Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)

1979-09-13 / 34. szám

Thursday, Sept. 13. 1979. { Politikai szemle X Puccs-lázadás­forradalom A II. világháború vege óta eltelt időszakban gyak­rabban volt hallható a szó: “forradalom.” Ez csak egyike a szó-csaladnak, melynek tagjai a lázadás, lázongás, felkeles, es, az angol nyelvben hiányzó puccs (németül), coup d’etat (franciául), vagy rövi­den “coup”, allamcsiny (magyarul). Mindezek vala­mely ország fennálló uralma elleni megmozdulást jelentenek, különböző jelleggel. Forradalom vala­mely ország társadalmi vagy gazdasági rétegeinek uralmon lévő egyike elleni megmozdulás egy másik réteg uralomba helyezése érdekében. A forradalom nem feltétlenül fegyveres, véres, ha az uralmon lévök nem allnak ellent fegyverrel a forradalmi nyomásnak. Az ilyen megmozdulás, 'általában, magát forradalmi­nak nevezi, mig az uralmon lévök azt “lázadásának, államellenes bűnténynek nevezik. III. György angol király Washingtont és társait akasztófára való láza­dóknak nevezte, csakúgy, mint Ferenc József Kossuth Lajost. Ha a lázadás győz, az forradalomma változik, és vezérei nemzeti hősökké. A lázadás köz­pontilag vezetett és jól megszervezett, a felkelés a nép széles rétégéit magába ölelő megmozdulás, mig a lázongás több, ismételt, helyi,elégedetlenség* ,{iek ; kifejezést adó tomegmozgalom. Ellenforradalomról beszélünk, amikor a győztes forradalom által eltávolitott réteg fegyveres erővel megkísérli a forradalommal uralomra jutott réteg leküzdését es az uralmát ismét kezebe kaparintani. Nyilvánváló, hogy a forradalomban győztes, uj kor­mányzat megerősödésében hosszú ideig veszelyez- tetett helyzetben van a régi rendszer elemei által, egyenek, vagy titkos, szervezett csoportok részéről, mint szabotázs elkövetése, vagy álcázott hamis kö­vetelések iránti izgatás. Elkerülhetetlen, hogy az ilyen helyzetekben az uj kormányzatnak teljes szi­gorral kell védekeznie. Ez történt 1776 után is a 13 állam részéről, az el nem menekült és áskálódó “toryk” ellen. Hogy egy ilyen megmozdulást forra­dalomnak, vagy lázadásnak nevezünk-e, az attól függ, hogy melyik oldalról nézzük, melyik oldallal szimpatizálunk. Puccsrbl beszélünk, amikor egy tár­sadalmi rétegen belüli, csoportok közötti hatalmi küzdelemről, ill. hatalom-átvételről van szó. Az ilyenben az uralkodó rendszeren belüli politikai partok szerepelnek, nem pedig különböző társadalmi rétegek. így például az 1973-as chilei Pinochet által vezetett változást ellenforradalomnak kell tekinteni, nem pedig puccsnak. Puccsra nagyon jo példa a Del- és KÖzép-Amerika-i kis államokban közmondá­sos e's szinte hagyomány szerű, gyakori, szinte forra­dalmi szinezetü, kormány változások. Ezeket az jel­lemzi legjobban, hogy az ilyen puccs-os kormány vál­tozás a nép részére nem jelent semmit, legalább is nem jelenti helyzetük javulását. V. 0. HAJOTUZ miami közelében MIAMI, Fla. A Skyward nevű norvég luxushajö 721 utasának mentöcsónakokban kellett menekül­nie a hajon kiütött tűz miatt. A menekülteket a vallalat egy másik hajója, a Starward mentette meg. A hajó hét napos kéjutazáson volt a Karib-tenger szigetvilágában. AMERIKAI MAGYAR SZÓ-7 A KÖZÉLETISÉGRÓL Az ókor egyik legnagyobb filozófusa, Platon az Állam cimu müvében arról meditál, hogy az a he­lyes, ha mindenki a maga szakmájában dolgozik, a saját munkáját végzi. Ezért komoly károk származ­nának abból — írja — ha egy cipész vagy egy ács be- lekontarkodik az állam ügyeibe, amelyet az arra hi­vatottnak, az arisztokratáknak kell elintézniük. Ezt a felfogást tükrözi az ismert latin közmondás is: “Suszter, maradj a kaptafánál.” Bármennyire logikusnak is tetszik Platon okfej­tése: van egy kényes buktatója. Nem veszi figyelem­be azt, hogy a közügyek lényegesen különböznek egy-egy szakmától abban, hogy mindenkinek, de legalábbis egy osztálynak (rétegnek, csoportnak) erdekeit érintik, hogy az emberek, ha akaiják, ha nem, társadalomban élnek, és mindennapi tevékeny­ségük során, munkájukkal magatartásukkal a legkü­lönbözőbb módon befolyásolják mások sorsát. Ezért már Platon ellenfelei, az ókori demokrácia hívei rá­mutattak arra, hogy a köz ügyei mindenkire tartoz­nak, es az ember képes arra, hogy kis és nagy közös­sege ügyeibe hozzáértéssel beleszóljon azok intézé­sének aktív részesévé váljon. (Igaz, az ókori demok­rácia csak a szabad > embereket tartotta erre képes­nek es jogosultnak, a rabszolgákat már nem.) A marxista filozófia ebben a vitában az ókori de­mokraták partján áll: úgy véli, hogy az ember ter­mészeténél fogva