Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)

1979-10-18 / 39. szám

Thursday. Oct. 18. 1979. IQ AMERIKAI MAGYAR SZO Pollenallergia Mind kellemesebbek a séták a szabadban, 1 1 sétányokon, parkokban. Rügyeznek a fák, lágyan lengeti a szél a mogyoróbokor bar káit. Jólesik mélyeket szippantani a virágil­latú levegőből. Egyeseknél ehhez az örömhöz üröm is tár­sul, mert rövid idő múltán véget nem érő tüsszögésbe kezdenek, szemükből könnyek pe­regnek, enyhe fulladás kíséretében bő crrvá- ladékuktól képtelenek megszabadulni. Mi váltja ki ezt a kellemetlen reakciót? Nem egyéb, mint a virágzó mogyoróbokor, melynek pollenje láthatatlanul úszik a leve­gőben. A pollen, mint tudjuk, virágpor, a vi­rágos növények porzóinak portokjaiban fejlő­dött hímivari sejt, hímpor, amely megtermé­kenyíti a bibét. Nagyon apró, 10—100 mikron nagyságú, különböző alakú szemcsék ezek, me­lyek — ha enyhe, szél is fúj dogál — nagymér­tékben dúsítják a levegőt. Biokémiai szempont­ból a virágpor kis molekulájú, 5000—50 000 molekulasúlyú fehérje, mely a légutakon ke­resztül bejutva az emberi szervezetbe, azt szen- zibilizálja, érzékennyé teszi, s a következő ta­lálkozás alkalmával ugyanezzel a pollennel, al­lergiás, túlérzékenységi állapotot válthat ki. A reakció alapját gyakran veleszületett ér­zékenység képezi. Elég gyakori betegség, a légzőszervi aller­gia tüneteit adja. A pollenallergiát a szem kö­tőhártyájának vérbősége és duzzadása, a száj, orr, gége és hörgők nyálkahártyájának duzza­dása által okozott tünetek, égésérzés a száj­ban, orreldugulás, a hörgők görcsös szűkülete, bőrviszketés, reumaszerű végtagfájdalmak kí­sérhetik. A roham kiváltása a levegő pollentartalmá­tól függ. Az esős időjárás általában kedvezően hat a növények fejlődésére és ezzel egyidejű­leg a hímpor termelésére is. A pollen felszaba­dulása azonban túlnyomóan a reggeli órákban, napos időben történik. Különösen szeles idő­ben lehet tele a levegő pollenszemcsével, amely több száz kilométer távolságra is eljuthat. Számos ország bizonyos területeinek úgy­nevezett pollennaptára van. Ez a meteorológiai tényezőktől, a növényzet dúsabb növekedésétől, a szélirányoktól függően változik. A közegész­ségügyi intézmények naponta regisztrálják a levegőben levő virágport, amelyet forgó lapon vagy tölcsérben gyűjtenek, s ennek alapján nagy segítséget nyújtanak az allergológiai in­tézeteknek s azok betegeinek. A pollenallergiát, más néven a szénanáthát, szénalázt, sok virágzó növény előidézheti. Leg­gyakoribbak a mogyoró, nyírfa, éger, fű-, ken­der- és fűzfélék, nyárfa, hárs, csalán, lándzsás útifű, sóska, akácfa, vadkender, üröm, arany­eső pollenjai. A gyógyítás alapja a virágpor, az atopen felismerése. Ennek távol tartása a tünetek meg­szűnését okozza addig, amíg a túlérzékeny szer­vezet ismét nem érintkezik vele. Tehát a pollen­allergia az évnek csak abban az időszakában jelentkezik, amikor a növény virágzik és pol­lenje a levegőben megtalálható. Ezért történik meg, hogy egy tavaszi séta, vagy egy ajándékba kapott virágcsokor néha céltévesztettnek látszik a túlérzékeny ember rendellenes reakciói miatt. Dr. JENEI Ilona orvos FEKETE GYULA: fl FALU SZÉPÉ REGÉNY r > - .......... 41. rész. Szépének csak most jutott eszébe, hogy a tizedes son. esetleg a Koca-Toth-fiu. Mar nyitotta a száját, hogy Kimentek a peronra. A tizedes ugyanolyan kihi- megkerdi, aztán mégsem kérdezte meg. — No — voan viselkedett ott is: hanyagul állt, s nem tisztel- mondta Pusztabirónak -, maga leléphet. gett az ezűstcsillagnak. Szépe éles pillantással merte Tudta, hogy a tizedes csapdába került, nem szók- végig, s közben a papírját bontogatta. Próbált visz- het ki a hátsó ajtón. Két hete le van zárva a hátsó aj- szaemlékezni arra a katonára, aki nyáron a Gazda- to, hogy ha a járőr igazoltat, ne legyen a váróterem- körben Margitnak muzsikáltatott, de elhomályo­bdl két kijárat. ( , sült már benne a régi kép, s bármelyik hasonlóan ,Az izzadság es pipafust szagu teremben felhő- ,k r-QVÍd nyaku ut^z tizedesre »illett volna, maly voltosak a peronra nyilo ajtón keresztül ka- A men’etlev'el ^„ban eloszlatta bizonytalanságát; pott vilajet mer, «.km voltak a »tét festek- ^ , K. TiA.fiu volt a tizedes, kel bemazolt ablakok is. Első pillantásra úgy látszott, ^ &szehajtogatta a papirt. Nem adta vissza. senki sincs odabent, majd a kalyha mögötti, sötét tizedes ur? Elfelejtett tisztelegni? Vagy sarokból egy cigaretta parazslott fel. A tizedes szét- , <, *_i , vetett lábbal ult a locan. s terdere könyökölve ci- szemmel n 'zett a flu. garettazott. Fel sem nezett a kozeledtukre. 1 , .« • ° . j o ' — Tudhassa azt maga nagyon jól,miért nem tisz­— Jo napot! mondta Szépé. i i ' > % A tizedes felállt, s r<%tdn 'átnyújtom a papujá. “ * A szolgüati s2abily2at akkor is Elő volt mar készítve. c i .ty kőtelező! Szépé rákiáltott: . Jelentsen fel, azt megteheti. De a menetleve­— Honnan szabadult maga? Nem tudja maga, mi J . ,, . °. ,7 lem adja vissza, ahhoz nincs joga... f f f a ren . ‘ i. ... | A próbacsendör fakókek, merev szemevei Szepere ■TIT, KkT“ ?íkC|S'n,aT' pillantott, s tusával fordítom a karabélyt. Szoro- oldoke randult beljebb. Szetvetett labbal állt; a leg- ^ ^ jobb akarattal sem lehetett ezt v^yazaUasnak nézni. _ ^ A, — Jöjjön kifele. Hatha megjavul a szeme a vüago- & r — Gyerünk, egy-ketto! — vezényelte Szépe — Majd az orson elbeszélgetünk. — jó, jof, hiszen találkozunk meg mink máskép­pen is — mondta a Toth-fiu, s elindult előttük. Hamarabb beert a hirúk a faluba, mint ők. A for­galmi irodáról látták a jelenetet, s a forgalmista, no­ha nem ismerte közelebbről K. Tóthékat, telefonált a községházára. Vasarnap délelőtt leven,csak az egyik kisbirót találta bent, vele üzente meg K. Tóth Ka- rolynak, hogy a fiat csendőrök kísérik. K. Tóthék reggel tudtak meg, hogy Karcsi haza­jön. Egy felvegi katona hozta a hirt; hozhatta volna már tegnap este, de úgy berúgott, mig hazáig ért, hogy nem tudott magáról. Reggel jutott eszébe, s akkor szaladt el az anyja K. To'thékhoz az üzenettel, hátha kie’rnének még a bricskaval a vonathoz. K. To'th feküdt, a derekát fájlalta; Kriston Gyu­láért szalajtottak at a kiscseledet, menjen ki a brics- kával Karcsi elé. Bármennyire igyekeztek,késó volt mar. Kriston Gyula vágtában hajtotta a lovakat, s nem sokkal a gőzmalom után Pusztabiró Józsival találkozott, tőle hallotta, mi történt. — Hij, a jezebus úristen — ...káromkodott a le­gény. Felültette Józsit, visszafordította a lovakat. — Látom, az a csendőr nem nyughat, mig el nem altassa valaki — mondta később. ✓ A csendőrök nem a kővesuton kísérték Karcsit, hanem egy gyalogos csapáson, amely a patak men­tén, a kertek alatt vezetett, s eppen a laktanya ut­cájára lyukadt ki. Szépé nem akart nagy feltűnést; ilyenkor, éppen ebben az időpontban, mindenfelől eló’ntik a főutcát a templombamenok. Azt hihetnek, Margit miatt akaszkodott bele. Ügy számított, jegy­zőkönyvbe veszik az esetet az irodán, — beleveszik a nyári gazdakori ügyet is —, utána meg szabadon engedik, mit tehetnének vele egyebet. Esetleg benn tartják délig, az megtörténhet, hadd teljék az ideje. “Kulka törzsőrmester ur benn tartaná estig is, most ő a napos — gondolta. — Csakhogy ebed után Bárány főtörzs úr felváltja Kulka törzsőrmester urat.” A gyaloguton csak egyesevei mehettek: elöl a ka­tona, utána Szépe, hátul pedig a probacsendor. Közvetlenül a patakon átvezető gyaloghíd előtt Szépe lehajolt, s kiszedte a köpenyébe ragadt boj­torjánt. Jarórtársa elmellözte közben, s az lepett fel a hidra a tizedes után. Keskeny gerendahid volt, egyik oldalán karfaval. Amikor a Toth-fiu a hid közepére ért, hirtelen meg­fordult, s teljes erővel mellbe taszította a nyomá­ban le'pkedó’ csendőrt. Az, egyensúlyát vesztve, a levegőbe kapott, s fejjel a patakba zuhant. Szépe ideje*ben hatraugrott a keskeny hidrol a ‘ partra, s a puskatussal kétszer vallon ütötte a neki- támado' tizedest. A második ütés különösen jól ta­lált, a fiú megtántorodott, s a karfának esett. — Mész előttem, a kurva anyád!... — kiáltott rá, most már szuronyt szegezve. A viz nem volt mély, csak az iszap. A probacsen­dor káromkodva mászott ki a partra, térdig iszap­ban. Tollbokrétája csapzott volt, s ósszetapadt, mint az elázott kakas farka, s fél oldalon a kaípagja szolé­ról iszapos békanyal lengett, mint az Özvegyi fátyol. (Folytatjuk) NEWYORKI MAGYAR HENTES TIBOR’S MEAT SPECIALTIES (formerly MERT! PORK STORE) 1508 Second Ave., New York, NY. 10021 « 78. és 79. utcák között. — Telefon: RH: 4-8292 FRISS HUS, HURKA ÉS FELVÁGOTTAK _ 1-___

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom