Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)

1980-10-09 / 38. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ KÜLPOLITIKA Thursday, Oct. 9. 1980. 2. 75 eves a Clevelandi Magyar Amerikai Dalárda Levelek I. .. Üdvözlet Svájcból Az Alpok mellől, ahol Hannibál 100 elefántjával és tankjaival átkelt Itália meghódítására, küldőm üdvözletemet. A rómaiak akkor begyulladtak, es kia­bálták: “Hannibal Ante Portas” (Hannibal a kapu előtt). A Mt. Blanc büszkén emelkedik az egek fele nyuhetetlen fehér hósapkájával, amelvet még nem emelt meg senki előtt. A levegőt itt a tudó nem szívja, hanem harapja. Tiszta, jó egészség. Innen kül­döm szívélyes üdvözletemet és kívánok jo egészsé­gét a szerkesztőség minden tagjanak. Dr. Katz József AKKOR MAS VOLT HOMEWOOD, ül. Szept. 14-én volt 35 éve, hogy elsÓ férjemet elvesztettem, ö mindig igen szerette a lapot és bár igen nehez helyzetben voltunk, külö­nösen a nagy depresszió idején, mindig megtett érte mindent. Igaz, hogy az újság akkor más volt, mint ma, értem ezalatt, hogy erősebben mondta a valót. De az idő változik s vele a nép is. Remélem, hogy el tudják olvasni soraimat, mert nem látok jól imi. Három hete operáltak a szeme­met. jó egészséget kívánok a szerkesztőségnek es lapunk minden olvasójának. Jam borne # .. MICHIGAN, Mellékelten küldök négy dolláros resz- letfizetest újságomra. Osszekuporgatom a dolláro­kat es úgy, ahogy tudom, küldözgetem. Verbályne LONG ISLAND, N.Y. Évek óta olvasója vagyok a Magyar Szónak, amit újságárusnál vásárolok. A lap tartalmas, színes, erdekes mindenről informáló ma­gyar újság. Szerkesztése magas intelligenciára vall. Egy olvasó #. ELSINORE, Cal. A legutóbbi lapszámban megje­lent cikket: Perzsa szőnyegen szegényen, már har­madszor elolvastam es nem tudom, mit csináljak? Sajnáljam az illetőt, vagy bosszankodjak rajta, ha csak annyi esze volt, hogy 50 ezer dollárnak úgy a fenekére vágott, hogy már alig maradt 700 dollárja. Micsoda jómódú ember lehet az, aki csak így tud gazdálkodni? Megérdemli a sorsát. Csak bosszanko­dom, de nem sajnálom. Paczier Flórián ítf EWYORKI MAGYARHENTES TIBOR* MEAT SPECIALTIES ' (formerly MERfl PORK STORE) V? • *. - * • ■ *.v- * ‘ , 1508 Second Ave., % New York, NY. 10021 és 79. utcéPfcWtt. — Tplatom RH: 4-M$# f PRISE HÚS, HURKA tS FELVÁGOTTAK Cleveland Ohio-ban hetvenöt évvel ezelőtt na­gyon szerény körülmények kozott alakult meg az a Dalarda, melynek a Magyar Amerikai Dalárda az utóda. Elismeréssel emlékezünk azokra a daltársak­ra, akik nem kiméivé fáradságot, összetartva, lelke­sítve egymást a dal szeretetében, megértették, hogy a dal ereje nagy. A dal útja a szívhez rövidebb, mint a közönséges szóé. Ma büszke' Önérzettel tekintünk vissza a 75 esz­tendős működésre. 1905-ben alakult a Haladas Dalárda Clevelandon. Első karmestere Havasy Pál volt( 1919-ig. Az Általános Munkás Dalárda 1907-ben alakult, tanara Haas Richárd volt' ez a két dalarda 1919 ja­nuárjában egyesült, mint a Clevelandi Magyar Mun­kás Dalarda. 1920 november 17-en működési enge­délyt kapott Ohio államtól Hungarian-American Singing Society néven,de a clevelandi magyarságnak mindig megmaradt, mint Munkás Dalárda. Csak azok tudják igazán értékelni, azt a nagy kul- turmunkát, amit a Dalárda az elmúlt évtizedek - ben végzett,nemcsak a dalkultura, hanem a színmű­vészet terén is, akik a Dalarda működését figyelem­mel kisérték. Soha nem utasitott vissza egyedén meghívást sem, mert célja volt, hogy minél szélesebb rétegekkel ismertesse meg a magyar dal szépségeit, dalban hirdesse a munkásosztály igazát. 1921-ig Klimko Elemér volt a Dalárda tanara, aki­nek elismerés jar a magyar dalok kórusra való átírá­sáért. Ez időben a Dalárdának több, mint 60 tagja volt. Utána Csáktornyái G. László zenetanár vette át a vezetést, aki több dalszámot irt és tanított be, ugyanakkor a dalosokat kotta • olvasására tanította. Távozása után kinevezték Tomási Károlyt, aki 1932- ig működött a Dalárdában. Ezekben az években az együttes olyan eredménye­ket ért el, melyhez hasonló nem volt Clevelandban, és szerte Amerikában. Az 1920-as években kiván­A Los Angeles-i Munkás Otthon 60 éves jubile­uma alkalmával felidézzük egyik legnépszerűbb, legáldozatkészebb tagjuknak, a nemreg elhunyt Cincar Gyula munkástarsnak a megemlékezését a Munkás Otthon kulturtevékenységéről. Ide- érkezésünk idején rendszeresen működő mű­kedvelő kört találtunk. Rendezvényeink alkalmával még mindig meg lehetett mozgatni 125—150 sze­mélyt, köztük az Elsinore-i áldozatkész munkás­társakat Paczier Flórián szervezésével, aki szépen felépített beszédeivel, értékes kultiírmunkát végzett. Los Angelesben senkinek sem kellett magyarázni a munkás színpad szerepét, amiért szinte rajongott a haladó szellemű magyarság. Egyet azonban nem szabad elfelejteni, hogy a los angelesi Munkásotthon virágzó életéhez az is hozzájárult, hogy mar akkor nagyon sok jo harco­sunkat az idő mulasa pihenésre kényszerűéit es ezek közül sokan a napsütéses Del-Kaliforniat választottak uj otthonuknak, köztük Los Angelest es kornyékét. Becsületükre legyen mondva, többet dolgoztak és áldoztak politikai meggyőződésükért es a munkáskulturáért, mint amennyit pihentek. dorlott magyarok közül sok jo énekessel gazdago­dott az együttes. Kitűnő műsorral szórakoztatták a magyar közönséget, más városokban vendégszere­peitek, belvárosi színházakban telt házak előtt ját­szották. A depressziós években Fiizy István volt a karnagy, aki zenetudással vagy öt éven at vezette a Dalárdát. Ezek voltak a legnehezebb évek az Egyesület életé­ben. 1937-től 1952-ig Schuster Rezső volt a karnagy. 1953-ban a Dalárda szerencsés volt,mert Kondo- rossy László vallalta az együttes vezetését, szemé­lyeben nagy tehetségű tanárra es erelyes vezetőre talalt a Dalárda, Kevesen vagyunk már, de ígérjük, hogy amig csak bírjuk, a magyar kultúrát ápolni fogjuk. Zűgjon te­hát a mi dalunk........ Alapitó Tagjai az Általános és Haladás Dalárdáknak: HAVASY PÁL BAKOS MIHÁLY ANGYAL ISTVÁN CSUTY ISTVÁN PINTÉR JÓZSEF FÁBIÁN PÉTER NAGY MIKLÓS JANCSI GYULA NAGY JÓZSEF MAJOR VENDEL FUNTIG FERENC MOLNÁR LAJOS INCEFY JÁNOS PASZTER JÓZSEF KATONA JÓZSEF SCHIFFER IMRE KOVÁCS JÓZSEF SOHÁR ISTVÁN LUTZ ADOLF URR ZSIGMOND BAUHOF JÁNOS KCPCSÓ KÁROLY FUNTIG JÓZSEF RUSS JÓZSEF PETRI LÁSZLÓ SZEMKÓ JÓZSEF SCHUBERT ISTVÁN DRAP LAJOS MAJORCKY GYÖRGY SZIKULA SÁNDOR LENGYEL GYULA KOVÁCS GÉZA WASKO GUSZTÁV VARGA FERENC KÁTAY JÁNOS SIMON LÁSZLÓ Nagytehetségű szavaloink, mint Faragó Zsigmond, aki több mint 20 évig volta Munkás Otthon elnöke, Goldstein Frida, Weisz Ilonka és Jóska, és később Weinstock Rózsi, nagyban emelték műsoros ren­dezvényeink nívóját. A nevelomunka másik fontos módja úgy oldodott meg, hogy a “sors” közénk sodorta Weinstock Lajost, a kiváló munkás-szóno­kot. Mindig meghatottságot váltott ki, különösen az utóbbi években, egy kis csoport tevékenysége a nép­dalok es munkasdalok éneklésével. Misánsky Erzsé­bet, a csoport egyik tagja, a “Dalkedvelok Csoport­ja” nevet adta nekik, mert véleménye szerint, az EGY HANGON ENEKLO társaságot nem illik “Dal Kór”-nek nevezni. Ez a csoport kezezte a Mű­kedvelő Gárdát is. Tagjai voltak: jéhn Flóra és Ferenc, Bartha Anna és Samuel, Adelhofer Leopold, Hauer Miksa, Kish Gyula, Horváth József és Berkovits Gizi, az Otthon jelenlegi elnöke. Az amerikai magyar munkás színpad és az ameri­kai magyar munkássajtó kb. egyidőben született. Tálán ikertestvérek is. Megértették egymás támoga­(folytatás a 4. oldalon) ‘ r - ■>' • ■ » r • * i ->•>> *• yf f KULTURMUNKA A L.A.-i MUNKÁS OTTHONBAN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom