Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-17 / 3. szám

Thursday, Jan. 17. 1980. MAS VÉLEMÉNY ii Carternek nagy bátorságra lesz szükségé, hogy megmondja polgártársainak, a választási év előesté­jén, hogy megváltásukat nem a kemény állásponttól várhatják, hanem attól, hogy alávetik magukat va­lamilyen áttérésnek. Az USA hatalmas katonai fel­készültsége megvédi területét, és kisebb mértekben, szövetségesei területét, de az többé nem teszi lehe­tővé, hogy akaratát érvényesítse a világ négy sarká­ban, de még azt sem, hogy kétségtelenül hosszú tá­von, életszinvonalát, amelyre oly büszke, fenntartsa. Egyre nyilvanválobba válik, hogy egy ember jó­létének és szabadságának ára egy másik ember sze­génysége es kiszolgáltatottsága. Ez igy volt Thukidi- desz idejen, amikor Athén imperializmusa elóreve- tette a nagy gyarmati hatalmak es az USA árnyékát, így ma a kapitalizmus citadellái ostrom alatt allnak és a kapitalizmus egyetlen vedelme abban all, hogy enyhítő szereket keres, amelyekben senki sem bízik. Mégis, a megoldás nyilvánvaló, ami nem jelenti azt, hogy könnyű. Ha el akarjuk kerülni az apoka­lipszist, fel kell hagynunk a természeti kincsek tékoz­lásával. Sor kell,hogy kerüljön az Észak és Dél közti megbeszélésére. Ez magaban kell, hogy foglalja a Keleti Blokk országait is. Meg kell tárgyalni a ter­mészeti kincsek és a szükségletek világméretű fel­mérésének lehetőséget. Ez volna az előkészülete annak, ami az emberiség fennmaradásának valós tervezete lenne. Ha nem ez történik, nem nehez elképzelni, mi lesz a kovetkezmeny. A piszkálódásból verekedes lesz és a Nyugat összetartási rendszer helyet fokoza­tosan a mindenható önérdek foglalja el, es a búsko­morság és remenytelenseg légkörében a nepek hoz­zászoknak a legrosszabbnak a gondolatához. Idáig a Manchester Guardian cikke. Nem fest va­lami rózsás képét az USA és a kapitalista rendszer reszere, viszont nem képes mast, mint a kapitalista rendszert elképzelni. Avagy talán nem akarja meg­nevezni. V. O. A hetvenes évek autóbuszvezetője atadja a kor- mánykereket a fiatal sofőrnek a 80-as evekre. No Öcsém, most aztan vedd át a kormán vkereket. Mellesleg megjegyezve a fék nem működik! AMERIKAI MAGYAR SZÓ ­A REJTÉLYES "HAVASI EMBER" Habzó és vad hegyipatak a Varszób, amikor a Gisszarszkij -hegyhátról a sziklás, meredek, hűvös szakadékon át lerohan a Kafinirgan folyóba. Cso­dálatosan alkalmas hely arra, hogy itt titokzatos és rejtelmes kalandok történjenek. A Varszób-szakadek Dusanbétől, a tadzsik fővárostól északra egy jó óra autóbusszal. Itt történt, hogy egy öreg pásztor, Sukur nevű, egy szép hajnalban a kutyája hangos ugatására ébredt. A kutya rémülten kerülgette a nyájat, mintha veszélytől kene azt megvédeni, s egy bizonyos pont felé szaladt. Sukur, a pásztor is meg- érzett valamit és a kutya után ment. Ámde hirtelen elhallgatott a kutya és mintegy megkövültén meg­állt. Körülbelül kétmetemyire tőlük ott kuporgott egy hatalmas sziklatömbön az ut szélén egy sötét — és ahogy Sukurnak remlett —, szoros, emberforma- ju alak. Csak eppen sokkal nagyobb az embernél. Egyszercsak felállt és eltűnt a szikla mögött. Ami- koris a kutya, mintegy varázslat alól felébredve, új­ra ugatni kezdett. Sukur megpróbált nyomokra lel­ni, de a köves talajon semmi nyom nem maradt. Aki ezt a történetet 1978-ban Sukurböl kiszedte, az egy Igor TazI nevű kijevi munkás. Egyike a Szov­jetunióban eló számtalan amatőr-kutatónak, akik minden évben újra nekivágnák, hogy felkutassák a havasi embert, azaz az emberiség fejlődésében egy ősi szakasz eleven bizonyitékát. A havasi emberrel kapcsolatban már számtalan tanúvallomás ismeretes. Látni vélték olyan gyéren lakott területeken, mint amilyenek az Eszak-Kauka- zus,a Pamir-fennsik, a Tiensan-hegység és Jakutföld. Am a legtöbb szemtanú ezt a tudomány által homi- noidnak elnevezett lényt Tádzsikisztánban vélte lát­ni, a Pamir-fennsikon,' 1958-ban épp ezért indított útnak a tudományos akadémia komoly expedíciót a felkutatására. Az expedíció azonban eredmenyte- lenül tért vissza. Többféle amatór-expedició indul évenkint útnak a legkülönbözőbb ember nem lakta hegyvidékekre. Az egyiknek tagja Igor Tazl, tapasztalt alpinista tu- .rista, aki minden évben ennek a kutatásnak szenteli egész nyári szabadságát. Vele együtt ez ideig hatvan férfi és nő járta be a Gisszarszkij-hegyhátat és ezen­közben körülbelül ezer kilométernyi utat tett meg. Gyűjtötték a régi és uj tanúvallomásokat a hominoi­dával való találkozásokkal kapcsolatban; fölfedez­tek sok, az emberéhez hasonló, de annál mindig sokkal nagyobb lábnyomot, sőt, az expedíció egyik tagja őszintén meg van győződve arról, hogy neki sikerült latnia is az emberi fejlődéstörténet eme ré­gen kiveszettnek hitt képviselőjét. 1977-ben történt. Ivan Petrin hajnalban kelt, hogy lemenjen a közeli településre élelmiszerért. Amikor kibújt a sátrából, látott egy hatalmas emberformaju alakot, amint hatalmas ugrásokká! elszaladt és né­hány másodperc múltán eltűnt a hegyek közt. Igor Tazl ebben a jelenségben újabb buzdítást ér­zett a további kutatásra. így az idei nyáron megint összehívott egy expedíciót. Heten Kijevből, ketten Donyeckből és ketten Moszkvából jöttek, ezúttal felszerelték magukat sötétben látó optikai eszkö­zökkel, s egy újságíró is velük volt. Ezúttal az expedíciónak szerencséje volt. Augusz­tus 15-én négy, félreérthetetlenül emberi, ludtalpas lábnyomot talált a tábora felé vezető utón, es két másikat, mely ellenkező irányba mutatott. A lépés­hossz egy méter húsz volt; körülbelül kétszerese az átlag emberi lépéshossznak. Ugv őtvenméternyire követhetők voltak a lépesek. De a köves talajon egyik lenyomat sem volt tökéletes. Aztán augusztus huszonegyedikén (amikor a nyomkeresók reggeli után mar szétszeledtek) a tu­dósító a falu irányából asszonyi kiáltást hallott. Odasietett,és csakugyan ott állt egy falubeli asszony, es rámutatott a laza talajon egy tökéletes, elesen határolt lábnyomra. Meglepő látvány volt, annal is inkább, mert mellette ott volt a párja is, habár kevésbé világosán. Ekkor aztan megkezdődött a mé­rések és fényképezések, a gipszlenyomat készítésé­nek korszaka. Kétségtelenül emberi ludtalpas láb­nyom volt ez, sokkal nagyobb, hogysem mai átlag­emberé lehetne. Hossza 34 cm (összehasonlításul: a 44-es cipő hossza 29 centiméter). A lábujjaknál tizenhat centiméter széles volt a nyom, és nagyon hasonlított azokra a hominoid-nyomokra, amilye­neket Amerikában már találtak. Sok érv szol az eleven neandervölgyi emberszabá­sú lény létezésének lehetősége ellen. “Ha nem is ülünk fel szenzációknak, a tények elől sem szabad szemet hunyni.” EGY SZENZÁCIÓS TV FILM A Christian Science Monitor januar 11-i szamában szokatlanul nyílt es bátor kritika jelent meg egy szo­katlanul nyílt és bátor televíziós programról, ame­lyet a new yorki ABC állomásról sugároztak szerte az országba. “Menedékhely a nácik elöl. Náci háborús bűnö­sök Amerikában” volt a cime e TV programnak. A szemleiró Arthur Unger felteszi mindjárt cikke ele- jen a kérdést. “Szandekszik-e az USA kormánva gyökerestói felszámolni az idemenekült náci háborús bűnösö­ket?” és meg is adja — a film hatalmas dokumentá­ciója alapján — a választ: NEM! A TV filmből kiderül, hogy jelenleg több, mint 200 náci háborús bűnös él az Egyesült Államokban, akik együttesen két millió ember elpusztításáért fe­lelősek. A film irói es rendezői, Michael Connor és Tim O'Brien szerint a náci háborús bűnösök többsége német, de szépszámmal vannak köztük lettek és ro­mánok is. Büntetlenül élik itt világukat. Kik a fele­lősek ezért? A bevándorlási hivatal és az igazság- ugyminiszterium! Az egyik tanú, Dr. Kremer zokogva hangoztatja a filmben: “Hetvenhét embert ölt meg ez az ember (Triía, román pap). Tanúim többségé mar öreg em­ber. Meddig kell várnom, hogy a bűnös elnyerje bün­tetését?” A film szerint a nácik többségét USA hivatalos körei hívták be Amerikába, azon az alapon, hogy segíthetnek “tudomanvos es katonai kutató munka­jp—pcatoua—■— RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA j 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. ! (A 81-Ik Street sarkin) — Telefon: LE 5-MM. ! j[ Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi. Bar- |j L älitzvah-tortik. — Postán szállítunk az ország i! jlL===S1Pder' — Este 7-JC-lft nyitva J 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom