Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)

1980-10-16 / 39. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ KÜLPOLITIKA Thursday, Oct. 16. 1980. Hogy csinálják Levelek NEWARK, N.J. Csak néhány sort, hogy kifejezésre juttassam értekelesemet a lap iránt. Jónéhány hó­napja ágyban fekvő beteg vagyok, s bár betegségem nem súlyos, de igen fájdalmas. Ezen idő alatt, mond­hatom, a lap tartja bennem a lelket. Alig várom, hogy jöjjön, minden sorát elolvasom és csak azt saj­nálom, hogv nem tudjuk mégegyszer akkorára nö­velni. Amig tehettem, mindent megtettem terjesz­tése érdekében. Sz. HOLON, Izrael. Ma pontosan egy hónapja kaptam meg a Magyar Naptárt és a Magyar Évkönyvet, melyeket hálásan köszönök. Ezeket a könyveket nem lehet kiolvasni, csak elolvasni és azután ismét es újból minden sorát újra elolvasni. Az itteni “Aranykor Club”-ban Holoo vá­ros hetenkent háromszor rendelkezésére bocsát az itt élő nyugdíjasoknak egy télen fűtött, nyáron hű­tött helyiséget, ahol összejövünk. Néhány munkás- tarsammal szoktam megosztani az általam kiolva­sott Magyar Szó példányait, ami kézr'ól-kézre jár. Természetesen elhencegtem a kapott könyvekkel, de majdnem harag lett belőle, mert ezekről nem tud­tam lemondani. így azutan most hetenként három­szor egvutt olvasgatjuk és megbeszéljük jóformán minden mondatát. Bár három dollár itten nagy összeg (nekünk), de megérteni nem tudjuk, hogyan lehet ilyen viszony­lag alacsony árért ilyen ragyogó kiállítású gyönyörű könvvet kihozni. í» Őszinte nagyrabecsüléssel, hívük Weitzman Abrahám NEW YORK, N.Y. Itt küldőm a szeptemberi és ok­tóberi összeget, Ígéretem szerint 10.— dollárt. A kö­vetkező hónapokban majd pontosabb leszek. Min­den jót kivánok a lap további megjelenéséhez. Szeretettel M. Rosov LONG ISLAND, N.Y. ígértem, hogv minden hó elején 5 dollárt küldök, s kötelességemnek eleget akarok tenni, de ezt most 10 dollárra emelem, az­zal az igerettel, hogv amig körülményeim megenge­dik, továbbra is 10 dollárt küldök kitűnő lapjuknak. Lóeb Jenő VENICE, Fia. Tőlem telhetoleg segitem a lapot es ide mellékelve küldök tiz dollárt támogatásra. Louis Kocsis DR. KATZ JÓZSEF ELŐADÁSA ITHACA, N.Y. Dr. Katz József, jeruzsálemi ügyvéd “A fajirtás es az ezeréves náci világbirodalom” cí­men tartott előadást a Cornell egyetemen. Az elő­adás kivonatos tartalma: Mit akartak a nácik? Az alsórendü fajokat, zsidókat, cigányokat kiirtani. A győzelem után a szláv népeket, a már kipróbált módon, cseheket, lengyeleket, az oroszok nagyre- szét. Az életben hagyott férfiakat sterilizálni. A le­győzött országokat felszántott területté tenni. Egy német férfinek 5—7 nőt kell megtermékenyíteni, a gyermekeket náci szellemben felnevelni és ezzel benépesíteni ezeket az országokat. Rossz idők járnak a világszabadságra. Pedig úgy látszott, a múltból itt felejtett sötét zsoldos kapi­tányok kora lejárt. Miután az egész világot kataszt­rófába vitte, hogy a demokráciák tétlenül nézték a fasiszta diktatúrák erőszakát, remélni lehetett, hogy ezt a folyamatot a világ nem engedi újból meg­indulni. Erre alakult az Egyesült Nemzetek szerve­zete is, ezt hangsúlyozták a bekeszerzödesek is. A gyarmati elnyomás javarészt — bar több uj háború árán — legalább formálisan megszűnt s az uj álla­mok alkotmánya mind tartalmazta a szabadság — legalább is a politikai szabadság — intézményesítését. De még nem hallgattak el egeszen a második vi­lágháború fegyverei, amikor Anglia és az USA tá­mogatásával a görög jobboldal — amelynek egv ré­szé kollaborált a német nácikkal — leverte — a ne­metek ellen küzdött — baloldalt es a Truman dokt­rína kimondta, hogy az USA hivatása mindenütt a világon a forradalmasítást meggátolni. így Görög­országban, ahol a királyság az USA jóakaratát élve­ző fasiszta katonai diktatúrába torkolt és Törökor­szágban, ahol eppen most vettek at a tábornokok újból a hatalmat. Franco spanyol és Salazar portugál diktatúrája éles ellentétben volt a polgári szabadság követel­ményével, de az ibériai félsziget fontos az USA és a NATO stratégiai érdeke szempontjából; csak a diktátorok halála után kezdtek ott, nagy nehézsé­gek között, az erőszak-apparátus lebontásához. Európában azóta háború nélkül igyekeztek a nem­zetközi problémákat megoldani, de a többi világ­részben (Ausztrália kivételével) azóta is oly sok bel­ső, vagy nemzetek közti háború folyt, mint tálán soha a történelem folyamán. Ez döntően hatott a már meglévő diktatúrák, vagy tekintélyi uralmak fennmaradására és uj “strongmanok” fellépésére. Belül támogatták őket anyagi érdekeik védelmében a népesség felső csoportjai és befektetéseiket, pia­caikat védő külhatalmak; de leginkább azért, hogv a kommunizmus és szocializmus terjedését megaka­dályozzák. Ez vezette az USA kormányát, hogy az Ötvenes évek elején Del-Koreában, (ahol hatalomra emelt egy vérengző zsarnokot) az Észak-Korea elleni áldo­zatos háborúban, a Del védelmében, résztvegyen és — amikor ott a haladó erók ezt megbuktattál« és az uj rendszer szervezését megkezdték, — ezt leverje, uj diktátort helyezzen uralomra, és legutóbb, mi­után ezt sajat bűntársa meggyilkolta, újból reakciós tábornokot emeljen uralomra, aki vad “tisztogatás­sal” igyekszik a pártfogást kiérdemelni. Ez volt az USA politikája Taivan (Formosa) szi­getén is, miután 1949-ben Csangkaiseket és sereget a Kinaban győztes kommunisták elöl oda kimentet­te és negyedszázadon at segítette, abban a remény­ben, hogy ez Kínában a kommunizmust le fogja ver­ni. Ugyanakkor folyt Indokínában — az USA támo­gatásával — a franciak háborúja gyarmataik vissza­szerzéséért es amikor vereséget szenvedtek, a harcot átvette az USA, mígnem 15 év múlva ott szintén ve­reseget szenvedett. Természetesen, Del-Vietnámban is az USA bábdiktátorainak egesz sora lett volna hi­vatva az amerikai elnökök világhatalmi illúzióit szol­gálni. Még fontosabb angol-amerikai érdek volt az iráni sah hatalmának a CIA segítségével történt vissza­helyezése trónjára, miután öt a nemzeti erdeket védő választott kormány ettől megfosztotta. Ez ak­ció következményei most, csaknem 30 evvel később, az egesz világ politikájára és gazdasagára kihatnak. A középamerikai Guatemala sorsa kevesebbet nyom a világgazdaságban es stratégiai fontosságát az USA-ra (a Panama-csatorna állítólagos védelmé­ben) erősen felfújták; de miután az USA által ki­tervelt sikeres akció eltávolította a mersekelten re­former Arbenz elnököt, a terrorista szelso jobboldal kezébe játszva az országot, ez bátorítás volt a latin- amerikai országok egesz sorának, a szociális fejlő­dés meggátlásához és a népek vérengző elnyomásá­hoz. Ez volt a szándéka az Eisenhower-kormánvnak, miután Kuba vérszomjas (Washingtonban népszerű) diktátorát, Batistát eltávolította — de a Kennedy alatt inditott támadást Kuba könnyen visszaverte. Igaz, az ország azóta is Castro egyeduralma alatt el, de azóta népe erdekeben többet tett, mint bármely latin-amerikai kormányzat. Felsorolhatnám itt e világrész diktátorainak egész sorát — mint Duvalier, Stroesner, Trujillo,Jimenez, Ibanez — akik hatalmukat jórészt az USA-nak kö­szönhettek, azokat is, akik mint Franciaország vagy Anglia erdekterűletében levő országok élére kerül­tek, de legyen eleg a közelmúlt ellenforradalmainak meg néhány, ideológia es politika szempontjából fontos akcióját említeni. Elsősorban Chilét, amely­nek ellenforradalmat Nixon és Kissinger politikája teremtette meg (amire nézve szószerint ismeretes forrásaink vannak) és Kambodzsát, ahol “szélső bal” 1 If . I . f . I ­megtévesztő neve alatt, a nácizmus evei óta leggo­noszabb primitív tömeggyilkosok élvezik nagyhatal­mak (USA, Kina) es Délkelet Ázsia kormányainak támogatását, csak ezert, mivel e sátánok szovjetel­lenesek. Hogy a legújabb — eddig sikeres — katonai puccs Bolíviában milyen segítséget kapott Északról, azt egyelőre nem tudom. De azt minden újságolvasó tudja, hogy a Somoza-család 40 évig tartott nicara- guai terroruralmat az USA esaknem mindvégig tá­mogatta, amikép Salvador tömeggyilkos juntáját is, hogy az ország “ne kövesse Kuba politikáját.” Lehetnek — voltak is — tisztán egy ország belső .kö­rülményeiből eredő elnyomó kormányzatok, de aki általában ismerni kivanja a fasizmus feltámadá­sának hátteret, először is az USA monopoltóke po­litikai es gazdasági erdekeit kell, hogy ismerje. MOSZKVA, Visszatért a Földre a két szovjet űrha­jós — Leonid I. Popov és Valery V. Ryumin — akik uj rekordot értek el a Salyut 6 űrlaboratóriumban, ahol 185 napon át folytattak tudományos kutató munkát, jó egészségben tértek vissza; 6, illetve 11 fontot híztak. HELYREIGAZÍTÁS Okt. 9.-i lapszámunk első oldalán “Kulcsálla­mok a detente-ért” c. cikkbe hiba csúszott. Az első hasab 5. bekezdesenek 4. sorában lévő összeg he­lyesen 315 MILLIÓ dollár. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom