Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-13 / 11. szám
8 SZÜLŐFÖLDÜNK Thursday, March 13. 1980. Lámpagyújtogatók A gyújtogatok heten vannak. De korántsem gonoszok, mint a köz- mondasbeliek. Hiszen alkonyattajt múltat idéző langocskakat segítenek világra, hogy kakasszókor ismét elaltassák azokat Gazlámpakeze- lok. A főváros még meglévő 316gázlampá- sat gondozzak. Az ósi foglalkozás utolso mohikánjai egy öreg ferencvárosi bérházban tanyáznak: ez a Fővárosi Gázmüvek “Fenv" szocialista brigádjának őrhelye. — Tíz esztendővel ezelőtt meg itt is aludtunk — állitia Paksi Imre művezető —. Napn . i . nyugta előtt innét kocogtunk ki a gyújtásra, majd éjfélkor fél lángra csavartuk az égőket, pirkadatkor pedig újból szétszéledtünk oltani. Néhánv eve már otthonról indulunk a lámpákhoz. Idő aszalta táblát mutat: “Világítási naDtar, mely szerint Budapest területen az összes közvilágitasra szolgáló gázlámpasok meggvujtandok éseloltandók.” Ez a törvényük, melv 124 eve van ervénvben. De akárcsak ez, a kellékek sem változtak az évek során. Mostanáig is csuklvas gvujtobotot, létrát és gy ulát visznek magukkal a lámpakezelók. S a főváros nyolc pontján —az Állatkertben,a Kerepesi temető falánál, a Lowv Sándor utcában, a Varban, a Halászbástyán, a Rózsadombon, a Margit-hid budai oldalán, valamint az Óbudai Gazgyárban — élednek fel esténként a gázlángok. Először 1856-ban világította meg 200 gazlampa pislákoló fénye a Belvárost és a Kerepesi utat. Ezután sorjában örökre kialudtak a hazak falára szerelt falikaros olajmécsek. Az 1860-as években pedig már a Nemzeti Színházban is gázláng világított. Igaz, nem vezeteken került ide az “alapanyag”, hanem lobőr tömlőben... Századunk harmincas éveinek végén még 120 lampagyujtogató indult naponta munkába, hogy a 25 ezer lámpa fényét eletre keltse. A második világháború megtizedelte a lámpák sorait, de sikerült tízezret a felszabadulást követően felújítani. A hatvanas években megkondult felettük a “lélekharang”: helyüket elektromos világítótestek foglalták el. — Szép mesterség a mienk — mondja Tóth Bertalan, aki egy évtizede a Var gázlámpásait gyújtja és oltja. — Nekem nem kell óra, hogy felébredjek, virradatkor. Utamon a hajnali Budapest embereivel és tárgyaival találkozom. Körzetemben már csaknem minden kutyasétáltatót ismerek. Akad, aki kalitkával a kezeben sétálgat: kanáriját levegőzteti. S mi mindent talál az ember: rádiót, zálogcédulat, ékszert. Egyik kollegám például a hatvanas években egv 70 ezer forintot tartalmazó aktatáskára bukkant. Vitte is nyomban a rendőrségre. Mint kiderült, egy vidéki tsz-elnök hagyta el, aki autót akart vásárolni a gazdaságnak, de egy kissé felöntótt a garatra... Mécs G. László New York kornyékének egyik legnevesebb művészi csoportja,a HUNGÁRIA NÉPTÁNC ! EGYÜTTES 1980 MÁRCIUS 29-e^ este 7:30 órai kezdettel rendezi a Robert Wagner High Scool Szinháztermeben,220 E 76 St. New York, N.Y. j NÉPI ÖRÖKSÉGÜNK c. műsorát. | Jegyek $ 6.— $ 5.— $ 3.— kaphatok elővételben a Piiski Corvin könyvesboltban, 1590 Second Ave. New York, N.Y. (212) 879-8893 \ HUNGÁRIA EGYUTTES-sel műsorban fel- i lep a passaici UJ VAR Gyermektanccsoport, SZALAY ER ZSEBET Nepdalenekesno és a MALAC BANDA. I A Hungária Néptánc Együttes szeretettel meghív e's vár minden magyart erre az előadásra. LUTHERAN ISTVÁN: Álom a magyar tavaszról t i t Uj hazamban is rólad almodam Szülőföldem kikeletje Te voltai ott ifjú szivem Délibábja s minden szentje Mamorositottál első szerelemmel S múlhatatlanul csábot üz Az emlékek arany szála, mely Szakadatlan hozzád fűz. Ott ezüst színű volt a harmat Gyöngyszem volt minden rög, Arany madar a szürke veréb Selyemfátyol az esti kód. A fűzesekben a csonka fatorzs Karcsú leánnyá változott, S a szivem a szerelemnek Nagy titkairól álmodott. Magyar földön csábos a tavasz A vadviragos kikelet, Ha el is jöttem messze tőled, De ott hagytam a szivemet. Itt a tavasz vitorlásán Alomsajkan szunnyadok, O ne ébresszetek a valóságra, Mert bánatomban meghalok. Isztambuli sírkövek 150 esztendős törökhódoltságot nyögött az ország, a nemzeti kataszrófa jelkepe immár örök időkre Mohács marad, hősiessége pedig Eger — ám a megszállás másfél évszázada után (“A harcot,amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés”) épp a torok porta nyújtott menedéket az ország szabadságharcos nagyjainak: Rákóczi fejedelemnek es kiseretenek a kurucmozgalom elbukása után, majd egy időre Kossuth apanknak is. Egyúttal kiálltak az akkor Europa, sót, az egész világ felett uralomra törő Habsburgok ellen küzdő magyarok mellett. Törökországban ma büszkén emlékeznek vissza a segitésnyujtásra, ápoljak á magyar emlékeket. Annál is inkább, mert annyi hazánkfia vállalt nagy szerepet az o életükben Széchenyi Ódontól Germánus Gyuláig. Az, hogy a közelmúltban egy gyöngyösi IBUSZ-csoport elhanyagolt magyar sírokra bukkant az isztambuli keresztyén temetőben, kizárólag a véletlennek tulajdonítható. Vagyis: pusztán a véletlen indokolhatja, hogy e sírok s’úppedőfélben, elhanyagolt állapotban vannak. Az Isztambulban élő magyarok ismerik e sírokat. Egy Törökországba férjhez ment magyar idegen- vezetőnő, Arbatli V. Márta, az ottani Mondial Utazási Iroda munkatársa,volt a magyar turisták vezetője. Ó vitte el a társaságot az egykori Konstantinápolyban élt nem muzulmán kereskedők, diplomaták, menekültek nyughelyére, az isztambuli belvárostól messze eső sirkertbe. A csoport tagjai koszorút helyeztek el és megilletődve olvastak a megdőlt , megkopott köveket, a feliratokat, a magyar neveket: Cseh Imre századosét, Kossuth Lajos tolmácsáét, Kovács Jánosét, az 1848-i szabadságharc va- daszaltisztjéét és Wesselényi Józsefét. Kik voltak ók? Ismerűnk-e róluk többet is, mint maga a puszta tény: hamvaik az isztambuli temetőben porladoznak? Wesselényi Józsefről a család leszármazottai sem tudnak biztosat, csak arra gondolnak, hogy az árvízi hajós testvérének a fia lehetett. Érdemes volna kideríteni életűket és sorsukat. Itt hazát lel, ki hontalan — olvasható Wesselényi József málladozó sírköven. így emlékezteti a kései látogatót a fölirat arra, ami a nepeket összefűzi. Hol sírjaink domborulnak Unokáink leborulnak, Es áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket. A lánglelkü költő előre látta az utókor tiszteletét. Ez a tisztelet kötelez bennünket arra, hogy az újra meglelt három isztambuli síremléket rendbehozassuk es az ott nyugvók érdemei szerint ápoljuk. Gyulai Zoltán j ^püsraíoBvnT ~j I IBNttBUUt BOOKS. , j BEC0BDS & IKKA 1590 Soctod AW (9203 Sí. kid) Nnr YotfN. Y. 10099 — (912) 9700099 j ’' Sokezer magyar konw, újság hangle- • mez, hangszalag, IKKA, COMTURIST, | TÜZEX be fizetőhely * Látogassa meg boltunkat New Y orP^ j ban a magyar negyed középén. Postán I is szállítunk a világ minden tajára. Uj magyar katalógust díjmentesen küldünk! |