Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)

1980-10-30 / 41. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ MUNKÁSMOZGALOM SZÜLŐFÖLD j Thursday, Oct. 30. 1980 BESZELGETES , MUNKÁSOKKAL A választások előtt hirtelen népszerűkké válnak az egyszeri kétkezi munkások. Az elnökjelöltek felfedezik, hogy mennyire szeretik őket. Elmennek közéjük, meg kezet is fognak velük, megpusziltat- ják bébijeiket, keménykalapot raknak a fejükre és ezzel bebizonyítják, hogy rokonszenveznek a mun­kásokkal. Ha már annyira divatba jöttek a munkások, Joe Flaherty, volt rakodómunkás, aki később irói pá­lyára adta magát, elhatározta, hogy ő is körülnéz az országban, hogy megtudja, mit is mondanak a munkások. Bejárta Amerika farmvidékét, banyait, járt étkezdékben, épitkezési helyeken. Feljegyzéseit a NATION okt. 18-i számában közölték. íme néhány feljegyzése: Bentley, pennsylvaniai banyapleszen, felkeres­tem Frank Vahaly, 36 eves bánvászt. Az éjfél és reggel 8 közti siftán dolgozik. 16.000 dollárt keres átlag évente. “Kereshetnek 25.000-et is, de akkor a banya közelében kellene élnem. Vasárnap nem aka­rok dolgozni. (Vahalv katolikus). Péntek este kime­gyek a fiukkal, nagyot iszunk. Szombaton a kocsit pucolom, vagy játszom a gyerekekkel. Nem kell, hogy mondjam, veszélves a munka. Fivérem, Andy, eltörte a hátgerincét egy beomlásban. Rám is esett egy darab szikla. Idegátültetésre volt szükségem a könyökömben. No és azután ott van a szénpor. “Az öregek, akik nyugalomba mentek, mind­egyiküknek van ‘fekete tüdeje’. Ezek nem is igen tudnak messze sétálni. Amióta a szabadban dolgo­zom, érzem a különbséget a tüdőmben.” Felesége, Bea, közbevágott: “Igen, én is tudom a különbséget. Azelőtt állandóan köhögött éjszaka es fekete volt a kőpete. En kórházban dolgoztam es amikor a halott bányaszokat felboncolták, tüde­jük szetporlott, mint a kiégett fa.” Erre Frank szólt, közbe: “Amikor az X-ray azt mutatja, hogy egy bányásznák fekete tüdeje van, azaz meg van tamadva a tüdeje, joga van kérni áthe­lyezését. De a banyatulajdonos olyan keservessé teszi az eljárást, hogy a legtöbb bányász inkább nyugalomba megy. A kormánvfelügyelök soha sem járnak utana, ha szabályok megsértését találják. Ha a banyatulajdonosokat megbüntetnék a kihágáso­kért, akkor talán biztosabb volna az életünk. A gyárakban is hasonló a helyzet. “Mit gondolok az ország helyzetéről? 1976-ban azt hittem, hogy Carter jobb lesz, mint Nixon. Az volt a világ legnagyobb svindlere. Ha en kirabolnék egy gazolinkutat, egész biztosan kapnék 10—20 evet, mégha fegyver nélkül követném is el a rablást. Nixon? A haza felszerelésere eltulajdonított pár száz­ezer dollárt, ami nem az övé, és meg csak oda se böknek neki! Megtartja ügyvédi diplomáját és nyu­galomba megy szövetségi fizetéssel. Carter olyan, mint a többi. Osszeszüri a levet az olajvállalatokkal. Minden politikus üzletel. Reagan bagót sem er, de Carter sem mutatott sokat. Alaposan el...ta a túszok ügyét. Már régen ki kellett volna szabadítani okét. Nem ertem azt sem, hogy az a sok kis ország leizél bennünket. Ne érts felre, én nem vagyok olyan, aki azt mondja, hogy mindenbe be kell dugni az or­runkat, de ez mégis sok. Tudod, mikor fog a hely­zet megjavulni? Amikor a munkásemberek úgy fog­nak élni es működni, mint 30 evvel ezelőtt. Ha töb­bet törődünk egymással, mert még a munkások között is vannak kapzsiak. Akkor többen mondtuk: One for all, all for one!” Flaherty elbeszélgetett még Joe Romano chicá- goi gépésszel is, aki a United Steel Worker helybeli lokáljának elnöke. Népszerű ember. Hive volt Sad- lowskinak, aki a Steel Workers Unió elnökségere pályázott. “Nekem és feleségemnek is kell dolgozip, hogy kijöjjünk a mai világban. Egv eredményt azonban elértünk: a lokálunkat megtisztítottuk. Azelőtt úgy vezettek, mintha a Gestapo dirigálna. Az emberek nem is mertek felszólalni. Nem volt tanácsos még jegyzeteket sem készíteni a gyűlésen. Amióta Sad- lowski fellépett, javult a helyzet. Az emberek mer­nek felszólalni.” Tommy Kersey-nek apjával, fivérével, két fiával farmja van Unadilla, Georgiában. Szójababot, ame­rikai mogyorót, gyapotot termelnek. “Gyűlölöm a bürokráciát — mondta Kersey. Tu­dod, hogy Washingtonban, az Agricultural Exten­sion Service-ben háromszor annyi hivatalnok műkö­dik, mint ahány farmer van Amerikában? A kor­mány ezek fizetésére pocsékolj' a pénzt, miközben US farmerjeinek fele a feje búbjáig el van adósodva. “Az amerikai farmer csak annyit kér, hogy legven biztosítva a költsége, amibe a termelés kerül és egv méltányos kis haszon. Farmjaink az egvedüli termé­szeti kincsünk, ami nincs kimerülöben. De mit csi­nál a kormány? Építenek egy raktárt 14 millió dol­lárért, hogy segítsék a kis farmert. Már át is adták azt a Continental Grain-nek, amely egy svéd válla­lat. Amióta a monopolisták váltak befolyásossá a kongresszusban, nincsen szószólónk Azért szervez­tük a mozgalmat, amelybe én is betartozom. Egye­dül Georgiában 40.000-en vagyunk benne, ország­szerte 2.8 millió farmerből 800.000-en. A kormány megengedi, hogy a nagy farmer elnyelje a kis far­mert. Valamennyien a nagyüzlet rabszolgái vagyunk. Tudod, hogy a farmerek 25—30 %-a csődben van? Ha a kormány nem szavazott volna meg 2 billió dollárt hitelnyújtásra, egész földművelésünk össze­omlott volna. 1970-ben 1.7 billióval tartoztak a far­merek a Farmer’s Home Administration-nak, ma már 42 billióval. S tudod, ki volt az elnök az utóbbi négy ev folyamán!” Látogatása végén Flaherty megkérdezte Kersevt, hogy ha valaki négy évvel ezelőtt megmutatta volna neki mai kijelentéseit, mit gondolt volna arról, aki igy beszél? Kersey nevetve mondta: 'Azt mondtam volna, hogy vagy bolond, vagy ...kommunista.” Peggy Terry pincernö Chicagóban; “En déli va- gvok — mondta Flahertynek — és volt idő, amikor gyűlöltem a feketéket, amig Montgomeryben meg nem kezdődött a busz-sztrajk. Láttam, hogyan bör- tŐnöztek be Martin Luther Kinget. Gondolkoztam és azután elmentem jótállni érte, s dolgoztam ki­szabadításáért. Azóta másként gondolkodom. Ami­kor Chicagóba jöttem, csatlakoztam a CORE-hoz, resztvettem a polgárjogi mozgalomban, a fejemet is beverték néhányszor. Börtönben is ültem. Car­ter? Ót altatőszernek tették be a monopolisták, hogy csititsa a népét, vágy elaltassa. Rockefelle­rek a zsebükben hordjak. Nézd, mit csinált a feke­tékkel, akik segítették elnökké választani? Megfogja ezt meg bánni. Nagyon forr már a viz a katlanban. Pedig, hogy dolgoztam érte a választáson! Utóvégre ö is deli, én is az vagyok. Szomszédaimat, gyerme­MOLNÁR p TRAVEL AGENCY J BARBARA'S TOURS A CRUISES 303 East 80th Street, NEW YORK, N.Y. 10021 Tel: (212) 535-3681 Izraelbe 699.-től / Charter Budapestre 498.* APEX Budapestről 454.­Bécsbe 498.-tói Egy éves nyitott jegy BUDAPESTRE $ 647.- SPECIALIS TÚRÁK ARIZONA - LAS VEGAS - LOS ANGELES - COLORADO - WASHINGTON, D.C. NIAGARA FALLS csoportvezetőkkel ROKONKIHOZATAL A LEGOLCSÓBB ÁRON! Az utazas bizalom kérdése. IKKA, TUZEX, COM- TOURIST küldés. Az összes bel- és külföldi légitár - saságok hivatalos képviselője. BARBARA BOUOK MAGYAR ORVOSOK EL-ASNAMBAN Algéria földrengés sújtotta lakosságát a kormánytól kapott felhatalmazás alapjan a magyar egészségügyi szervek soron kívüli segélyben részesítik. Három ma­gyar műtéti csoport orvosai, szakkiszolgálói utaztak el Ferihegyről. ^ A magyar fotóművészét történetét felelevenitó’ fénykepkiállitás nyílt kedden Párizsban. Almásy Pál Párizsban élő magyar származású festőművész, a párizsi Magyar Intézet és a Magyar Fotóművészek Szövetsége kó’zó's rendezésében. A kiállításon a múlt szazadtól napjainkig százegynéhány magyar fotos 119 kepe mutatja be a magyar fényképészét történetet, tanúskodik nemzetközi rangjáról. keimet mind rábeszéltem, hogy rá szavazzanak. Megmondom bizalmasan, gyakran gondolok arra, hogy jo volna, ha akadna egy valóban népszerű kommunista. Talán ráijesztene a hatalmon lévőkre, hogv adjanak a népnek enni. De ha egy ilyen em­bert meg is választanának, a hatalmasok nem enged­nek, hogy elfoglalja hivatalát. “Mindenki hazudik. Emlékszem, nagyanyámra, es jo anyamra i^, napkeltétől napnyugtáig görnyed­tek a mezőkön. Dolgoztak, mint az állatok. Ha nehez munka meggazdagitaná az embereket, az én családom ma milliomos lenne.” y 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom