Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-02-14 / 7. szám
Thursday, Feb. 14. 1980. 4 L AMERIKAI MAGYAR SZÓ Az olajválság háttere 3. MIIHSWIZMIDM Jellemző -nem kivétel Múlt év november elsején az International Harvester Comp. 35.000 munkása sztrájkba lepett. Archie McCardell, a vállalat uj igazgatója, a Xerox vállalattól ment át a Harvester szolgálatába. Ez az állás 1.5 millió dollar évi bonuszt jelent részere. No, ezért az egy és fél millió dollárért ellenszolgáltatást kell nyújtani! Ez késztette McCardell igazgatót arra, hogy a UAW szakszervezettel való szerződés lejártakor követelje, hogy a munkások adjak fel azt a jogukat, hogy a szombati túlórázást megtagadják. A sztrájk immár több, mint három honapja tart, csupán azért, hogy a munkások megtarthassák azokat a vivmányokat, amelyeket a múltban harcok árán vivták ki maguknak. Mit ér a 40 órás munkahét, ha a munkáltató 8, vagy 16 órai túlórázást követelhet hetenkent? Az intenziv munkairam minden erőt és energiát kisziv a munkásokból a heti 40 órás munkaidő folyamán. Ennél hosszabb munkaidó karos a dolgozók egészségére, amit a túlórázás jövedelme nem ellensúlyoz. Ezenkivul a tulóra-munkaber nagy része adó formájában nem a munkások zsebebe, hanem a szövetségi, állami és helyi közegek kasszájába kerül. A munkások elhatározták a sztrájk fenntartását mindaddig, amíg nem kényszerítik meghátrálásra az International Harvester igazgatóját. A vallalat e magatartása nem kivétel; egyre több nagy vallalat törekszik a munkások által elnyert kedvezmények visszavonására. 0 Megkezdődtek a tárgyalások Az acélgyárakban dolgozo 450.000 munkás kollektiv munkaszerződése április vegén lejár. Már megkezdődtek a tárgyalások a USWU (acélmunkasok szakszervezete) es az acélvállalatok képviselői kozott az uj szerződés részleteinek kidolgozásara. J. Bruce Johnston, a munkáltatók szószólója az első gyűlésen krokodilkönnyeket hullatott és azt mondta, hogy az ipar nagy nehézségekkel küzd, melyek között az egyik legfontosabb az, hogy a külföldről behozott acéllal képtelenek felvenni a versenyt. A jelenlegi szerződés előirja, hogy ha a felek képtelenek április 14-ig megegyezni, akkor a megoldatlan problémákat Egyeztető Bizottság elé kell terjeszteni. A munkások átlagkeresete jelenleg $ 10.96 óránként. Az elmúlt években évi 3 %-os béremelést kaptak és külön emelést az infláció ellensúlyozására. • Moszkva vádol MOSZKVA, Csakovszkij, a vezető szovjet irodalmi közlöny szerkesztője egész oldalas nyilt levelet intézett Carter elnökhöz. “A törekvés — úja többek között — hogy éhínséggel kényszeresünk masokat engedmények tételere, kimondhatatlanul embertelen. A második világháború alatt Hitler Leningrad népét éhínséggel akarta térdre kényszeríteni, de persze, nem sikerült neki. Most Ón kísérletezik az éhínség fegyverével. Es nem is csinál belőle titkot. Az Ön terve meg fog hiúsulni.” Abból lehet látni, milyen rosszul kezelik a nyugati világban az energiakérdest, ha összehasonlítjuk azzal,amit a Szovjetunió tesz ebben az irányban. Húsz évvel ezelőtt a Szovjetunió olajtermelese egyharmada volt az USA-enak. Jelenleg egyharmad- dal többet termel. Ez nem véletlen. A szovjet termelés növekedése óriási összegű pénzbefektetést igenyelt es olajkutak fúrását, csővezetékek lerakását Szibéria volt uttalan pusztaságaiban, de a Szovjetunió megtette, amit kellett. A szénipart ott soha sem szereltek le, hanem még most is fejlesztik. Ebben is többet termel, mint az Egyesült Államok. Erős energiatermelese mellett, a Szovjetunió okosan, észszerűen gazdálkodik vele. Nem kezdett bele magánautók gyors, tervezetlen fejlesztésebe, ehelyett a tömegközlekedésre fektette a fösulyt. Előteremti a pénzt a szükséges földalattivonalak megépítésére es a közönséget ellátó busz-és troli-hálozatot fejleszt. A Sz. U. nem hagyja tönkremenni vasúti hálózatait, sót a közlekedési rendszer központjának tekinti azt. Azokat a vonalakat villamosították, amelyek a legforgalmasabbak. A Sz. U. nemcsak nem epit peremvárosokat, hanem városokon belül is mindent megtesz energia- megtakarításra. Nem külön épületekbe vezet be például központi fűtést, hanem városkörzetekbe, sőt egész városokba, mert ez kevesebb tüzelőanyagot kíván meg. Nemcsak sajat energiaszükségletet képes ellátni, hanem más szocialista országoknak és több kapitalista országnak is tud olajat és gázt szállítani. Energiáját nem külföldi országok kizsákmányolásából szerzi be. Ez fontos hozzájárulás a világ energiaszükségletének kiegyenlítéséhez. Azért képes a Szovjetunió mindezt megtenni, mert nincsenek kapitalista monopóliumai, amelyek korlátozhatnak energiafejlesztését, vagy elősegíthetnek oktalan felhasználását, mivel az előrelátás es takarékos gazdálkodás épp oly természetes a szocializmusban, mint a tervezés hiánya és pazarlás a kapitalizmusban. (Schulhof Izsák: Budai Krónika című könyvéről) A törökkori Budán 1686-ban mintegy ezer zsidó élt. Öslakók és a Balkánról bevándoroltak. Számos kis boltjuk lehetett, a Keletről bekerülő árukat közvetítették a királyi Magyarországra, adó-es vámbérletet vállaltak. Három zsinagógájuk volt. Amerikai . MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. last 2 weeks in July and 1st week in August by Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Ent. is 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under AM Act of March 21,1879, at the P.O. of New Yo* *. N.Y Szerkeszd a Szerkesztő Bizottság Előfizetési árak New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre 15 dohát félévre 8.'— dollár ; Minden más külföldi országba egy évre 18 dollár • • ’ félévre 9.50 dollár Postmaster: Send address changes to Hungarian Wordene. 130 E 16 St. New York,NY 10003 A KRÍZIS KITÖRÉSÉ A kapitalista energia-eldoradó a 70-es évek elején kezdett összeomlani. Először a U.S. olaj- es gáztermelése, ami azelőtt növekedett, fogyatkozni kezdett és a biztos rezervák is csökkenni kezdtek. Ez nemcsak egymagában volt fontos körülmény, hanem az olajexportálo országok es az imperialisták közötti ero-egyensuly szempontjából is. Azzal, hogy az U.S. egyre jobban külföldi olajellátasra szorult, az olajexportálo országok helyzetét erősítette meg. A hetvenes években mar az egyensúly olyan mértekben tolodott el, hogy az olajexportálo országok képesek voltak saját érdekeiket drasztikus lépesekkel megvédeni. Az imperializmus meggyöngült helyzete az ellenakció lehetőséget, — a U.S. katonai beavatkozást is beleértve — leszűkítette. A nemzetközi olajpiacban 1973-ban beállt éles változást az imperializmus meggyöngülese idezte elő. Abban az evben az arab olajexportáló országok, hogy támogassak az arabok helyzetet az izraeli-egyiptomi háborúban, zárlatot rendeltek el olajszállításra az Egyesült Államokba es mas, Izraelt támogató kapitalista országokba. Röviddel ezután az OPEC az olaj arak irányában is lépéseket tett. Ezek az árak kezdettől fogva nemcsak nevetségesek voltak, hanem évek óta alig emelkedtek, mialatt az olajexportáló országokba importált áruk egyre drágultak, a kapitalista országokban kirobbanó infláció miatt. Az OPEC a nyersolaj árát $ 2.50-ről $ 11.-re emelte és más lépéseket is tett, melyek megfosztották a vállalatokat előbbi hatalmuktól, amivel az OPEC országok olajkihasználasa fölött rendelkeztek. Habár ezek az 1973. évi események fontosak voltak, egymagukban nem magyarázzák meg a U.S.-ben bekövetkező olaj- és gazolin- hianyt, a töltőállomásoknál a hosszú sorokat es az olajdrágulast. Ennek a megértéséhez az olajmonopóliumok tevékenységet is ismerni kell. (Folyt, következik) Szeptember 2-án a Becsi kapun át betörtek a császáriak s mindjárt a zsidó /a mai Táncsics/ utcában találták magukat. Lakói tudták, hogy ez gyülekezetüknek es legtöbbjük eletenek is veget jelenti. Vagy százán a nagy zsinagógába menekültek, ahol lemészárolták őket. Másnap a felgyújtott gettóban hamvadtak el tetemeik. Négyszázat fogolyként hajón szállítottak el. Kiváltásukban Oppenheimer Sámuel bécsi hadsereg szállító segédkezett. Az ó támogatásával Alexander Tauszk prágai zsidó fiú, 264 hittest- veret terelte egybe a romok között es 21.000 forintnyi váltságdíjukat ósszekoldulta európai hitközségektől. Ennek a tragikus eseménvnek szemtanúja és e- gyik szenvedő alanya volt az egykori tudós budai rabbi Kohen Efrajim veje, Schulhof Izsák, Prágából került Budara, itt nősült es lett tekintélyes, modos ember. Túlélté az ostromot. Feleségét elszakították tőle; fiat, Simsont a kezéből tépték ki, Győrig hurcoltak, ahol befejezte rövid életét. Schulhof Izsák az ostrom után előbb Nikolsburgban, majd szülővárosában talált menedéket. 1733-ban halt meg. Két gyaszdalban és krónikájában örökítette meg élmé(folytatás a 10. oldalon) BUDAI KRÓNIKA 1686-BŐl
