Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)

1980-10-23 / 40. szám

AMERIKÁI Ara 25ceit miRE SZAVAZZUNK? HÁBORÚS PROPAGANDA Irta: Jerome B. Wiesner, az "MIT” Nobel- dijas professzora, Kennedy es Johnson elnökök volt tudományos tanácsadója. Minden elnökválasztási idénvben eláraszta­nak bennünket hisztérikus ijesztgetésekkel a Szovjetunió állitólagos katonai fölényéről. Az ijesztgetések célja nukleáris fegyverzetünk fo­kozottabb növelése. Mindkét párt egyaránt al­kalmazza ezt a taktikai. A jelenlegi elnökválasztási idényben eddig a kővetkező háborús kezdemenvezeseket esz-jf^ közölte USA kormánya a béke védelmének ürügye alatt: 1. ) Az 59. számú elnöki rendelet, amely az eddig; érvényben lévő kölcsönös elrettentés elvet a nukleáris rajtaütés elvere változtatta. 2. ) A párosított mérges gáz (binary gas) fejlesztése és katonai alkalmazása. 3. ) A SALT II Egyezmény mellékvagányra helvezese. 4. ) A “csupán” embereket és nem épülete­ket pusztító neutronbomba taktikai alkalma­zásának elfogadása. 5. ) A nukleáris fölényre való törekvés, ami nem egyéb, mint korlátlan fegyverkezesi ver­seny. A Carter adminisztráció elitélendő a fenti lépések miatt, amelyek felelősek a fegyverke­zési verseny fokozásáért. Amerika népe, ne engedd magad félrevezetni. (N.Y.T.) Rabszolgakereskedés A bevándorlási hivatal képviselői, ügyvédek, államügveszek és szakszervezeti vezetők egy­behangzó megállapítása szerint rabszolgakeres­kedelem folyik Arkansas paradicsom ültetvé­nyeitől kezdve Virginia aJmaerdein és Texas gyapotmezoin keresztül Florida narancskert- jéüg. Közép- Amerika es a Karib-szigetek nagy nyomorából jobb életet kereső és a kvóta meg­kerülésével ideérkező szerencsétlenek ezreit árusitgatják, száüitgatiák és adják el a legtöb­bet ígérőnek lelkiismeretlen üzérek. Öt evvel ezelőtt még csak 76.000 törvény­telenül ideérkezett jövevényt tartottak szá­mon, tavaly mar 21I.000-re emelkedett a szá­muk. Ezek jelentékeny hányadát hálózzák be üzérek és bocsátják őket áruba felelőtlen föld­művelési vállalatoknak. Győzött a textilunió ROANOKE RAPIDS, N.C. A szervezett mun­kások egyik legeltökéltebb ellensége, a J.P. Stevens szővövállalat kénytelen volt aláírni kol'ektiv munkaszerződést az Amalgamated Clothing and Textile Workers szakszervezettel. A szakszervezet húsz esztendőn át szorgos­kodott a helvi üzem munkásainak szervezésén, amit a vaMalat minden rendelkezesere álló esz­közzel, a törvénv megszegésével, ellenzett. A szakszervezeti mozgalom e győzelme nagvban elősegíti majd a dé'i üzemekben dol­gozó munkások szervezését. BRÜSSZEL, Belgium fővárosában több, mint 50.000-es tömeg tüntetett a fasiszta szer­vezetek fel újult működése ellen. Amerika 26. elnöke, itieódore Roosevelt már 68 évvel ezelőtt kijelentette, hogy “a két regi part, a Republikánus es a Demokrata, korrupt érdekelt­ségek eszközeivé vált, amelyek a két pártot önző céljaik elérésére használják fel.” (A Progresszív Párt választási platformja,1912.) Ezt a megállapitást a történelem egy kivétellel (midó'n FDR volt a demokrata párt vezére) újra és ; újra igazolta. És ki ismerte volna jobban a két nagv párt belső szövevényes működését, mint az az em­ber, aló nyolc even at vezette e két csoport egyiket és annak bizalmából ült az Egyesült Államok elnöki székében! A korrupt érdekeltségek, amelyekre Theodore Roosevelt annak idején hivatkozott, azóta ezerszer- te romlottabbakká, veszélyesebbekké válva, az egész világra kiterjedő bünhálözatta nőtték ki magukat. Működésüket a mi korunkban már nemcsak Amerika népe sinvli meg csaknem állandó gazdasá­gi válság, infláció, munkanélküliség, társadalmi fe­szültség, stb. formájában, hanem az egész világ. Ezek a korrupt érdekeltségek, elükön az olaj és egyéb monopóliumokkal, felelősek az egész világra kiterjedő fegyverkezési versenyért, amely száz és százmilliókat von el a népek jólétét, életét szolgáló céloktól és az emberiseget az atomháborus kataszt­rófa meredekére sodorta. A két nagy partot ezek az érdekeltségek pénze­lik, jelöltjeik az ö érdekeiket és nem a népet képvi­selik. Az úgynevezett harmadik párt és annak je­löltje, Anderson azt a celt szolgálja, hogy a két párt­ból kiábrándulni kezdő tömegeket megtartsák ma­guknak. 1912-ben T. Roosevelt próbálkozott a két párt monopóliumát megtörni. Nem sikerült neki, azóta sem sikerült senkinek. Pedig életkérdése ez Amerika népének. Az a tenv, hogv az idén, miként 1976-ban, a választó polgárságnak csaknem fele tartózkodni fog a választásban való részvételtől, bizonysága an­nak, hogv a nép többségé mar ráébredt arra, hogy a két párt egyike sem képviseli az ö érdekeit. Ez azt jelenti, hogv legalább 50 millió amerikai vár egy partra, amelyben megbízhat, amely nem korrupt, amelyet magáénak vallhat. Az idei választásokon résztvesz két olvan part, amelvnek programja, ha az eljuthatna a választáso­kon jelenleg részt nem vevő tömegekhez, alapjában megváltoztatná a politikai helyzetet, megnyithatná az utat a nemzet boldogabb jövője felé. A Polgári Párt és az Amerikai Kommunista Part programja összehasonlíthatatlanul felette all a rom­lott érdekeltségeket képviselő két régi és az Ander- son-féle álfüggetlen párt programjának. Az amerikai nép jobbat érdemei, mint azt, hogv egv Reagan (akiről a N.Y. Times rovatiröja okt. 20-a’n kénvtelen volt megállapítani, hogy ijesztően tudatlan fontos politikai és gazdasági kérdésekben), vagv egv Carter között, aki sorozatosan megszegte minden Ígéretét, kelljen választania. A két független párt bármelyikének jelöltjére adott szavazat - véleményünk szerint - szavazat a beke, a haladás, Amerika és a világ jobb jövője mel­lett. Mindenegyes szavazat egv magnak tekinthető, amelyből idővel az amerikai nép sorsa jobbrafordu- lásának hatalmas lombja fog kiterebélyesedni. Szemelvények a pártok programjából A DEMOKRATA PART ellenzi a munkásvédelmi (OSHA) törvény gyengítését és a minimális bér le­szállításának tervét. 102 billió dolláros adókedvez­ményt nyújtana a nagyüzletnek a következő 5 év­ben. Egy trillió dolláros fegyverkezési programot tervez a következő 5 évre. A REPUBLIKÁNUS PART sutba dobná a SALT li t, helyette fegyverkezési versenyt javasol. E ver­seny végén kezdene uj tárgyalást a Szovjetunióval. Gyengitene az OSHA-tÖrvenyt, eltörölné a közok­tatási minisztériumot. 340 billió dolláros adóked­vezményt nyújtana a nagyüzletnek. ANDERSON gallononként 50 cent áremelést java­sol a gazolinra. Csökkentené a nagytőke nyereseg - adóját (capital tax). Támogatja a munkásvédelmi törvényt és a SALT H-t. f i A POLGÁRI PART nem emelné a munkasokat ter­helő adókat. Rövidebb munkahetet javasol a mun­kanélküliség enyhitesere. Eltörölné a Taft-Hartlev munkásellenes törvényt, javítana az OSHA munkás­védelmi törvényt. AZ AMERIKAI KOMMUNISTA PART megszün­tetne az adót a 25.000 dolláron aluli jövedelmek után. A munkanélküliek bérük 75%-át kapnák. Azo- nali hatályra, emeltetne a SALT II.-t. Minimálisán $ 15.000 évi jövedelmet javasol minden családnak. Legújabb Számos jel arra mutat, hogy közvetlen a válasz­tás előtt egyezmény jön letre a túszok szabadonbo- csátasára, amit kővetően az USA felmenti a rögzött iráni vagyont, megszünteti az Iran elleni kereskedel­mi bojkottot es — lehetséges --.hogy katonai fel­szereléshez szükséges alkatrészeket is küld majd, ami elősegítené az iráni hadsereg harckepesseget. Erre enged következtetni Edmund Muskie, USA külugvminisztere Chicagóban tartott beszede, mely­ben elitelte Irakot és azzal vádolta, hogv behatol Irán területére es erőszakkal akarja megváltoztatni a két ország közti határt. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254-0397

Next

/
Oldalképek
Tartalom