Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)

1980-12-04 / 46. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ MUNKÁSMOZGALOM Thursday, Dec. 4. 1980. 4. “Harcolni és áldozni” EGY FONTOS MUNKÁSMOZGALMI BANKETT Ötven szakszervezet képviselője jött el a Labor Research november 16-i bankettjére a new yorki Roosevelt Hotelbe, ahol Cleveland Robinson, a District 65 szervezet titkár-pénztárosat ünnepelték. Robinson elemezte a november 4-i választásokat. Többek között ezeket mondta: “A választás eredménye nem volt meglepő. Ered­ménye ez a monopolisták támadásának, ami fo­lyamatban van, már a 70-es évtized kezdete óta. Ezen időszakban az ország szakszervezeti mozgal­ma nem töltötte be hivatását és nem harcolt a dol­gozok jogai, erdeke kellő védelméért. Nem volt egv- seges és nem volt elég harcias.” Majd igy folytatta: “Nem szabad elfelejteni, hogv a monopolisták semmit, de semmit nem adnak a dolgozóknak ezüst tálcán. A munkások csupán úgy tudják elnyerni jogos követeléseiket, ha hajlandók azért áldozatok árán harcolni. Ha valaha szükség volt egységre es egy harcos programra, úgy a jelen­legi helyzetben. "El kell ismerni — mondotta Robinson — hogy Norma Carlson 50 éves varrónő. Fiatal kora óta Utah állam Provo városkájában dolgozott a Barbi­zon vallalat uzemeben. Pár héttel ezelőtt déli munkaszünetben az üzem vezetője gyűlésre hívta a munkásokat és bejelentet­te: a női alsonemilket gyártó cég igazgatója, Antho­ny Ritter úgy határozott, hogy lezaijak az üzemet, mert a gazdasági válság megkívánja a termeles össz­pontosítását a keleti államokban, ahol a szövőgyá­rak vannak. A hir villámcsapásként erte a munkasokat. Van ugyan a környékén néhány tüipari üzem, de mind szervezetlen, ahol 25-50 %-kal alacsonyabb a bér, mint a szervezett Barbizon üzemben. De a nvilt üze­mek tulajdonosai nem is hajlandók olyan munkáso­kat felvenni, akik hajlamosak szakszervezetbe tömö­rülni. A kétségbeesett munkások elhatároztak, hogy ók fogjak az üzemet fenntartani. Erre segítséget kaptak Egyre tisztábban latható, mikent óhajt Reagan megválasztott elnök harcolni az infláció ellen. Rea­gan tanácsadói egyik gyídést a másik után tartják, melyeken e kérdést tárgyaljak. E tárgyalásokról ki- szivárgo hírek szerint George Schultz, Reagan legbi­zalmasabb tanácsadója szerint az infláció annak tud­ható be, hogv az acél- és autómunkások bére till ma­gas. Szerinte tehat, ha sikeresen akarunk harcolni az infláció ellen, akkor nemcsak meg kell akadályozni az acél- es automunkások béremelését, hanem csök­kenteni kell bérüket. Ez az “elmelet” nagyon közkedvelt nemcsak a monopolvállalatok és bankárok sorában, hanem az ó érdekeiket szolgáló sajtóban is. A N.Y. Times nov. 28-i számának fo vezércikke e témát targvalja es hangsúlyozza, hogy az amerikai csalad jövedelme ez évben hat százalékkal csökkent az előző évihez kepest, de e családok között nem találjuk ott az acél- es automunkasok csaladjait. az ország munkásainak csak 20 százaléka tartozik szakszervezetbe. A szervezetlenek megszervezese elet-hala) kérdés minden munkás részere. A szak- szervezetek vezetőire ma különös felelősség hárul'' Beszedet Dr. Martin Luther King, Jr. szavaival vé­gezte: “El kell, hogy jöjjön az a nap, amikor az igazság úgy folyik, mint a viz, az emberi méltóság, mint egy folyam.” Jelen volt a banketten többek között Martin Luther King, Jr. Özvegye, Coretta King, Ernest De Mayo, a Világ Szakszervezeti mozgalom ENSZ meg­bízottja, Joseph Harris, a Labor Research igazgató­ja, Basil Paterson, mint New York kormányzójá­nak képviselője, Ed Gary, az autömunkasok szak- szervezetének szervezője, Archie Cole, az IUE 3. kerületének elnöke, Harrv Belafonte hires énekes és sokan mások. Ez volt New York szervezett munkásainak első megmozdulása a választások lezajlása óta. Warner Woodworth, a Brigham Young Egyetem ta­nárától, aki javasolta, hogy kéijenek 10.000 dollárt szervezetüktől, az International Ladies Garment Workers Uniótól, be fektetésre .Ez az összeg eleg lett volna az üzem további fenntartásara. írtak a new yorki központba, ahonnan Sol Chai­kin, az TLGWU országos elnöke a következő választ küldte: “A munkások tervet alaptalannak latjuk. Ilyen kis tökevei nem lehet sikeresen gvartani. Kéré­sükét ezért nem teljesíthetjük.” Ez a magatartás meglepte a munkásokat. “Mi csak a saját pénzünkét kértük, amit. éveken at mint tagdijat befizettünk a központba”- mondta Mary Mecham, 44 éves munkásasszony. Az ország különböző vidékein, különböző ipa­rokban a vállalatok vezetői által lezárt üzemek dol­gozói mind nagyobb számban akarjak saját kezükbe venni a termelést es igy elkerülni a munkanélküli­ség átkát. A vezércikkiro azonban nem javasol semmit arra nezve, hogy mikent lehetne emelni az amerikai csa­ladok jövedelmet, de támogatja Schultz közgazdász javaslatát az acél- es autómunkások bérének csök­kentesére. A Reagan-kormany nem fog infláció-ellenes lépe­seket javasolni mindaddig, amig az ország dolgozói nem lépnek fel szervezetten és követelik a profit - korlátozást, a hadikiadások csökkentését és ezek­hez hasonló lépeseket. MADRID, A Continental Hispanica gabonavállalat 200.000 tonna gabonát adott el a Szovjetuniónak. Ezzel egyidőben Házén Argue, Kanada Búza Bi­zottságának elnöke bejelentette, hogy ez evben ót millió tonna búzát és 3.8 millió tonna árpát szállíta­nak a Szovjetuniónak. A madridi konferencián rész­vevő USA delegátusok nem-tetszésüket fejezték ki a gabonaszállitás miatt. A TUDÁS FEJLŐDÉSE Az emberi elme fejlódese a termeszét legnagysze­rűbb teljesitmenye. De annak kialakulása a jelen szintre, nagyon lassú es tekervenyes folyamat volt. Ennek a fejlődésnek hosszú érlelödési folyamatai voltak, amelyeket nagy ugrásszerű felfedezések, fel­találások mozzanatai követtek. A felfedezések min­dig, valamilyen módon, hosszú időkön át felgyülem­lett tudás termékei voltak. Mindenegyes “felfede­zés”, minden előrehaladt gondolat sok elme, sok tapasztalat gyümölcse. “Nem szabad elfelejtenünk, Hogy felfedezések sok ember munkájából és tényék felgyülemlett összességéből következnek.” (Dimit­ry Mendelejev). Ez az elgondolás semmiképpen sem kisebbíti az egyének nagyságát, akiknek meg volt a képességük mindezt összerakni, a felgyülemlett tudásból uj kóvetkezteteseket levonni, rámutatni uj meglátásokra, . és az emberi gondolat folyamatát újabb magaslatokra emelni. A tudás nem beteljese­dett, kikristályosodott es megkövesült; az örökké­valóan termelődik és örökkévalóan mozgásban van. Felfedezések, minden téren, alapvető érlelödési időszakok termekei, tények felgyülemlett összes­sége, és vonatkozásban vannak az emberi gondolat­folyamat általános fejlődésevei. Sokan azt a benyo­mást nyertek, hogy Marx es Engels olyan felfede­zéseket tettek, eszméket találtak fel, melyeknek nem volt valóságos vonatkozása sem az emberi, sem a társadalmi fejlődés folyamatával, az emberi elme fejlődésevei, hogy gondolataik derült égből jövő ragyogó felvillanások voltak. Polgári ideológu­sok arra t’örekszenék, hogy elszigeteljék a Marxiz­must a való élettől, az emberi gondolatfolyamattol es társadalmi fejlődéstől. Az emberi gondolat önmagában dialektikus fo­lyamat. (A dialektika tanítása, hogy, a fejlődés so­rán, a mennyiségi változások elemek egy fokot, amikor az minőségi változássá válik.) Az érdeklődés és a tapasztalatok gyűjtésének hosszú időszaka után nagy ugrások jönnek letre. Egyenek es egyének csoportjai tanulmányozzak tapasztalataikat, össze­gyűjtik sokáknak kifejezett gondolatait, és uj követ- kezteteseket vonnak le azokból. így a gondolat­folyamatot uj, magasabb szintre emelik. Ezek az uj következtetések nem Önmagukban teljes, elszigetelt felfedezések, hanem felgyülemlett tapasztalatoknak, sokak gondolatainak es tevékenységeinek termékei. Galileo es Kepler felfedezései Pythagoras, Plato es Archimedesz-nel vettek kezdetűket. V. 0. HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni Egy évre $ 15.— félévre $ 8.— Megújításra: $........................................................ naptárra: $........................................................... Név:....................................................................... Cim:....................................................................... f t Varos:.,..............................Állam:........................ Zip Code:.......................... AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East I6th Street, New York, N.Y. 10003 EGYRE TÖBBEN “TÚL MAGAS BÉREK”

Next

/
Oldalképek
Tartalom