Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-24 / 4. szám
Thursday, Jan. 24. 1980. IO AMERIKAI MAGYAR SZÓ SZABADI SÁNDOR: >* Arad a folyó Az öregember nézi a nagy vizet. Arad a folyó megint, tudja, hogy ilyenkor hozza a hegyekből lezúduló rengeteg esővizet, hozza zavarosan, végtelen erővel, szilajsaggal, mindig fiatalon. Fatörzseket hoz a folyó, egész fatörzseket, távoli tajak holt hirnökeit, némelyik emberalakunak látszik, a másik őzet vagy hattyút formál, mint ahogyan fönt a felhők is mindig mas-mas alakot öltenek, hol játékosan, hol haragosan, mint az élet. Az öregember szereti az áradást; nagy kerek tap- lodarabokat is hoz odaátröl, messziről s mégis ismerős tájról, azokat ki szoktá> hala'szni és fólerősitette a tornác oszlopaira, virágcserepeket tartani. A virágokat is a folyóvizével szokta locsolni,az jobb, mint a kutviz, kitapasztalta; nagy kannákkal hozta mindig a folyóról, esténként, és bőségesen megöntözte velük a cserepeket, meg az ágyasok földjét. De már reg nem halássza a taplókat. Mióta a felesége meghalt, csend költözött a házba, a cserepek lassan lekerültek az oszlopokról, csak az ágyasokban szomorkodik meg valamicske virág. Es azoknak most már megteszi a kutviz is, mióta gyengülnek a karok,csökken az erő es fázósak lettek a nyári esték is. Az öregember szépen élt a feleségével, negyven évet éltek együtt, az asszony dolgos volt, két szép gyermekkel ajándékozta meg, okos fiukkal, az egyik mérnök lett, a másik tanár lett, már családjuk is van, * ^ tehat nincs egyedül. ' i Es megsiratta mar sokszor az asszonyt, csendesen es készül foleje a jo melyre ásott sírba; mikor temet• f t * -4 tek, csak az vigasztalta, hogy jo melyre ásták, s igy jut majd benne hely neki is. Az az asszony a csirkének mindig csak a lábát ette meg, azt mondta a gyerekeknek, ném szereti, csak a lábát, és a gyerekek el is hitték, amig csak föl nem nőttek, hogy az anyjuk olyan finnyás, a comb, a mell nem kell neki. És mikor jött a vonat és csilingelős és sistergés és mozdonyfütty és kószénfüst rebbentette szét az or- haz, az udvar, a vidék csendjét, tiszta levegőjét, magához parancsolta a gyerekeket, s mig az öregember, aki akkor még fiatal volt, délceg és erős, szalutált az elrobogó vonatnak, ó erős kézzel fogta a két fiú kezét, a farkassal szembeszálló özanya féltésével. A gyerekeknek ott volt a helyük, mikor jelzett a szomt f ti i szed bakterhaz, az első szóra odafutottak az anyjuk melle, igy voltak tanítva. Az öregember tisztessegesen tartotta családját, nem ivott, nem dohanyzott, nem járt más asszony után, de időnként eszébe jutott azaz odaáti asszony. Az az odaati asszony valamikor meg legénykorában a szeretője lett. Azt az odaáti asszonyt nem engedtek hozzamenni, mert o csak palyamunkas volt, mig ök,a szülök, egy vasúti tiszthez elegendő kauciót tudtak letenni. Tehat tisztné lett a lányból s nem az ö felesege. — Mért mentél hozza? — kérdezte tóle azon a tüzes éjszakán — hogy tehettél ilyet, mért hazudtad akkor, hogy engem szeretsz? — Nem hazudtam — sírta az odaáti asszony —, én r nem hazudtam maganak. En nem akartam, hiszen tudja. Mért bánt még maga is? És o tudta, hogy az asszony igazat mond, és nem ,l ' i is volt ereje folytatni a szemrehányásokat. Es aztan ott, az érő kalász illatú éjszakán egymáséi lettek a végtelen csillagvilág alatt. Es aztán találkoztak még^ de egy napon jött, hogy áthelyezték, tálán a vakvéletlen hozta igy, talán a tiszt sejtett meg valamit. S majd a kétszáz kilométer közé határt vágott a háború. Csak sokára kapott egy félénk levelet, mikor már elcsitultak a fegyverek, hogy a kis Erzsi megszületett és óra hasonlít, erősen. Es azóta őrizte a titkát, es azóta készül oda, házasságon at, határon át, időn át, készül, hogy láthassa azt a lányát, akit sosem látott. Titkon azt szerette volna, ha ez az asszony is szül neki egy lányt, felejteni. De hiaba; két fiú született, s aztán nem is lett több. Remélte hát, sokáig, hogy egyszer majd mégiscsak megláthatja Erzsikét. Mikor árad a folyó, és hozza odaátröl a taplókat, megzavarosodik maga is, mint a folyo, es indulna, rohanna maga is, mint a rengeteg viz, a fatörzseket, a taplókat vivő. De nem indul: marad. Es most mar tudja, hogy maradni is fog mindig. Mikor letelt a gyászev, föl kerekedett, hogy megkeresse az odaati asszonyt, az odaati lányát. Kiöltözött, utravalot csomagolt, aztán mikor már minden készen volt, hirtelen nagy gyámoltalanság vett rajta erőt. Hat hogyan toppanjon be, mit mondjon először ft 1 i is az asszonynak? S ha meg el az ura? Élhet meg, hisz csak pár évvel idősebb, mint ö. És mit mondjon a lányának, aki nyilván mit sem tud az egészről, hát mit szólna, ha most beállítana egy idegen öregember; itt vagyok, en vagyok az apád, nem a nyugdíjas tiszt- ur. Mert akkor úgy volt, olyan világ volt, hogy nem lehettem az apád, noha az apád vagyok. Nézi az öregember a nagy vizet, és lesi, jönnek-e már a taplók. És árad benne a nagy szomorúság, egyre csak árad, mint a folyo. Minden hétfőn társasjáték délután Miami Women’s Club 454 N E 58 St. egy utca a Biscayne Blvd.-tól nyugatra, a 60-as es 54-es autóbusszal a Biscayne Blvd.- on. Indul a S.E. 1 St.-tol. Elegendő parkoló. Kávé es sütemény felszolgálva. Farkas Lilly es a Női Osztály szeretettel várja a szórakoz- ni vágyó testvéreket. Telefon: 861-3743. HOL KAPHATÓ A MAGYAR SZÓ: Miami Beachen a South-Shore Periodicals- nál, 229 8th St. Hívja fel rá barátai és ismerősei figyelmét! ESEMÉNYEK NAPTARA Feb. 9. szombat piknik a Greynolds Parkban Marc. 8. szombat műsoros elóadas a Washington Federal Bank épületében, 699 NE 167 St. ; MEGEMLÉKEZÉS Szeretettel gondolok drága férjemre, Jackre, aki 1976 január 16-án elhunyt. Emléket megőrzőm szivemben, amig elek. Abjanich Mary, Miami,Fia. A A A A ■ A MIAMI KULTUR KLUB FEBRUÁR 9-én SZOMBATON EGÉSZ NAP A KIES FÉK VESU GREYNOLDS PARKBAN . NE 22 Ave. a 186 Street-nél. PIKNIKET rendez, ahol szabadban készült gulyást szolgálnak fel. Jó műsor, ének és cigányzene. Bazársátor szép magyar ajándéktárgyakkal. Könyvek. ESŐ ESETÉN FEDETT HELYISÉG w * w SZILVESZTER-EST MIAMIBAN Azt hiszem, hogy most már mindenki meggyőződött arról, hogy ha a Kultur Klub barmit is rendez, a siker nem marad el. Ennek bizonyítéka a legutóbbi rendezvény, a Szilveszter-est. Több, mint 100 meghívott jelent meg ez alkalommal a Klub helyiségében es véleményem szerint kitűnően szórakozva várta meg a uj évet. Meg kell jegyezni, hogy a meghívottak számat a vezetőség közös elhatározással korlátozta, hogy kényelmes helyet biztosítson úgy az asztaloknál, mint a táncolok számára. Az est rendezése kifogástalan volt és pedig azért, mert úgy a vezetőség minden tagja, mint az önkéntes segítők mindent megtettek a siker érdekében. Ki-ki beosztott munkakörében jeleskedett és ez volt a siker kulcsa. Práger Jenő egész este a zenekar élén hegedűit és a jól megválasztott zeneszámok táncra vonzották a közönségét. Orom volt nezni, hogy középkornak és azon túl levők is a parketten voltak jóformán egész éjjel. Az ízletes vacsora megrendelését és a konyhai munkát Farkas Lilly, Práger Margit, Lusztig Paula és Tóth Jani intézték a legnagyobb szakértelemmel, mig a felszolgálásban Róth Lilly, Komlós Klári es Báró Irén jeleskedtek. Az est előkészítését Prager Jenő, Róth Ernő és Báró Simonnak köszönhetjük. A hangulatot kétségtelenül emelte Jenei János fellépte, aki dalaival szórakoztatta a hallgatóságot. Éjfél előtt megjelent Tamás József, a közismert tenor, aki énekszámaival szintén magával ragadta a jelenlevőket. Végül is elérkezett 1979 utolsó perce, amikor Jenei Jancsi, Práger Jenő hegediikiséretével búcsúzott az Ó-évtől és köszöntötte az újat. A jó hangulatban levő közönség: barát, ismerős, ismeret« len, Összeölelkezve köszöntötte egymást s kívánt boldog, egészséges új évet. Ez a rendezvény újabb bizonyítéka annak, hogy eltekintve attól az alkalomtól, hogy Szilveszter-est volt, szükség van arra, hogy az itteni magyarságnak alkalma legyen a találkozásra és ehhez a Kultur Klub igyekszik megadni a lehetőséget. KJ. ___________________•_____________________ SCHAFER EMIL EMLEKERE VILMA MT TÖRTÉNT VALÓBAN ADGANISZTÁNBAN? ELŐADÁS NEW YORKBAN. Csütörtökön, január 24-én este 7 órakor Gus Hall, az Amerikai K.P. főtitkára előadást tart a 235 W 23 St. címen levő Unity Centerben a School for Marxist Studies rendezésében. Részvételi dij 2 dollar, senior Citizeneknek és diákoknak, munkanélkülieknek $ 1.—.
