Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)
1980-07-10 / 28. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ BELPOLITIKA - KÖZGAZDASÁG Thursday, July 10. 1980. Tudnak beszélni a tojások? Hat ez meg mifele kérdés, kérdezheti az olvaso? Hogy a tojások beszelnek? Meg a tyúkok sem tudnak beszelni, azért mondjuk a buta emberekre, hogy tyukeszü. Hat kerem nincs igazuk azoknak, akik azt hiszik, hogy a tojások es tyúkok nem tudnak beszelni. Igenis tudnak! Legalább is azt mondja Dr. Gilbert Gottlieb, a North Carolina Department of Mental Health bio- pszichologusa, aki e kérdésben kutató munkát végez a New York Városi Egyetem es az American Museum of Natural History megbizásábbl. E célra egy modern tyúkketrecet szereltekbe a City College nyolcadik emeleten. Hogy milyen nyelven társalognak a tyúkok a tojásaikkal, azt nem derítették még ki. Több tudós dolgozik Dr. Gottlieb vezetése alatt, hogy a kotkodá- csolást megfejtsék és megállapítsák, melyik nyelvhez van az a legközelebb. JÖNNEK A ROBOTOK LESZ-E SZÍJKSEG MUNKÁSOKKÁ AZ AUTÓGYÁRAKBAN A 80-AS EVEKBEN / 7 I DETROIT, Mich. Amikor a Chrysler cég Lynch Road-i üzeme hosszas munkabeszüntetés után újra megnyílt, a visszatérő munkások egy részére nagy meglepetés várt: helyüket hatalmas automatagépek, robotok foglaltak el. Tizennégy automatikus hegesztőgép állt ott, ahol azelőtt több tucat hegesztömunkás dolgozott. Alles vártak, mig a futószalagon egy-egy gép érkezett eléjük. A robotgép megragadta azokat, forrasztott ott, ahol kellett, szikrázott és csikorgott az autó, de a munka, a hegesztés tökéletes volt. Hét perc alatt 450 hegesztést képes egy ilyen gép elvegezni. Átlag 40.000 dollárba kerül egy ilyen robot, de kifizetődik a cégnek. A robot képes két 8-óras időszakot dolgozni szünet nélkül,sót, sohasem lesz beteg, nem kell az amyékszékre mennie. Es ha eltart nyolc évig, a gyárnak $ 4.80-jába kerül óránkénti üzemeltetése, mig az autómunkás, mellékjuttatással együtt, 15 dollárba kerül. Jelenleg csak 500 robot van az autóiparban, de számuk állandóan növekedik. Mire a tervbevett u.n. világautó (melyet a világ minden részén lehetséges lesz szervírozni) kijön 1983-ban, a robotgépek fogják az autó vázát hegeszteni, festeni, a motort kipróbálni és a sebességváltó dobozt összeállítani. Az autóipar ellenállhatatlanul a robotok felé fordul. Jelenleg közel két millió eladatlan autó van az országban és 500.000 munkanélküli autómunkas. Az autóbárók fel fogjak használni a robotot sztrájk- törésekre, hiszen a robotnak nem kell a piketvona- lon áthaladnia. Elvileg senkinek nem lehet kifogása automatikus gépek használata ellen. Használatuk révén rovidebb- re lehetne szabni a munkanapot, úgyhogy minden munkásnak legyen alkalma kenyerét megkeresni. De a nagyüzletet csak addig érdekli egy munkás sorsa, amig szüksége van rá. Ha a robot gyorsabban es olcsóbban el tudja végezni a munkát, akkor a gyáros elbocsátja a munkást, átadja a társadalomnak, hogy a közösség viselje gondját. Ha a szakszervezetek es az egész nép Össze nem fog ez ellen es követeli a humánus megoldást, a 80-as évek végére igen kévés vérből és húsból való autómunkas lesz. Társadalmi ellentétek MI MINDEN TÖRTÉNT JULIUS 4-ÉN? Miamiban nagy tömeg tüntetett a gyülésterem előtt, melyben Carter elnök beszedet intézett az amerikai fekete nép központi szervezetéhez, az NAACP-hez. A beszédben beismerte, hogy politikája nem népszerű, de a republikánusok politikája még rosszabb lehet. Azután együtt enekelte a hallgatósággal, hogy: “Majd leküzdjük mindezt” (We Shall Overcome). Washingtonban egy szövetségi biró felavatott 30 uj polgárt. Hozzájuk intézett beszedeben többek között ezt mondta: “Tény, hogy vannak problémáink ebben az országban: munkanélküliség, infláció, faji villongás, bunhuüám, stb. De ne felejtsük el, e bajok nem nagyobbak, mint azok, amelyekkel az első bevándorlók találták magukat szemben, akik athajoztak az óceánon és egy szép civilizációt teremtettek itt.” New Yorkban julius 4-én a városból a külvárosba száguldó egyik vonaton tűz ütött ki es a vonat kénytelen volt megállni. A környező vidék lakosai kozaport zúdítottak a vonatra. Másfel óraba telt, amig a vonatot “felszabadítottak.” A kormányhivatal jelenti: május havában 889 ezer munkás veszítette el a munkáját. Ezzel egyidoben olvassuk a következőket: EGY SVÁJCI ÓRAGYÁR HIRDETI: vásárolhatsz egy milliméter szeles órat,csekelv 16 ezer dollárért. GUCCI, OLASZ DIVATÜZLET new yorki 5th Avenue-i leányvállalata hirdeti, hogy 11 ezer dollárért mar vásárolhatsz egy 18 karátos arannyal díszített női kézitáskát, vagy ha ez nincs Ínyedre, vehetsz 400 ezer dollárért egy smaragd nyakláncot. Azok, akik nincsenek megelégedve olyan naptárral, amelyet a borkereskedő, vagy a hentesüzlet ad díjmentesen - jobban mondva a már vásárolt árucikk araba beszámítva, - vásárolhatnak egy Rollex kalendáriumot 7.900 dollárért, amelyik nemcsak az időt mutatja, hanem a hónapot es a napot is. Ha azonban olyat vesznek, amely csak az időt mutatja, csupán 5000 dollárt kell fizetni érte. Long Island-i ingatlanugynökök beszámoltak arról, hogy nagyon könnyen tudtak bérbeadni a nyárra lakásokat 45.000 dollár ellenében. New Yorkban, az Ötvenes utca és 5th Avenue környékén egy kooperativ lakóházban, ahol Kissinger volt külügyminiszter az egyik lakos, egy millió dollárba kerül egy lakás. Ilyen épületeket egymásután epitenek. De ha ugyanebben az utcában tovább megyünk, csak háromnegyed mérföldet nyugati irányban, le- züllőtt, elhanyagolt, patkányoktól elárasztott házakra bukkanunk, ahol a város szegényei laknak. A haziurak áltál meghatározott házbér, amit a hivatalos közegek jóváhagytak, lehetetlenné tette a lakosság részére, hogy elfogadható házber ellenében fe- lig-meddig megfelelő lakast béreljenek. Ilyen házakat nem építenek. Fel kell figyelni arra is, hogy mennyire eihelik a kiárusításokon a festmények árat! Ennek ellenére vannak, akik megvásárolják e remekműveket, milliókat költenek el és azután odaajándékozzák múzeumoknak, es az elköltött milliókat levonják adójukból. Anatole France, hírneves francia iró, mar a múlt szazadban megírta: “A törvény az egyenlőség elve alapjan,megtiltja szegényeknek es gazdagoknak egyaránt, hogy a hidak alatt aludjanak, az utcákon kolduljanak és kenyeret lopjanak.” L.T. K0VEREK VAGYUNK? Annak ellenere, hogy egyre több amerikait aggaszt eteleink minősege es vegyszertartalma — állítja Dr. D. Hegsted, a földművelésügyi minisztérium táplálkozási osztályának vezetője, — az amerikai nép diétája nem javult sokat; több cukrot fogyaszt, mint tavaly, vagy tiz évvel ezelőtt. Ugyancsak több zsiradékot, mint valaha: évente 52.6 fontot a 20 év előtti 45.8 fonttal szemben. Habar terjednek a testgyakorlat különböző formai, mint úszás, gyaloglás, kocogás, az emberek mégis többet esznek, mint azelőtt A statisztikákra természetesen ügyelni kell. Ha tiz ember közül kettő vesztett a súlyából, mert nem volt pénze elegendő élelmiszert vásárolni, mig a másik nyolc öt kilót hízott az év folyamán, a kombinált statisztika azt mutatna, hogy a tiz ember átlag 3.6 fontot hizott. A legnagyobb növekedés az elmúlt-évtizedekhez viszonyítva a hűsítő italok és a sajt fogyasztásában észlelhető, a legnagyobb csökkenés a friss gyümölcsök, vaj és zsir terén. Mig 1910-ben az átlag amerikai évente kb. tiz üveg hűsítő italt fogyasztott, addig tavaly 383-at, szóval csaknem 40-szer annvit. A legtöbb hűsítő ital a Coca Cola, Pepsi Cola, stb. volt, melyek tele vannak cukorral, valamint ártal.. I , , más növényi, vagy asvanvi szerekkel. ' Searching ’ or "distress call ’from embryo elicits a cluck from hen. The apparent function of the cluck is assurer a nee of contact with embryo.
