Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-11-15 / 43. szám
Thursday, Nov. 15. 1979. MUNKÁSMOZGALOM '■■■" 1 ■■■ ■■■ i TILTAKOZNAK AZ OLASZ CIPÓK BEHOZATALA MIATT WASHINGTON, D.C. Az ország cipőiparában dolgozó munkások aggódnak az Olaszországból egyre nagyobb mennyiségben behozott cipók miatt. Az elmúlt két esztendőben nem kevesebb, mint 40 millió műanyag taplu olcso cipót hoztak be az országba Dél-Koreábol, Taiwanból és Olaszországból. 1977-ben a kongresszus korlátozta a Dél-Koreábol es Taiwanból behozott cipókét, ami 33 millió parral csökkentette az importált cipők számát. Most a két szakszervezet — Amalgamated Clothing and Textile Workers és a United Food and Commercial Workers — követeli, hogy az Olaszországból behozott cipőket is korlátozza. Ezzel egyidőben az Európai Közös Piac Szervezethez tartozó országok panaszkodnak, hogy az Egyesült Államok nagy mennyiségű mesterséges fonalat dob az európai piacra alacsony áron. Ezt teheti, mert az olaj az USA- ban sokkal olcsóbb, mint az európai országokban. E két példa mutatja, hogy annak ellenére, hogy egyezmény jött létre az Európai Közös Piac Szervezete es az Egyesült Államok között a vámkorlato- zás kérdésében, állandóan újabb es újabb problémák merülnek fel egy-egy gyártmánnyal kapcsolatban. Mozgalom a Toft-Hartley törvény visszavonáséért Massachusetts állam szakszervezeteinek küldöttei konferenciát tartottak, ahol elhatározták, hogy közös akciót inditanak a Taft-Hartley munkásellenes törvény visszavonása érdekeben. E törvény szerint többek között a Kommunista Part tágját nem lehet szakszervezeti tisztségbe beválasztani. A konferencián képviselve volt az autó, acél, szövő, elektromos es számos más szakszervezet. 28 országos szakszervezet 60 helyi csoportját 325 delegátus képviselte. Edward Collins, az International Brotherhood of Electrical Workers (IBEW) egyik vezetője taglalta a Taft-Hartley törvényt és rámutatott annak munkásellenes voltara. Timothy Sullivan, az International Association of Machinist 1420-as helyi szervezetének elnöke kifejtette, hogy a TH-törvény elősegítette a vállalatok tulajdonosait, hogy üzemeiket a deli államokba helyezzék , ahol olcsó munkaerővel folytathatják profitéhségük kielégítését. A UE 16 helyi szervezetének képviselői is resztvettek a konferencián. ^ • Újabb 30.000 autómunkás veszíti el munkáját DETROIT, Mich. A General Motors es a Ford Vállalat, az ország első és második legnagyobb autógyára 30.000 munkástól vonta meg a munkalehetőséget. Ezen újabb elbocsátással a munkanélküli autó- munkasok szama 120.000-re emelkedett. PIONEER^ 0. Tűz ütött ki az itteni Őregotthonban. Tizennégyen halálukat leltek. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Az 1929-i tőzsdei összeomlás A New York Times első oldala 1929. október 30-án. Fél évszázada: 1929. október 25-en a tőkés világ pénzügyi központjának, a New York-i tőzsdének “fekete péntekjén” kezdődött a kapitalizmus történetének eddigi legsúlyosabb, legtartósabb gazdasági valsaga. A New York-i tőzsdén az értékpapírok árfolyama hirtelen felére-negyedére zuhant. A tőzsdepánik példátlan volt. Az újságok naponta ordito címek alatt számolták be a nagy bankok csődjéről, bankárok öngyilkosságáról. A tőzsdekrach mögött általános túltermelési válság rejlett, s ez rövidesen üzembezárások sorát hozta magával. Riasztó fényképek jártak be a világot, éhségtüntetésekről, ingyenkonyhák előtt sorban álló asszonyokról és gyermekekről. HATEZER BANK BEZÁR t Az Egyesült Államokban felbomlott a pénzügyi rendszer. Csaknem hatezer bank zart be. A pénzügyi válság hullamai gyorsan elérték a többi tőkés országot, amelyekben a tultermelesi válság kibontakozásának következményeként bankok is csődbe jutottak. Az ipari termelés az USA-ban 1929 és 1932 között majd a felere esett vissza, a termelési kapacitások kihasználatlanul maradtak; farmerek százezrei mentek tönkre. A legsúlyosabb terhek a dolgozó tömegekre hárultak, a válság négy éve alatt a teljesen munkanélküliek száma az 1929. évi 430 ezerről 17 millióra nőtt, és a második világháborúig nem is csökkent hatmillió alá. Óriási sztrájkok robbantak ki es az Egyesült Államok történetében először a kivándorlók szama meghaladta a bevándorlókét. Az 1929—1933. évi válság az egesz tőkés világra kiterjedő tültermelesi válság volt, amely kifejezte a kapitalizmus alapvető ellentmondásait, azt, hogy a megnóvekedett termeles eles ellentmondásba került a piacok felvevőképessége vei, a dolgozok vásarlóké- pességével. Mindez a termelés visszaesését és az árak zuhanását eredményezte. A konjunktúra csúcspontjához, 1929-hez képest 1932-ben az ipari termeles Németországban, amelyet a vezető tőkés államok közül a gazdasági válság az Egyesült Államokkal együtt a leginkább sújtott, 40 százalékkal, Franciaországban 30 százalékkal, Angliában 16 százalékkal esett vissza. HARMINCMILLIÓ MUNKANÉLKÜLI A termelés csökkenése tömegméretű munkanélküliséghez vezetett. 1933-ban a tőkés országokban mar mintegy harmincmillió munkás maradt munka nélkül, ami a családtagokkal együtt körülbelül százmillió ember életét tette reménytelenné. A válságot különösen pusztítóvá tette, hogy az ipari túltermelési válság összefonódott az egész világra kiteijedó agrárválsággal, amely a farmok, kis parasztgazdaságok százezreit tette tönkre. A krónikussá való ér- tekesitesi nehézségek hatására különösen az élelmiszerek árai zuhantak mélyre. Az a rettenetesen ellentmondásos helyzet alakult ki, hogy amig a munkások milliói és családtagjaik éheztek, az eladhatatlan készletek egy részét a termelők megsemmisítettek, nehogy az arak tovább csökkenjenek. Egyes számítások szerint csupán 1934-ben — tehát már a depresszió idejen — egymillió vagon gabonát, 250 millió kilogramm cukrot, 28 millió kilogramm húst semmisítettek meg. A tőkés világgazdaság az 1929-es válságban példátlanul súlyos megrázkódtatást szenvedett. A tőkés gazdasag a korábbi válságokhoz hasonlóan spontán módón nem tudott kilábalni a súlyos krízisből, szükségessé vált az állam fokozódó beavatkozása a gazdaságba. A válság megerősítette a tőkés fejlődés uj tendenciáit és elősegítette az állammonopolista kapitalizmus fokozatos kiépülését. Újítsa meg előfizetését! 3
