Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)

1980-09-18 / 35. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ | SZÜLŐFÖLD | Thursday, Sep. 18. 1980. 8. | Jleveleh &idéiifbal KOS KÁROLY ÁPRILY LAJOSHOZ IRT KIADATLAN LEVELEIBŐL Kedves jó Lajosom! Múlt hóban küldött soraid megszomoritották fe­lesegemet is, engem is; a betegseg minden bájnál nagyobb baj. De hinni akarjuk, hogy ez az áldottan szép es jo tavaszido meggyógyított mar mindkettő­tökön kívül többet is. Es ebben a reménységben kívánunk felesegemmel együtt mindnyájatoknak boldog, vidám es békesseges húsvéti ünnepeket. Nem tudom, jeleztem-e vagy nem: mi végre, 15 esztendei kínlódás után a Majális-uccai nyomorúsá­gos egyszobás, közös fürdőszobás, stb. lakásunkból egy kétszobás, teljesen különálló, u.n. osszkomfor- tos lakáshoz jutottunk, egy uj biokban, igen jó he­lyen: a Szechenyi-ter elején (Piata M. Viteasul, 37. I.). Persze, vannak a lakasnak, mint minden uj lakó­háznak még ma, hátrányai (kicsi konyha, kicsi szo­bák, stb.), de kétségtelenül nagy előnye, hogy ki­csiben mindenünk megvan, ami a mai embernek el­sőrendűen szükséges, elsősorban nekem külön szo­bám. Azonkívül igen jo helyt van (központos, autó­busz, trolibusz, taxiállomás, piac, üzletek, stb. köz­vetlen közelben). Persze, a költözködés (a legna­gyobb februári hidegben) kimerítette fizikumunkat, idegeinket és teljes alapossággal — anyagi erőnket. Viszont egyikünk sem betegedett bele, mégcsak meg sem hűltünk. S most, husvétra, már jórészt rendben is vagyunk; ami még hibázik, azt pótol­juk, mihelyt egy kis friss pénzmagra teszünk szert. S mihelyt a költözködés es a vele jaro sok idege­sítő, bosszantó adminisztrációs és financiális idő- rablason tűlvoltam nagyjában, s a tavasz március második feleben ránkkószöntött, belefeküdtem a kerti munkákba. Azt tudod, hogy ezelőtt 4 eszten­dővel szereztem itt Kolozsvárt, a Donatuti fertálv szélen, a Szamoskanvar közelében egy kicsi pusz­ta parcellacskat (800 m2). Azt azóta 3 oldalról be­kerítettem, s 3 esztendő alatt egy kicsi fakalyibát is felhúztam valahogy (amelynek hibázik a mennye- zetburkolasa, a padlója, az ablakszarnyai, a belső falburkolása), hogy meg ne ázzunk, erre szüksége van a testemnek-lelkemnek, s miután most volt és van annak az ideje, tehat szinte naponta ott ások, kapálok, gereblyézek, ültetek, öntözök. Ez a kicsi kertecske kell, hogy rekonpenzáljon az elvesztett Sztanaert. Es ha szerényen is, de meg­teszi, amit tehet. Mert levegője van, napsütése és ha munkaközben megpihenek és reágyujtok egy ciga­rettára, latom onnan a gyulai havasokat, és alájuk odaalmodom Kalotaszeget... Kicsit szegényes pótléka ez a múltnak, de józan ember a szel ellen nem — pijtál. Ez volt a mai napig az en ezévi tevékenységem summája. Az irast, bizony, elhanyagoltam. De úgy tervezem, hogy ha tulleszek hamarosan a halasztha­tatlan tavaszi kerti munkákon és az uj lakásunkban való elhelyezkedés es berendezkedés munkáin, ak­kor kiszakadhatok a realitásokból és beilleszkedhe­tek iroi elgondolásaim világába... Igaz viszont, hogy: “ember tervez...” Nagy figyelemmel olvastam Illyés Gy. “színval­lását” (azt hiszem az “Ország-Vilag”-ban jelent meg; en csak egy kivágást kaptam) és “megjelenendő” uj verskötetének cimadó versét. Ezzel majdnem egyidöben mondotta be a rádió a magyarországi amnesztia-rendelet hírét (eleg hiányosán es szá­munkra elég zavarosan is). Ugyancsak mostanában Írtak nekem, hogy Tamási Áronnak uj regenye je­lenik meg (egyelőre folytatásokban hozza a M. Nemzet). Lehet, hogy ezek közt az esemenyek között nin­csen összefüggés, de az érzésem az, hogy akár külön- külön, akár együttesen, de egészséges tisztulási fo­lyamat kezdetét jelentik, aminek igazán Örvendem tudnék. S gondolom, okos dolog volna, ha ez a tisz­tulási folyamat nemcsak Magyarországon, de má­sutt is elkezdődne. Mindjárt kevesebb volna az ide­gesség, a felelem es a keserűség, de meggyarapodna a vidámság, a nyugalom, azosztinteseges a becsüle­tes nyíltság... , Egyébképpen nálunk semmi különösebb újság. Elünk nagy csendessegben es hinni akarjuk a jobbat. Általában egesz nepes csaladom egészséges; de az elen ebben a tekintetben mi, két öregek járunk. A békességünk is megvan — egymás között. A felesegem — szegény — most lázasan sút-foz — a húsvéti ünnepekre. Beszelni is alig lehet vele, de azért szigorúan megparancsolta nekem, hogy ha irok Nektek, úgy mellékeljem levelemhez az o jó­kívánságait es szivbéli szeretetét. Szeretettel és a régi barátsággal ölel mindnyája­tokat Kolozsvár, 1960. IV. 15. Kos Karoly Az Országház és építője Miután a török elfoglalta Budát, vagy háromszáz even át az országgyűlések székhelye Pozsony volt. A múlt szazad első feleben, az 1840-es években ve­tődött fel a pesti országház építésének gondolata. Az ország szegenysege miatt azonban sokáig csak a hely kijelöléséig jutottak el. Az 1860-as években került szóba ismét a pesti országhaz epitésenek a terve, s a bizottság a Sándor utcai képviselőhöz telkét Pest városától erre a célra ki is bérelte. A házat Ybl Miklós 1865 áprilisától 1866 februárjáig épitette fel, de az épület kezdettől fogva szűknek bizonyult, még az alsöhaz céljaira is. Az országgyűlés éppen száz évvel ezelőtt — 1880- ban — határozta el és iktatta törvénybe az uj orszag- ház építését. Az 1882-ben megjelent pályázati hir­detményre tizenkilenc pályázat érkezett. Ahizottság húsz szavazata közül tizenkilencet Steindl Imre ter­ve kapta. Ot bízták meg az építéssel. Harminchét millió aranykoronába került a Parla­ment. 1896 az ország fennállásának ezredik évfordulója. Junius 8-an már diszmagyarba öltözött nemesi ban­dérium hozta a koronát az uj Országhazba, amely­nek stílusa, díszítésének gazdagsága a kor ízlését, pompaszeretét tükrözi. Bár roppant vagyont áldozták az épületért, kiv'űl kémény kő helyett puha kőanyagot használtak fel. Belül ugyanakkor tobzódtak a nemes anyagokban, márványban, aranyban. Az Országházban elsőként valósult meg Magyar- országon a távfűtés. A szellözőberendezesek is korszerűek. A falakba epitett légaknák es a csillárokban elhelyezett elszí­vó berendezések biztosítják a szellőzést. Az épület külsejét nyolcvannyolc szobor díszíti, amelyeket a gótikus stilus követelményeinek meg­felelően helyezett el az épitó. Steindl Imre élete végéig dolgozott fo müven, az Országházon. Befejezése előtt két evvel — 1902. augusztus 31-en — halt meg. Mellszobrát a folépcsö- ház első pihenőjén örökítette meg Strobl Alajos. Az Országház a második világháborúban sok sé­rülést szenvedett, csaknem háromszáz találat erte, a kupolacsarnokot alaposan veszélyeztette egy be­esett bomba (szerencsére nem robbant fel). A külső restaurálásnál egyúttal a mallékony, puha kőanya­got tartósra cseréltek át. Ma az Országházban a nép választott küldöttei gyakoroljak az államhatalmat. A gyönyörű kupola- csarnok ünnepi rendezvények színhelye, itt osztják ki a magasabb állami kitüntetéseket. Az evenként megismétlődő fenyófaünnepsegek alkalmával az út­törők, az ifjúság tölti meg a tágas csarnokot és a többi, történelmi nevezetességű helyiséget. Steindl Valeria NEWYORKI MAGYAR HENTES TIBOR’S MEAT SPECIALTIES (formerly MIRTL PORK STORE) 1508 Second Ave., New York, NY. 10021 M 78. és 79. utcák között. — Tploforr RH: 4-829* FRISS HUS, HURKA £S FELVÁGOTTAK Brassó. Katalin-bástya (XVI. század)

Next

/
Oldalképek
Tartalom