aki csak valamelyest is érdeklődött a századforduló körüli években az elvándorlás iránt, megfigyelhette, hogy a folyamat elsősorban a falvak lakosságát érintette. Az elvándorlók mintegy 90 százaléka a mezőgazdasági dolgozók közül került ki, néhány százalékuk ipari munkás volt, mig csak körülbelül egy százalék tartozott az értelmiséghez. Dymódon az elvándorlók túlnyomó többségé éppen a “gyors” pénzkeresés reményében szakképzetlenül a nehéz fizikai munkát igénylő iparágakban helyezkedett el (pl. bányászat és vasipar), néhány százalék önálló kisiparos vagy kiskereskedő lett, mig az értelmiség Amerikában is elsősorban értelmiségi munkakörök betöltésere törekedett, vagy a magyarságon belül vagy tőlük kiválva — ha ismerte a nyelvet — igyekezett megfelelő munkakört keresni maganak. A lakosságnak ez a fajta retegezödése természetesen csak. a századforduló környékén volt megfigyelhető. A két háború közötti elvándorlók — szám- szerint jóval kevesebben — elsősorban az értelmiség arányát növeltek. Napjainkban pedig már azt mondhatjuk, hogy az amerikai magyarság aktiv, kereső foglalkozást végző része elsősorban értelmiségi jellegű, vagyis az évszázad folyamán egymásra épült elvándorló csoportokban teljes átrétegződés ment vegbe. Hoffman Géza azért tekintette “csonka munkásosztály ”-nak az amerikai magyarságot, mivel az értelmiség elenyészően csekély számban vett részt a századforduló körüli elvándorlásban. Miért választotta ezt a megjelölést? Azért, mert felfogása szerint a társadalmi hierarchiában, rétegezodésben elfoglalt helyüknél fogva a munkásosztály es értelmiség nem ellenségesen áll szemben egymással, hanem mindegyik rá van utalva, mindegyiknek szüksége van a másikra. Mindkettő termelő tevékenységet folytat: az egyik anyagi, a másik szellemi javakat hoz létre. (Amerikai magyarságról beszelve a parasztságot nem említette az anyagi javakat termelők között, és ez érthető is, hiszen az Egyesült Államokban csak kivételes esetben foglalkoztak magyarok mezőgazdasági tevékenyseggel. Ez inkább csak Kanadára volt jellemző, ahol elsősorban mezőgazdasággal foglalkozó bevándorlók letelepítését szorgalmazták.) Az egymásra utaltság legfontosabb jellemzője, hogy az értelmiség a létezés szellemi feltételeit, körülményéit teremti meg, es ebben áll a munkásosztály számára nélkülözhetetlen funkciója. Az értelmiség a társadalmi munkamegosztásban tehát nem felesleges, vagy szükséges rossz a munkás- osztály számara. Hiánya azt jelenti, hogy elmarad a munkásosztály kulturális szükségleteinek kielégítése, nincs lehetőség műveltségi színvonalának, emelésére, azaz a munkásosztály életében valami hiány keletkezik. Ennek a hiánynak tulajdonította Hoffman Géza, hogy az amerikai magyarság szellemi elete csak vontatottan, számos kísérlet, sikertelen újrakezdés után bontakozhatott csak ki, és rendkívül nagy erőfeszítésekkel, az ellentétes érdekek állandó súrlódása, gátló befolyása közepette sikerült lassan, fokozatosan kiépiteni az intézmények hálózatát. Érdekes fejtegetéseihez azonban mi is hozzátehetünk valamit. Az a fajta értelmiség, amellyel a századelőn Hoffman Géza az amerikai magyarság között találkozhatott, bizonyos tekintetben csak álértelmiség, pályatévesztett értelmiség volt. Nagyreszt olyanok alkották, akik az értemiségi munkának éppen a termelő, dolgozó oldalát vonták korábban kétségbe — azaz számukra az értelmiségi tevékenység hiányát, a munka elkerüleset jelentette — akiket esetleg “megavulni” küldtek Amerikába, vagyis azért, hogy ott elsajátítsák a munka megbecsülését. Másrészt, komolyan szembenézve a tényekkel, jelentős részük sem műveltségénél, sem előképzettségénei fogva nem volt felkészülve az amerikai magyarság között megoldandó értelmiségi feladatokra. S mellette jelentkezett még egy nem elhanyagolható szempont, amely különös élességgel éppen az értelmiség soraiban mutatkozott meg. Ez pedig a kivándorlás jellegéből következett: mindenki saját, egyéni boldogsága, jóléte megteremtésére törekedett (hiszen ez volt Amerika ígérete) és ebben mindenki mást — köztük honfitársait is — ve- télytársnak tekintett. Innen ered, hogy az értelmiség a munkásosztály szolgálata helyett annak kihasználására törekedett, és célkitűzéséhez a sajtót találta legalkalmasabb eszköznek. A magyar munkás magára maradt Amerikában. Amikor felfedezte, hogy az idegen nyelvi környezetben semmiféle támogatásra nem számíthat, maga látott hozza intézményéi megteremtéséhez. S bármennyire hihetetlennek tiinik, az értelmiség szerepe ebben a folyamatban nagyreszt elmarasztalható, mivel nem segitette, hanem erkölcsileg rombolta, mellékutra vezette a jószándeku törekvéseket. Amig a munkások a soknyelvű környezetben eppen a demokráciát tanulták (bizonyíték erre a magyarok nagyarányú részvétele a sztrájkmozgalmakban), az értelmiség a nacionalizmussal igyekezett megfertőzni. (A nacionalista hangulatkeltés azonban nem csak a magyar értelmiségre volt jellemző, megtalálható volt csaknem valamennyi, keleteurópai eredetű nemzetiség között.) FOLYTATJUK “LEARN HUNGARIAN” Bánhldl—laka;—Scahó kiváló nyelvkönyve angolul bonétfk rétién, akik magyarul akarnak tanulni Finom papíron, rajzokkal, képekkel. 530 oldal Ara $ 7.50 és 50 cent postaköltség Megrendelheti a MAGYAR SZŐ KIADÖHIVATALABAN 130 East 16th Street, New York, N. Y. lOtOr
