Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-13 / 11. szám

8 SZÜLŐFÖLDÜNK Thursday, March 13. 1980. Lámpagyújtogatók A gyújtogatok heten vannak. De korántsem gonoszok, mint a köz- mondasbeliek. Hiszen alkonyattajt múltat idé­ző langocskakat segíte­nek világra, hogy kakas­szókor ismét elaltassák azokat Gazlámpakeze- lok. A főváros még meglévő 316gázlampá- sat gondozzak. Az ósi foglalkozás utolso mohikánjai egy öreg ferencvárosi bér­házban tanyáznak: ez a Fővárosi Gázmüvek “Fenv" szocialista bri­gádjának őrhelye. — Tíz esztendővel ezelőtt meg itt is alud­tunk — állitia Paksi Imre művezető —. Nap­n . i . nyugta előtt innét ko­cogtunk ki a gyújtásra, majd éjfélkor fél lángra csavartuk az égőket, pirka­datkor pedig újból szétszéledtünk oltani. Néhánv eve már otthonról indulunk a lámpákhoz. Idő aszalta táblát mutat: “Világítási naDtar, mely szerint Budapest területen az összes közvilágitasra szolgáló gázlámpasok meggvujtandok éseloltandók.” Ez a törvényük, melv 124 eve van ervénvben. De akárcsak ez, a kellékek sem változtak az évek so­rán. Mostanáig is csuklvas gvujtobotot, létrát és gy u­lát visznek magukkal a lámpakezelók. S a főváros nyolc pontján —az Állatkertben,a Kerepesi temető falánál, a Lowv Sándor utcában, a Varban, a Halász­bástyán, a Rózsadombon, a Margit-hid budai olda­lán, valamint az Óbudai Gazgyárban — élednek fel esténként a gázlángok. Először 1856-ban világította meg 200 gazlampa pislákoló fénye a Belvárost és a Kerepesi utat. Ezu­tán sorjában örökre kialudtak a hazak falára szerelt falikaros olajmécsek. Az 1860-as években pedig már a Nemzeti Színházban is gázláng világított. Igaz, nem vezeteken került ide az “alapanyag”, hanem lobőr tömlőben... Századunk harmincas éveinek végén még 120 lampagyujtogató indult naponta munkába, hogy a 25 ezer lámpa fényét eletre keltse. A második vi­lágháború megtizedelte a lámpák sorait, de sikerült tízezret a felszabadulást követően felújítani. A hat­vanas években megkondult felettük a “lélekha­rang”: helyüket elektromos világítótestek foglalták el. — Szép mesterség a mienk — mondja Tóth Ber­talan, aki egy évtizede a Var gázlámpásait gyújtja és oltja. — Nekem nem kell óra, hogy felébredjek, virradatkor. Utamon a hajnali Budapest embereivel és tárgyaival találkozom. Körzetemben már csak­nem minden kutyasétáltatót ismerek. Akad, aki ka­litkával a kezeben sétálgat: kanáriját levegőzteti. S mi mindent talál az ember: rádiót, zálogcédulat, ékszert. Egyik kollegám például a hatvanas években egv 70 ezer forintot tartalmazó aktatáskára bukkant. Vitte is nyomban a rendőrségre. Mint kiderült, egy vidéki tsz-elnök hagyta el, aki autót akart vásárolni a gazdaságnak, de egy kissé felöntótt a garatra... Mécs G. László New York kornyékének egyik legnevesebb mű­vészi csoportja,a HUNGÁRIA NÉPTÁNC ! EGYÜTTES 1980 MÁRCIUS 29-e^ este 7:30 órai kez­dettel rendezi a Robert Wagner High Scool Szinháztermeben,220 E 76 St. New York, N.Y. j NÉPI ÖRÖKSÉGÜNK c. műsorát. | Jegyek $ 6.— $ 5.— $ 3.— kaphatok elővételben a Piiski Corvin könyvesboltban, 1590 Second Ave. New York, N.Y. (212) 879-8893 \ HUNGÁRIA EGYUTTES-sel műsorban fel- i lep a passaici UJ VAR Gyermektanccsoport, SZALAY ER ZSEBET Nepdalenekesno és a MALAC BANDA. I A Hungária Néptánc Együttes szeretettel meg­hív e's vár minden magyart erre az előadásra. LUTHERAN ISTVÁN: Álom a magyar tavaszról t i t Uj hazamban is rólad almodam Szülőföldem kikeletje Te voltai ott ifjú szivem Délibábja s minden szentje Mamorositottál első szerelemmel S múlhatatlanul csábot üz Az emlékek arany szála, mely Szakadatlan hozzád fűz. Ott ezüst színű volt a harmat Gyöngyszem volt minden rög, Arany madar a szürke veréb Selyemfátyol az esti kód. A fűzesekben a csonka fatorzs Karcsú leánnyá változott, S a szivem a szerelemnek Nagy titkairól álmodott. Magyar földön csábos a tavasz A vadviragos kikelet, Ha el is jöttem messze tőled, De ott hagytam a szivemet. Itt a tavasz vitorlásán Alomsajkan szunnyadok, O ne ébresszetek a valóságra, Mert bánatomban meghalok. Isztambuli sírkövek 150 esztendős törökhódoltságot nyögött az or­szág, a nemzeti kataszrófa jelkepe immár örök idők­re Mohács marad, hősiessége pedig Eger — ám a megszállás másfél évszázada után (“A harcot,ame­lyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés”) épp a torok porta nyújtott menedéket az ország sza­badságharcos nagyjainak: Rákóczi fejedelemnek es kiseretenek a kurucmozgalom elbukása után, majd egy időre Kossuth apanknak is. Egyúttal kiáll­tak az akkor Europa, sót, az egész világ felett ura­lomra törő Habsburgok ellen küzdő magyarok mel­lett. Törökországban ma büszkén emlékeznek vissza a segitésnyujtásra, ápoljak á magyar emlékeket. An­nál is inkább, mert annyi hazánkfia vállalt nagy sze­repet az o életükben Széchenyi Ódontól Germánus Gyuláig. Az, hogy a közelmúltban egy gyöngyösi IBUSZ-csoport elhanyagolt magyar sírokra bukkant az isztambuli keresztyén temetőben, kizárólag a vé­letlennek tulajdonítható. Vagyis: pusztán a vélet­len indokolhatja, hogy e sírok s’úppedőfélben, elha­nyagolt állapotban vannak. Az Isztambulban élő magyarok ismerik e sírokat. Egy Törökországba férjhez ment magyar idegen- vezetőnő, Arbatli V. Márta, az ottani Mondial Uta­zási Iroda munkatársa,volt a magyar turisták veze­tője. Ó vitte el a társaságot az egykori Konstanti­nápolyban élt nem muzulmán kereskedők, diplo­maták, menekültek nyughelyére, az isztambuli bel­várostól messze eső sirkertbe. A csoport tagjai ko­szorút helyeztek el és megilletődve olvastak a meg­dőlt , megkopott köveket, a feliratokat, a magyar ne­veket: Cseh Imre századosét, Kossuth Lajos tolmá­csáét, Kovács Jánosét, az 1848-i szabadságharc va- daszaltisztjéét és Wesselényi Józsefét. Kik voltak ók? Ismerűnk-e róluk többet is, mint maga a puszta tény: hamvaik az isztambuli temető­ben porladoznak? Wesselényi Józsefről a család le­származottai sem tudnak biztosat, csak arra gondol­nak, hogy az árvízi hajós testvérének a fia lehetett. Érdemes volna kideríteni életűket és sorsukat. Itt hazát lel, ki hontalan — olvasható Wesselényi József málladozó sírköven. így emlékezteti a kései látogatót a fölirat arra, ami a nepeket összefűzi. Hol sírjaink domborulnak Unokáink leborulnak, Es áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket. A lánglelkü költő előre látta az utókor tiszteletét. Ez a tisztelet kötelez bennünket arra, hogy az újra meglelt három isztambuli síremléket rendbehozas­suk es az ott nyugvók érdemei szerint ápoljuk. Gyulai Zoltán j ^püsraíoBvnT ~j I IBNttBUUt BOOKS. , j BEC0BDS & IKKA 1590 Soctod AW (9203 Sí. kid) Nnr YotfN. Y. 10099 — (912) 9700099 j ’' Sokezer magyar konw, újság hangle- • mez, hangszalag, IKKA, COMTURIST, | TÜZEX be fizetőhely * Látogassa meg boltunkat New Y orP^ j ban a magyar negyed középén. Postán I is szállítunk a világ minden tajára. Uj magyar katalógust díjmentesen küldünk! |

Next

/
Oldalképek
Tartalom