Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1980-06-05 / 23. szám

Thursday, June 5. 1980. 2 AMERIKAI MAGYAR SZOr A VILÁG SORJA w w * m w w 9 » v w » » w Uj junta Dél Koreában SZÖUL, Miután több száz ifjú hazafi lemészárlásá­val véget vetettek a népfelkelésnek Csolla tartomány­ban, Del-Korea diktátora, Csőn tábornok 25 tagú bizottságot nevezett ki az ország ügyeinek vezetésé­re. Ezek között 15 katonatiszt van. NiMZETGAZDASAG ÉS NEMZETPOLITIKA Nagy felháborodást keltett washingtoni kormány­körökben az a hir, hogy az angol parlament 230 tagja — a Labor Part és a Konzervatív Párthoz tartozók közös egysége — félre nem érthető módón a kormány tudomására adta, hogy semmi körülmé­nyek között sem támogatja és még kevésbé hajlan­dók követni az Egyesült Államok Irán elleni keres­kedelmi megtorlási lépéseit. Idézzük néhány maradi, reakciós, jobboldali angol politikus véleményét ez­zel kapcsolatban, hogy tiszta képet kapjunk. Enoch Powell, a parlamenti jobboldal egyik veze­tője mondja: “Megkívánja a barátság es szövetség az Egyesült Államokkal azt, hogy támogassuk minden javaslatát, meg akkor is, ha az érdekeinket sérti?” Sir William Hayter, Anglia moszkvai nagykövete, ezt írja a Times-ban: “Ha mi úgy véljük, hogy vezetőnk téved,a mi kö­telességünk azt kimondani, és nem szabad, hogy helytelen utón jaro vezetőt kövessünk.” Peregrine Worsthome, a Sunday Telegram politi­kai kommentátora a következő fejeimmel irt cikket: “Miért veszélyes Carter elnök a nyugati államok részére?” Cikkében rámutat, hogy “ami most törté­nik a közel-keleten, nem egyéb, mint a vietnámi tragédiához hasonló esemeny, azzal a különbséggel, hogy EZÚTTAL MI LESZÜNK A KÁROSULTAK.” A London Times ezt Írja: “Az Egyesült Államok élén olyan ember áll, aki nemcsak zavaros gondol- kozásu, de aki a realitások egész sorát is figyelmen kívül hagyja.” Igen, igy vélekednek az angol konzervatívok; azok, akik az angol ipari és pénzügyi körök érdeke­it szolgálják. A “szabad világ” gazdasági válsága Angliában is mutatkozik. Egyik gyárat a másik után z'aiják le, emelkedik a munkanélküliek száma, mélyül a vál­ság, növekszik a dolgozók elégedetlensége. Ilyen körülmények kozott az angol iparbárók és banká­rok nem hajlandók követni Carter elnök iráni gazda­sági bojkottját. Örülnek, ha kapnak több millió dol­láros rendelést Irántól és ezzel enyhítik a nemzet- gazdaság hanyatlását. Az iparbárók, bankárok es az őket képviselők az iráni helyzettel kapcsolatban rámutatnak a nemzet­gazdaság es a nemzet politikája közti összefüggésre. • WASHINGTON, D.C. A kongresszus mindkét házá­ban javaslatot' nyújtottak be a nácik által Csehszlo­vákiából kihurcolt és jelenleg az USA-ban lévő. 18 tonna arany kiárusítása érdekében. A bejött össze­gekből amerikai üzlet-és magán-emberek követelé­seit szándékoznak kielégíteni. KÜLPOLITIKAI SZEMLE II.JÁNOS PÁ1 PÁPA ERANCIAORSZÁGBAN II. János Pál pápa kezet fog Georges Marchais-val, a franciaországi Kommunista Párt főtitkárával az elnöki palotában tartott fogadáson. Előzőleg a pápa hosszasan tárgyalt Giscard D’ Estaing köztársasági elnökkel. Kijelentette ez alka­lommal, hogy helyesli D’Estaing találkozását Brezsnyev szovjet elnökkel. Minden alkalmat meg kell ragadni a béke ügyének előmozdítására, hangoztatta a papa. Az amerikai kormány élesen kritizálta D’Estaing tárgyalását Brezsnyewel. Összeesküvés Inán ellen A London Times május 18-i szama szenzációs leleplező cikket közöl arról az Összeesküvésről, melynek célja az iráni Izlám köztársaság es Khomei­ni uralmának megdöntése. A nagy angol világlap szerint az ósszeeskuvest Franciaorszagban, Angliában és az Egyesült Álla­mokban éló dúsgazdag irániak pénzelik. Egyidöben került az összeesküvés hire nyilvánosságra Báni Szadr iráni elnök figyelmeztetésével, mely szerint az Egyesült Államok “destabilizálni” készül Iránt. Amint tudjuk, ilyen “destabilizácios” törekvés előz­te meg a chilei demokratikus köztársaság megdönté­sét 1973-ban. Az összeesküvés élén, a Times értesülése szerint, Övezi tábornok all, akit Iránban a teherani tömeg­gyilkosnak neveznek. Ö volt az, akit a sah, uralmá­nak végső napjaiban, a hadsereg főparancsnokának nevezett ki, azzal a megbízatással, hogy fojtsa vérbe a forradalmat. Ovézi megpróbálta végrehajtani a brutális megbízatást. Sorkatonaságot vezényelt ki a Teheránban tüntető százezres tömeg ellen, amely tűzet nyitott a tömegre. Több, mint ezer iráni férfi, no es gyermek vére festette vörösre aznap a város utcáit'. Ez a rémtett pecsételte meg a sah sorsát, mert nem sokkal ezután a katonák tisztjeik ellen fordul­tak, megtagadták az engedelmességet, nem lőttek többé a népre. Ovézi mögött, a Times szerint, egy körülbelül ezer személyből álló csoport áll. Van köztük ne­hány száz volt katonatiszt, néhány nyugaton isko­lázott intellektuel, mérnök, közgazdász, de többsé­gükben gazdag üzletemberek, akiknek sikerült va­gyonukat kimenteni. Ugyanakkor jelentős pénzbeli támogatást kapnak az összeesküvők az olajhercegek­től, Kuvaitból, Bahreinból, Ománból és Szaud Ará­biából. Nem kevésbé fontos támogatói vannak Egyip­tomban, Izráelben, Del-Afrikában és az Egyesült Államok bankköreiben is. Övezi mellett egy Paliz- bán nevű tábornok is a vezetőséghez tartozik, aki . jelenleg az iraki-iráni határon vezényel lázadó kurd csapatokat. Hallgatag támogatásáról biztosította az összeesküvőket a sah utolsó miniszterelnöke, Bakhtiár is. Övezi kijelentette a sajtónak, hogy ha kiadják a jelt az ellenforradalomra, a jelenlegi iráni hadseregnek legalább 90.000 katonája támogatásara számítanak. MEXICO CITY. A rendőrség erőszakkal eltávolított több száz parasztot az általuk lefoglalt földekről a guatemalai határ mentén. Egyes jelentések szerint 45 parasztot megöltek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom