Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)
1980-07-10 / 28. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ TÁRCA-IRODALOM -TUDOMÁNY Thursday, July 10. 1980. 7 hoqy földüivik IaI<Iható maradón Veszélyes-e az elektromágneses „szennyezés"? Az USA-ban mintegy 35 millió elektromágneses ipari berendezés, 9 millió reléállomás, több százezer rövidhullámú adó, több tízezer radar, csaknem 65 ezer kilométer nagyfeszültségű légvezeték, mintegy 6 millió rövidhullámú sütő és 30 millió URH készülék üzemel, dolgozik jóformán éjjel-nappal. A közelmúltban természettudósok és környezetvédelmi szakemberek egy csoportja meghúzta a vészharangot: attól tartanak, hogy ez a sok elektromágneses sugárzás a tájékozódási képesség zavarától a megtermékenyülási képesség gyengüléséig és a szürkehályogtól a rákig számos bajt és betegséget idézhet elő. Mások — többnyire kormányhivatalnokok — azonban úgy vélekednek, hogy a lakosságot semmiféle közvetlen-veszély nem fenyegeti, s bár tanulmányozandó kérdésnek ítélik az elektromágneses „környezetszennyezést”, annak mértékét még csekélynek ítélik. Mindazonáltal a lakosság már idevágó környezetvédelmi akciót is indított. Az Oregon állambeli Portland polgárai sikerrel tiltakoztak egy tervezett új' televízióállomás megépítése ellen, Cape Cod lakói pedig egy új katonai radarállomás építését vétózták ipeg. Valójában milyen veszélyt jelenthet a mai elektromágneses „környezetszennyezés”? Az Egyesült Államok érvényben levő 1957. évi szabványa szerint a megengedhető rádió- vagy mikrohullámú sugárzás négyzetcentiméterenként 10 milliwatt — ennek egyébként épp a tízszerese az az adag, amely a szabvány szerint már károsító hőhatással jár. A Környezetvédelmi Hivatal szerint a lakosság 98 százalékát a megengedhető sugárzásnak mindössze egytízezred része éri. De vajon helyesen állapították-e meg a szabványt? A bírálók szerint nem, s a hőhatáson kívül — úgymond — más káros hatásokat is számításba kellene venni. Egyebek között arra hivatkoznak, hogy szovjet ás kelet-európai kutatók szerint már gyenge sugárzás is okozhat fejfájást, ingerlékenységet, étvágytalanságot, s hogy a rádió- és mikrohullámú sugárzásnak a Szovjetunióban megállapított megengedhető határa csak ezredrésze az USA-beli szabványénak. Több kutató kimutatta, hogy a mikrohullámú sugárzásnak kitett állati sejtekben károsodnak a kromoszómák, a magzatokban pedig agyi és gerincvelői elváltozások következnek be stb. A New York állambeli syracuse-i kórház orvosai szerint a nagy- feszültségű légvezetékeknek az a hatásuk a közvetlen alattuk levő élőlényekre, hogy azok visszamaradnak a fejlődésben, s hogy a 100—150 méteren belül lakó emberek eléktrokardiogramjában rendellenességek, a vérükben pedig vegyi eltérések mutathatók ki. Mintegy 300 méterig az ott lakók magatartásában észleltek káros hatást, például csökkent reakcióidőt. Annak megállapítására, hogy mindebben mennyi a valóságos veszély, évi 8 millió dolláros kormánytámogatással több mint száz kutatást indítottak. (Newsweek) Ha azt képzeljük, gazdagok vagyunk tudományban, ez egyik főoka annak, hogy abban szegények vagyunk. 0 Mintegy 30 országban egyidejűleg tették közzé a World Conservation Strategy (WCS) néven kidolgozott természetvedelmi stratégia dokumentumait. Hágában, Moszkvában, Párizsban, Caracasban, Torontóban, Washingtonban, Ammanban, Canberrában, Tunisban, Bangkokban, Pekingben, Tokióban és még sok más fö-és nagyvarosban rendezett sajtókonferenciákon ismertették az egész világ számára irányadó “hadműveleti terv” létrejöttének előzményeit és céljait. Mindenütt jeles közéleti személyisegek állták az ügy melle. Már csak azzal is, hogy személyesen asz- szisztaltak a WCS első lépésénél, a beharangozó konferenciákon, mint például: Juan Carlos spanyol király, Harald norvég trónörökös, Dániel Arap Moi, Kenya elnöke, Suharto Indonézia elnöke, Malcolm Fraser Ausztrália, Indira Gandhi India, Francisco Sa Carneiro Portugália Adolfo Suarez Spanyolország miniszterelnöke és sokan mások. Az emberiség életbevágó érdekéről van szó a jelentésben, arról, hogy megannyi vészjelzés után végre határozott, gyakorlati intézkedésekre kerüljön sor természeti környezetünk vedelmeben, ott is, ahol eddig esetleg még a probléma megértéséig sem jutottak el. A földkerekség valamennyi lakóját, kivált a jövendő generációkat létükben érintő gond mindenkit sorompóba szólit. Néhol talán akárhány kiváló tudós ervelő intelménél is többet ér, ha egy koronás fő mondja: Vigyázat, katasztrófa felé rohanunk, a Föld kincsei, forrásai nem kimerithetetlenek. Nincs a világmindenségben más hely, ahol megélhetnénk, csak a Föld, itt születtünk, itt kell utódainknak is az idők végtelensegeig levegőt es vizet, energiát es kenyeret, egyszóval emberi környezetet találniuk, hogy megőrizhessék emberi arcukat. Végzetes szerencsétlenség következhet a ma és a jövendő korok emberére, ha nem szűnik meg sürgősen a földi javainkkal való könnyelmű pazarlás; sok szempontból, máris jóvátehetetlen késésben vagyunk. Csupán a fejlett országokban évente 3000 négyzet- kilométer kiváló minőségű termőföld vesz el az építkezések folytán; akkora terület, mint Reunion Afrikában, vagy Rhode Island az Egyesült Államokban. Mérhetetlen veszteség származik az oktalan erdőir- tasokból is; százmilliókat fenyeget közvetlenül környezetük fokozatos elsivatagosodásának réme. A trópusi esőerdők övezete egyre ritkul, kiterjedése a jelenleginek talán a felét sem éri el az ezredfordulóra. Fogyóban vannak ivóvízkészleteink, egyes tengerreszek már úgyszólván szennyvíztárolókká váltak a felelőtlen környezetszennyezéstől, amiből csak az Egyesült Államok, partjainál évi százmillió dolláros kár keletkezik a halállományban. Szemünk láttára pusztulnak ki állatfajok, “civilizációnk” hovatovább feleli a természet terített asztalát. Az olajkészletek utolso “csóppje” szinte emberöltÖnyi közelségben van; a mar napjainkat is beárnyékoló, részben a tartalékok fogyatkozásából eredő olajválság csupán egy látványos tünete a földi javakat ész nélkül felhabzsolö rablógazdálkodásnak. A WCS “megálljt” kiált. Nem az első riadójel ez, de az első olyan, nagy hatókörű felhívás, amely a bajok megállapításán tűi, mindjárt gyakorlatias tanácsokkal is szolgál. Fő témái: az erdoirtas, az elsiva- tagosodás, a talajerózió, a termőföldek kiuzsorázása, a halállomány csökkenése es a genetikai sokféleség, mint természeti örökségünk kritikus helyzete. Leegyszerűsítve a dolgot, a stratégia három fő celt jelöl meg: 1. az eletado rendszerek es ökológiai folyamatok fenntartása (beleértve a talajvédelmet, a vizek tisztaságának megóvását, a megújítható erőforrások újrafelhasználását stb.)j2. a genetikai állomány védelme (a növény- és állatvilágban egyaránt) \ 3. az állatfajok és a környezet gazdaságos kihasználása az ember javára, távoli utódainkra is gondolva. A WCS emlékeztet rá, hogy a természetben minden lény és minden jelenség összefügg egymással; a fajok, koztuk az emberi faj fennmaradása múlik az összefüggések fel- és elismeresetól. Helyesen jegyezte meg Mostafa K. Tóiba, az UNEP vezérigazgatója: “nincs alternativa” . A világhírű antifasiszta spanyol festőművész müveinek legnagyobb kiállítása van folyamatban jelenleg New Yorkban a Museum of Modern Art-ban. A kiállítás fénypontja Picasso megrendítő festménye: Guernica tragédiájáról, a varosról, melyet fasiszta pilóták bombazáporra] elpusztítottak 1939- ben. A kiállítás szeptember közepén zárul. Ajánljuk new yorki és környéki olvasóinknak a kiállítás megtekintését. Jegyek a Ticketron pénztárakon keresztül kaphatók.
