Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)

1980-10-23 / 40. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ SZÜLŐFÖLD Thursday, Oct. 23. 1980. 8 KÁDÁR JÁNOS AZ EMBERI JOGOKRÓL és vendéglők BUDAPEST, Kádár János felszólalásával kezdő­dött az országgvülés őszi ülésszakának második napja. Az emberi jogokrol beszélve, többek között eze­ket mondta: — Az utóbbi evekben a politikában — a nemzet­közi politikában is — gvakran találkozunk az embe­ri jogok fogalmával. Ez valóban fontos, tiszteletre méltó gondolat, de tálán szükség volna az emberi jogok fogalmának bizonyos tisztázására is. Ami ben­nünket illet, készek vagyunk ehhez hozzájárulni és a jogok ervenyesülését mindenütt a világon elősegí­teni . Meggyőződésünk, eddig a szocialista országok tették a legtöbbet ezen a téren, mert az élet nélkü­lözhetetlen alapfeltételeit jelentő emberi jogokat — mint például a létbiztonsághoz, a munkához va­ló jogot — mi jobban biztosítottuk, mint a kapita­lista országok. — Ezzel kapcsolatban azért meg kell említeni egv- két dolgot mindazon jóindulatú emberek számara, akik a tőkés világban is meggyőződésből vallják az emberi jogok szükségességét. Mi nem helyeseljük például, ha valaki valamely ország nevében egv má­sik országban akarja biztosítani az emberi jogokat, Azt tartjuk, hogy a felelős tenvezöknek sajat orszá­gukban kell érvényesíteni az emberi szabadságjogo­kat. — Az emberi jogok kapcsán a nepek jogara is gon­dolni kell, mert a kettő nagyon nehezen választha­tó el egvmástol. Mifele emberi jogokrol lehet be­szélni olyan népek esetében, amelvek elnyomás alatt élnek es a világnak még mindig nem jelentek­Casaroli bíboros, államtitkár vezetésével Magyar- országra látogatott a Szentszék kiddöttsege, hogy részt vegyen Szent Gellert születési évfordulójára rendezett ünnepségeken. A határon Pataky Kornél győri megyespuspok és Straub István, az Állami Egyházügyi Hivatal el­nökhelyettese fogadta a delegációt, majd látogatást tettek a győri püspökségen, ezt kővetően folytatták útjukat Esztergomba. Szeptember 28-án délelőtt fél 11 órakor az esz­tergomi Bazilikában Casaroli bíboros ünnepi conce- lebrált szentmisét mutatott be magyar és külföldi püspökök részvételével. A küldöttség 29-én találkozott a magyar állam­férfiakkal es megbeszélést folytatott a Szentszéket es a Magyar Népköztársasagot kölcsönösen érintő kérdésekről. Kádár Janos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja, és Losonczi Pál, az Elnöki Tanacs elnöke a Parlamentben fogadta Agostino Casaroli bíborost, vatikáni államtitkárt, akinek kíséretében volt Luigi Poggi érsek, papai nuncius. A találkozón jelen volt dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek, a magyar katolikus püs­pöki kar elnöke, valamint Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. A találkozó részvevői határozott szándékukat fejezték ki a ma­gyar állam es a katolikus egyház közötti rendezett kapcsolatok folytatására. A megbeszelesen magyar es vatikáni részről egyaránt hangsúlyoztak Europa télén részén kénytelenek elszenvedni a faji elnyo­mást és üldözést, a bor színe alapján való megkülön­böztetést, vagy a külföldi imperialista fegyveres be­avatkozást? Ervenyesülhetnek-e az emberi iogok ott, ahol az imperializmus megakadalyozza, hogv nemzeti kincseikkel maguk rendelkezzenek, s el­nyomják a népek elemi törekvéseit a szabadságra, a szuverénitasra, a gazdasági egyenlőségre? Figyelmük­be ajánljuk mindazoknak, akik az emberi jogokat a szivükön viselik: a népek jogait kel! biztosítani ahhoz, hogy az emberi jogok a világ valamennyi or­szágában ténylegesen érvényesüljenek. es a világ nepeinek, valamint a különböző világné­zetű emberek közös felelősséget a béke védelmében es a különböző országok közötti pozitív kapcsola­tok fejleszteseben. Agostino Casaroli es kiserete szeptember 29-en, délutáni orakban elutazott Magyarországról. Utoljára negyvenkét evvel ezelőtt — 1938-ban, az Eucharisztikus Világkongresszus alkalmával — járt Magyarországon a Vatikan bíboros államtitká­ra Eugenio Pacelli (a későbbi XII. Pius pápa) szemé­lyeben. A mostani bíboros államtitkár, Agostino Casaroli, nem először lep Magvarorszag földjére. Az Apostoli Szentszék és a Magyar Népköztársaság kormánya közötti tárgyalásokban az o nagytávlatú, higgadt, a helyi egyház érdekeit és a magyar társadalom törek­véseit igazságosan mérlegelő bölcsessége nagyban hozzájárult ahhoz, hogv rendezett viszony alakul­jon ki az állam es az egyház között. Ezért öt nem­csak a papa legközvetlenebb munkatársának kijáró tisztelettel, hanem faradozásaiért mondottkószöne- tunkkel is köszöntöttük. Látogatása egyben II. Já­nos Pál papa elismerő gesztusa is a magyarországi katolikus egyház részére, egyszersmind a Magyar Nepkőztarsasag megbecsülése. TERJESSZE LAPUNKAT ! Az 1979. júliusi áremelések közül az éttermi arak változása volt az egyik legradikálisabb. A lakos­ság reagálása hasonlóképpen egyértelmű volt: ko­rábban zsúfolásig tömött éttermek szinte egyik nap­ról a másikra üresekké váltak. Hogyan alakult eközben a hazánkba látogató külföldi turisták vendéglátóipari fogyasztása? A kérdés mindenképpen figyelmet érdemel, hiszen az áremeles egyik célja eppen az volt, hogy ne ré­szesüljenek dotációban a külföldiek által is vásárolt termékek, szolgáltatások. Az Országos Piackutató Intézet tavaly — részben az áremelés elÖtt, részben utána — felmérést vég­zett : vajon több pénzt kőltenek-e a külföldiek az éttermekben, mint korábban, elfogadják-e az ár­emeléseket, vagv inkább engednek igényeikből? Nos a felmérés a következőket mutatta: a szál­lodákban és fizetővendégekként megszálló turisták éttermi kiadasai mindössze 1 százalékkal emelked­tek, ami vendéglői fogyasztásuk jelentős visszaesé­sere utal.A kempingező életforma lehetővé tette sza­mukra, hogy a drága étterem helyett inkább az élel­miszerüzleteket látogassák. Az éttermi étkezés csökkentését, vagy a bolti élelmiszervásárlas növelését azonban a turisták csak szükségmegoldasnak Ítélik. Az olcsóbb szálláshelye­ken megszállók, tehát a viszonylag kispénzűek kö­zül sokan úgy nyilatkoztak, hogy Magyarország tói draga lett szamukra. Fafaragó táborban vesznek részt a tatabányai Nép­házban az ország több bányavidékének népművész- bányászai. Az itt készített faszobrok, térelemek a köztereket és a bányászintézményeket díszítik majd. Salló István Komáromból érkezett és székely kaput készít Cs. Kiss Ernő tervei alapján MAGYAROK, FIGYELEM! Budapest és kornyékén lévő temetőkben halottaik sírjanak gondozását vállalom. Nagy Péter, Budapest, Rajk László u. 51/A. 1133 Hungary HAZALÁTOGATÓ MAGYAROK, FIGYELEM! Budapest Lipótvárosában élő szüléimnél egy szoba, fürdőszoba használattal egész évre, meg- allapodas alapjait, kiadó. Cim: Nagy Peter Budapest, Rajk László u. 51/A. 1133 Hungary Magyarországon volt a Szentszék küldöttsége

Next

/
Oldalképek
Tartalom