Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1980-05-08 / 19. szám

Thursday, May 8. 1980. 2_ AMERIKAI MAGYAR SZO Ujvérengzés JERUZSÁLEM. 1967 óta a legsúlyosabb vérengzés történt a megszállt területen, Hebronban. Arab ter­roristák kézigránátokat dobtak es gepfegvvertíizzel árasztottak el egv csoport izraelit, amikor azok a szombati istentisztelet végeztével lakóhelyükre men­tek. Öt ember életet vesztette, 17-en súlyosa" meg­sérültek. A Palesztinái Felszabadító Szervezet fele­lősseget vállalt a támadásért. KÜLPOLITIKAI SZEMLE Tragédia KINSASZA, Zaire. Súlyos szerencsétlenség történt H. János Pál pápa itteni látogatása alkalmával. Sok­ezres tömeg igyekezett bejutni a Népi Palotába, ahol a pápa misét tartott. A tolongásban hét nö és két gy ermek életet vesztette, 72-en megsérültek. Londonban is... LONDON. Három arab terrorista megszállta Irán itteni követséget foglyul ejtve a személyzet 20 tag­ját és több más ott látogató személyt. Az iráni kormány hol a CIA, hol a Khomeinit ellenző iraki kormány kezet látja az incidensben. Angol kommandósok behatoltak a nagy követségre és kiszabadítottak 19 túszt. A harcban három ter­rorista meghalt es kettőt foglyul ejtettek. A táma­dást megelőzően két túszt kivégeztek. Sztrájkolnak a svédek STOCKHOLM, A munkáltatók kizártak 700.000 munkást, miután nem jött létre uj kollektiv mun­kaszerződés. A munkások a kizárásra országos sztrájkkal válaszoltak. Megbénult a légi, vasúti és helyi közlekedés, lezárták az üzemeket, gyárakat, bányákat, bankokat. Holtpontra jutott az ország nemzetgazdasaga. Dven általános munkásmegmozdul as nem volt Svédországban 1909 óta. Egyes közgazdászok és történészek eddig Svédországra hivatkoztak, mint olyan társadalomra, ahol a munkások es munkálta­tók békében, megertesben elhetnek, mindkét fel javara. ahol nincs többé osztálvharc. • Uj trükkel házal iarvis Howard Jarvis ismét "boldogítani” akarja Cali- forniat. Miután sikerült neki az ingatlanadót felére levágni az úgynevezett "13-as propozició”-val, most a jövedelmi adót akarja hasonlóképpen csökkenteni. Azzal érvel, hogy az állami kincstarban 2 és fél-3 bil- li dollarnvi fölösleg van. De nem hangoztatja ez a veszélyes demagóg, hogy a californiai adózási rendszer úgy van lefektetve, hogs- egy 50 %-os adóleszállitás előnyeit a lakosság leggazdagabb 10 %-a élvezné, mig a többiek adója alig csökkenne. Annak a 2 és fél billió dolláros kincstári fölösleg­nek pedig ugyancsak hamar akadna haszonélvezője Jarvis ur barátai és támogatói között. Ami Jarvis előző “jótéteményé ”-t, az ingatlanadó csökkentését illeti, arról mar irtunk és Írni fog még lapunk közeli szamaban. A nagy háború után 30—35 évvel immár napvilág­ra kerülnek a levéltárák titkai, a titkos hadművele­tek, rejtett haditervek, elmaradt puccsok, offenzí­vak, uj szövetségek, forradalmak, ellenforradalmak elgondolásai. Sok ilyen szenzáció került mar nyilvá­nosságra, de a legszenzációsabb csak most fog a saj­tóba kerülni,* szerencsés véletlennek köszönhető, hogy lapunkban mar most ismertetjük. A nemet náci vezetőség a világháború folyamán, előkészítette — a vart legyőzetés esetere — a vezé­rek es pretorianus gardájuk visszavonulását a dél- bajor-tiroli “alpesi erődbe”, hogv a bevehetetlen hegyvidéken beváljak, amig Churchill uj koalíciós fantáziája, az angolszász-nemet (és kisebb szövetsé­gesek) közös antikommunista frontja megindítja nagy offenzivájat a világkommunizmus, főképpen a Szovjetunió es a többi szocialista állam ellen. A berlini Reichskanzleibe csempészett holttesteket, mint a náci vezerek hullait fogják a sajtónak be­mutatni és Hitlerek, rejtekhelyükről, folytonos raj­taütésekkel fogjak a szomszédos kommunista orszá­gokat nyugtalanítani es gyengíteni, amig a nagy le­számolás ideje elérkezik. Biztosra vették, hogv ne­kik, mint a legszélsőbb antikommunistáknak, ellen­feleik minden bűnüket megbocsátják es támogatni fogják őket. Ebből persze csak annyi igaz, hogv az “alpesi erőd”képtelen terve valóban megfordult a legvadabb nácik agyaban. Bármennyire antikommunista, szov- jetgvulólo volt Churchill, Attlee, Truman s a nvu- gati hatalmak többi vezetője, a nácikkal akkor még reálisabb terv végrehajtása érdekeben sem lehetett szövetkezni. De ami akkor lehetetlen volt, az — vagy ahhoz hasonló — koncepció a mai “békevilágban” mar mintha kevésbe hihetetlen volna. Hogy ezt bi­zonyítsam, idezem a világsajtóból a kambodzsai “vörös kmer” négyéves uralmára vonatkozó legjel­lemzőbb iteleteket. James Reston (a New York Times vezető publi­cistája): — Kambodzsa a mi bűnünk. (Herald Tribu­ne, 1979. nov. 6) — Pol Pot (a “vörös kmer” vezére) mindent elpusztított. (Spiegel 1980. 3 sz.) A Spiegel (vezető nyugatnémet hetilap) munka­társa januárban a helyszínről cikksorozatot küldött haza, sok minden közt ezeket Írva: Az elhajtott tömegeknek tilos volt főzniük... faze­kuk sem lehetett... (a lap ez oldalán egv fiú kepe, akit keresztre feszitettek, mert egv tojást “lopott’’^, sokan holtan estek össze a mezőkön... a nőt, mert “intellektuell” volt, megöltek... a dolgozókat erő­szakkal “osszeházasitották” es nemzésre kénvszeri- tettek őket... az ötévesnek könnvü földmunkát kel­lett végeznie... egy tanú azt mondta, békából élt, napi 12 órát egv vizkereket kellett a lahaval hajta­nia... egy anya egv tojást hozott a kórházba fiának, ezert kivégeztek... egy beteg lányt szimulálással vá­doltak, nem adtak neki enni: ehenhalt... ugvanez év­ben Kambodzsa 1 50.000 tonna rizst exportált... a kéz és lábnélküli férfit kivégeztek, mert herceg volt... valaki félelmében egyetlen könyvét elégette... levágtak a fejet, mert takarékoskodni kellett a töl­ténnyel ... a szülőket es 4 gyermeküket (1/2-6 éve­sek) kivégeztek... Hu Jun, a rendszer harcosa ön­gyilkos lett, ezert családját kivégezték... a 13 éveset “feudális magatartása” miatt kivégezték... (felette- ! 25-tagu ifjú család képe, közülük 13-at kivégeztek)... — 1979 decemberében Uta Ranke—Heinemann, Ny. Németország v. elnökének özvegye, Kambod­zsában volt; 1980. márciusban többek kozott ezt jelentette a Spiegelben: — a kórház egy istállóban van, beesik az eső; nincs ágyneműjük, vizük sincs... A német orvos szerint Heng Samrin kormánya meg­teszi a lehetőt, a kapott segítséget szétosztja a nép között... A külügyminiszter szerint Pol Poték min­dent elpusztítottak, menekülés előtt még a rizs­készleteket is... először Vietnám és az USSR segí­tettek... New Statesman, London, 1980. marc.16: — Viet­nám védi Kambodzsát Pol Pót ellen, akit az USA es Kina támogat. A kormány igyekszik újjáépíteni az országot, amelyet már az USA bombái elpusztí­tottak. (Anthony Barnett.) U.o. 1980. márc. 28: — A népben nincs ellen­szenv Vietnám ellen, az atrocitások hírei thai-földi hazugságok. Alexander Minkowski egyet, tanar: A járványok sokkal veszélyesebbek Kambodzsára, mint az éhség., amit a vietnámiak kegyetlenségéről terjesztenek, az alávaló hazugság. (Le Monde, 1980. márc. 23.) — Pol Pót gyilkos utópiát akart Kambodzsára kényszeríteni, amely országot Nixon és Kissinger politikája mar majdnem elpusztított. (Pin Yathay: L’Utopie meurriere, Párizs, 1980.) (Befejezése a következő számban.) Helyesbítés: A Magyar Szó április 10-i szamaban megjelent “Ördögi krónika” c. cikkben az állt, hogy “Szahara háború Marokkó és Argentína beavatko­zásával.” Helyesen igy kellett volna lenni: “Marok­kó es Algéria beavatkozásával.” ____________ No a munkanélküliség WASHINGTON, D.C. Hét százalékra emelkedett a munkanélküliség rátája áprilisban, jelenti a Keres­kedelemügyi Minisztérium. Michigan allamban a leg­magasabb a munkanélküliség (12.2 %), a tömeges gyárlezarasok következteben. LANSING. Mich. Anderson képviselő támogatói 62.000 aláirast nyújtottak be Michigan államhoz, melv elegendő, hogy neve a szavazó listára jusson a novemberi választáson. Mi 1>*Í' * A VILÁG SORJA KAMBODZSAI SZÖRNYŰSÉGEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom