Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)
1980-07-03 / 27. szám
@*üaaet/enbéa wiobt& ötówie/ "Nem tudom, uraim, hogy megérjük-e a napot, amelyen a Nyilatkozat igeretei megvalósulnak. Elpusztulhatunk,mielőtt azokmegvalósul- nanak. Ám legyen úgy! Legyen úgy! De abban biztos vagyok, hogy ez a Nyilatkozat élni fog. Kincsbe, életbe fog kerülni, de meg fogja érni. A jelen borús, sötét felhőin keresztül én látom ... H t ,i a jovo ragyogó napjat! Amikor hamvaink már régen elporladnak, gyermekeink tisztelettel fognak a Nyilatkozatnak adózni. Évfordulóját hálaadással, ünnepségekkel, tűzijátékokkal fogják ünnepelni. Köny- nyek fognak orcáikról peregni. Nem az elnyomás és szolgaság, hanem a hálaadás és orom könnyei. Mindenem, amim van, mindaz, ami I I , vagyok es mindaz, amit remélhetek ezen életben, kész vagyok érte feláldozni. Ez az éltető li i | erzelmem es Isten engedelmevel, ez lesz végszavam: Függetlenség most, függetlenség mindörökké.” (Részlet Webster Daniel beszédéből, melyet Jefferson és Adams 1826. julius 4-én, a Nyilatkozat aláírásának ötvenedik évfordulóján bekövetkezett halálakor mondott el.) AZ IGAZSÁGOS AMERIKÁÉRT “Csak egy igazságos Amerika lehet igazán Amerika! Ez az ország csak akkor hívhatja magát igazán Amerikának, amikor az egyszerű dolgozó embernek éppen annyi lehetősége lesz, mint a Standard Oil vezérigazgatójának. Amerika csak akkor lesz Amerika, amikor minden munkásnak lesz beleszólása a munkakörülményekbe, amelyek közepette végzi a társadalom fenntartásához szükséges munkát. Amerika csak akkor lesz igazán Amerika, amikor megvalósulnak a célkitűzések, amelyeket ti itt hirdettek: Egyenlő munkaalkalmat mindenkinek, színre, fajra való tekintet nélkül! Csökkenteni a hadikiadásokat! Le a profitharácsolókkal! Róvidebb munkahetet, munkát, mindenkinek aki dolgozni akar!” (Résziét Richard Hatcher, Gary, Tnd-i polgármester üdvözlő beszédéből a szakszervezeti aktívák - TUAIh'Gary-i konferenciáján.) ^ MIT IS MONDOTT SZENT TAMÁS? New Yorkban egy millió közsegélyen elő személy van. Viszonylag kevesen tudjak, hogy a szamukra kiutalt segély ugyanannyi ma is, mint 1972-ben volt, annak ellenere, hogy a megélhetési költségek azóta csaknem kétszeresére emelkedtek. A nagyüzlet sajtója es a rádió és televízió félrevezető propagandája következteben sokan vannak a nagyközönség soraiban, akik azt állítják, hogy ezek (folytatás a 3. oldalon) MAGYAR SZÓ Ara25ciit Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.0, of N.Y. N.Y. Vol. XXXIV. No. 27. Thursday, July 3. 1980. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 “JOGOS VÉDELMI ’ A New York Times mult csütörtöki (jun. 26.) számának első oldalán cikk jelent meg, amely beszámolt Carter elnök spanyolországi látogatásáról. A jelentés végén a következő figyelemreméltó mondatot olvashattuk: Az Egyesült Államok elismeri — mondja egy magasrangu meg nem nevezett amerikai tisztviselő —, hogy a Szovjetuniónak jogos védelmi érdeke, hogy Afganisztánban ne állítsanak fel egy szovjet-ellenes támaszpontot.” Ez volt általában a véleménye a nyugat-európai államférfiaknak Carter elnök magatartásával szemben, aki a szovjet csapatok bevonulását “a világbéke legnagyobb veszélyéinek minősítette. REAGAN ÉS A FEGYVERKEZÉS Miután Carter elnök sikeresen elidegenítette magatol az amerikai szavazopolgarok többségét, azokat, akik 1976-ban lehetővé tettek megválasztását, Reagan elnökké választása politikai lehetőséggé vált. így akarva, nem akarva fel kell figyelnünk arra, milyen terveket keszitenek tanácsadói, akik között ott találjuk dicsó honfitársunkat, Teller Edét is. Reagan választási bizottsága már hivatalosan be is jelentette, hogy Reagan fokozni szándékszik a hadikiadásokat. Ugyanakkor tagadják azt, hogy a cali- fomiai jelolt hive lenne a fegyverkezesi verseny korlátlan felfokozásának. Bizonyos körökben ugyanis azt javasolják, hogy USA tegyen felre minden gátlást, mozgósítsa roppant iparát fegyverkezesre. A Szovjetunió, melynek ipara állítólag gyengébb az amerikainál, képtelen lesz lépest tartani Amerikává! — hangoztatja az érvelés — vagy reménytelenül elmaradna USA mögött és kapitulálnia kellene, vagy pedig csődbe hajszolná közgazdaságát. Ezt a kérdést nyíltan felvetette felelős szovjet vezetők előtt Olin Robison, a Vermont állami Middle- bury Egyetem dekanja, aki a Szovjetunió Kommunista Pártja Bizottsága, valamint a Szovjet Tudományos Akadémia meghívására ment Moszkvába a leszerelés kérdéséről tárgyalni. Robison es mas amerikai megfigyelők egyhangúan arról jelentettek, hogy a szovjet vezetőség először is megdöbbenésének adott kifejezést, hogy ilyen lehetőségekről komolyan tárgyalnak az USA-ban. Ilyen fejlemény várható katasztrofális következményekkel járna úgy az amerikai, mint a szovjet nép életszínvonalára. De rögtön hozzátettek, hogy nincs az a nélkülözés, nincs az a nehézség, ami megakadályozhatná, vagy visszatartana a szovjet népét attól, hogy minden erőfeszítést megtegyen, minden áldozatot meghozzon allama védelmére. Csaknem ugyanilyen hangnemben Helte el az uj fegyverkezési verseny eszméjét Flora Lewis, a N.Y. Times külpolitikai rovatiroja a lap junius 27-i számában. Ms. Lewis nem fogadja el a Reagan-tabor álláspontját a fegyverkezést illetően. “Azt, hogy USA katonai fölénybe jusson a Szovjetunió fölött, nem fogjuk elérni, legalább is nem a 20,században. De ha el is emenk, az nem foga megakadályozni a háborút, sőt fokozni fogja annak valószínűségét. Ez pedig a világ pusztulásával jama.” “Eltekintve az erkölcsi z'üllöttségtól, ami egy ilven elképzelést jellemez, a visszahatás nemcsak a szovjet oldalon volna. A mi társadalmunk sem kerülne ki sértetlenül egy ilyen versenyből. Társadalmi demo- ralizáció állna be nálunk is.” Idézve több nyugati államférfit, akik tudatában vannak annak, hogy már a jelenlegi évi 450 billió dolláros fegyverkezés milyen elviselhetetlen terheket ró a világ népeire, hangsúlyozza, hogy “a józan megfontolás, önmegtartóztatás megfelelőbb garanciája a szabadság védelmének, mint a katonai vetelkedes.” Ohira japán külügyminiszter egy mondatban ösz- szegezte a velencei csúcsértekezlet tanulságait: “Egy gondolában vagyunk valamennyien, és közös programot kell kidolgoznunk, hogy szembeszállhassunk a mindannyiunkat fenyegető veszélyekkel.” : E kijelentés a fenti rajz elkészítésére ihletett egy rajzolómúveszt, melynek e címet adta: “Honnan szereztük ezt a gondolást?” • Sztrájkol 39 ezer rézbányász PHOENIX, ARIZ. Országszerte sztrájkba léptek a rézbányászok es a rézfeldolgozo üzemek munkásai. Lejárt a 3 éves munkaszerződésük és nem tudtak a munkáltatókkal uj, 3 éves szerződésben megegyezni. Az egyik fő ellentét,hogy a munkáltatok: Kennecott, Phelps Dodge, Anaconda-Arco, Asarco, Inspiration Consolidated, Miami Copper — nem voltak hajlandók emelni a munkabéreket az infláció ellensúlyozására. A munkásokat a Steel Workers Union képviseli a tárgyalásokban. AMERIKAI