közéleti társadalmi lény. Az ember egyik lényeges ismertető jegye a társadalmisága,cse­lekvésben is megnyilvánuló érdeklődése az emberek, a társadalom sorsa iránt, s az ember sajátos elidege­nedése fejeződik ki abban, ha közömbössé válik a tár­sadalom (osztálya, csoportja) problémái iránt. A kÖzéletiség társadalmi-történelmi kategória, amelynek tartalma attól függően változik, hogy az egyes gazdasagi-társadalmi formációk milyen le­hetőségeket biztosítanak a különböző társadalmi osztályok es retegek tevékenységének kifejtésére. A közéletiség ugyanakkor az emberi szabadság egyik megnyilvánulása, a közéletiség fejlődése a szabad A National Aeronautics and Space Administration 17 űrkutatási központjában 17 no, mint mérnök es tudós dolgozik, kétszer annyi, mint ót évvel ezelőtt. Úgy a tudomanyos-fantasztikus regényekben, mint a valóságban mindeddig az űrkutatási tudományok­ban a férfiaké volt a szinter. Ma mar azonban a nők is előrehaladást mutatnak. A jelenleg kiképzés alatt lévő 35 jövőbeli asztro­nauta közül 6 nö. Ők az elsők, akiket ebbe a prog­ramba felvettek. Az űrkutatás hivatásos adminiszt­ratív állásaiban a nők szama az öt ev előtti 519-ról 809-re emelkedett. Az űrprogramok állásaira jelentkező nők közös jel­lemzője, hogy gyermekkoruktól kezdve szerettek a matematikát, legtöbben a Cape Canaveralhoz köze­li floridai egyetem diplomásai, pilóta-engedélyük van és repülésben gyakorlottak, és magasabb fizetésűk van, mint férjeiknek. Katherine Clinton 24 éves, az első fekete NASA-mernók mondja: “Mindig kitűn­tem a matematikában es csaladom bátorított, ezert vagyok ma itt. Sok not lebeszél a csaladja a matema - tikai pályáról”. Judy Anderson 36 eves, az úrkomp-program fd adatfeldolgozó mérnöké es a floridai Society of ság kibontakozásának egyik fokmérője. A közéletiség elvileg ellentétesen fejlődik a pol­gári es a szocialista társadalomban. A polgári tár­sadalomnak is szüksége van bizonyos tipusu köz- életisegre, a polgári allam ügyeinek intézésére, ma­gára a politikai életre. De Marx feltárta a polgári társadalomnak azt a sajátos ellentmondását, hogy az árutermelés visszfényeként az emberekben kü­lönválik a magánember és a közéletéi ember, az állampolgár és -mind erősebb teret nyer az utóbbi. Ez érvényes a jelenkorra is. A mai polgári társadalom uralkodó köreinek viszont erős érdekük fűződik ahhoz, hogy az embereknek minél nagyobb köret csaknem kizárólag magánügyei kössék le, és keveset törődjenek — a választásokon kivül — a társadalom ügyeivel. Ellenkező utat jár be a munkásmozgalom, amely­nek alapvető érdekei fűződnek ahhoz, hogy az em­ber kibontakoztassa közéleti lényegét, felismeije, kihez tartozik, miért kell küzdenie. A munkásmoz­galom egyik, a jelenben is érvényes alapigazsága, hogy a munkásság csak közösségben, szervezetten tud önmagán segíteni, eredményes társadalmi válto­zásokat elérni. Erre nemcsak politikai okból van szükség, a közösséghez tartozó, közéleti problémák­kal foglalkozó ember normálisan, erkölcsileg is fel­emelkedik, kiszolgáltatottsága csökken, élete uj ér­telmet nyerhet. Melyek a kozeletiseg ismérvei napjainkban? Né­mileg leegyszerűsítve közéleti ember az, aki nem­csak önmagával, családjava] es barati korévei törődik, hanem szivén viseli azt is, ami munkahelyén, lakó­helyén, szükebb es szélesebb pátriájában, hazájában, a nagyvilágban történik, és meggyőződésével össz­hangban cselekszik is. A kózeletiség legtermészetesebb formája, a vala­milyen szervezethez való tartozás, hiszen a szerve­zetek egyesitik az egyenek erőfeszítéseit, s ezért szervezett keretek között sokkal nagyobb hatásfok­kal lehet tevékenykedni. Women Engineers elnöke, velemenye szerint “a nők- általában nem vesznek tudomást arról, hogy a mér­nöki hivatásban is működhetnek. Sokan meg min­dig csak kerülő utón jutunk oda”. Meg mindig sok az eloitelet es a megkülönböztetés a nö mérnökök­kel szemben, nemcsak alkalmazók, hanem mérnök kollégák részéről is. De a nők térhódítása, ha lassan is, ezen a térén is halad előre. KA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT, szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni. Egy évre $ 15.— félévre $ 8.— Megújításra: $.............................................. Naptárra: $............................................ N&V* Cím............................................................ Város:.....................‘.....Állam:................... Zip Code:............. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 Nők térhódítása az úrkutatásban

Next

/
Oldalképek
Tartalom