Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-09-06 / 33. szám
8 Thursday, Sept. 6. 1979. Fodor Erna» \______ z4z Anyanyelvi Konferencia Védnökségé ülést tartott Budapesten augusztus 6-an az Európa Szállóban megkezdődött az anyanyelvi konferencia kibovitett ülése. Az anyanyelvi konferencia.^ négy evenkent tartandó ülése 1977-ben volt. A mostani védnökségi ülésen 50 magyarországi és 80 külföldi képviselő vett reszt. A tanácskozást Bognár József akadémikus, a Magyarok Világszovetsegenek elnöke nyitotta meg. Részt vett az ülésén a magyar kulturális elet sok képviselője, s több egyházi vezető mellett Nagy János külügyminiszter-helyettes es Marczali László kulturális miniszterhelyettes is. Bognár József erte- kelte a III. kongresszus óta végzett munkát, összekapcsolva azt az 1981-ben esedekes IV. anyanyelvi konferencia programjának előkészítésével, elemezve a magyar nyelvoktatás hazai és külföldi tapasztalatait. Lörincze Lajos, az anyanyelvi konferencia védnökségének elnöke beszámolt az eddig végzett eredményes munkáról. Bizonyíték erre a külföldi magyarok egyre szélesedő nyelvtanulása. A nyelvtanulást segítő könyvek egesz sorát adtak ki. Például a könyvsorozatba tartozik a Beszeljünk magyarul!, a Néprajz Mindenkinek sorozat több füzete, a magyar népszokásokról, népi táncokról, valamint a gyermekeknek készülő Nádi hegedű, amely a magyar költészet legjavát foglalja magában. A beszámolóban szó volt arról is, hogy ki kell dolgozni a magyar oktatás módszerét azok szamara is, akik a magyar nyelvet egyáltalán nem ismerik, akar magyar szarmazásuak, akár más nyelvűek. Olyan tankönyvsorozatot kívánnak megtervezni, s majd megfelelő segédeszközökkel is ellátni, amely az ilyenek magyar nyelvtanulását is megkönnyíti. A beszámolóból kitűnt, hogy az anyanyelvi mozgalom az elmúlt években kiszélesedett. A debreceni egyetemen második alkalommal rendezték meg a nyáron azt a tanfolyamot, amely az amerikai Louisiana államban élő magyar gyermekek nyelvoktatóinak továbbképzését szolgálja. A torontói egyetemen magyar tanszék nyílt. A Magyar Tudományos Akadémia és az indianai egyetem közös megállapodása alapján itt is magyar tanszéket szerveznek és mint Sinor Denes amerikai professzor elmondta, 1980 szeptembertől működik majd. A tervek szerint ugyanabban az időben indul meg Sárospatakon a kinti magyarok gyermekei reszere angolmagyar nyelvű első középiskolai osztály is. Az ülésen felszólalt Illyés Gyula hires magyar iro is, aki örömmel nyugtázta a magyar anyanyelvi mozgalom hatókörének kiszélesedését. Hangsúlyozta, hogy nemes ügyet szolgál az, aki a magyar anyanyelvet, annak ápolását szívügyének tekinti. A tanácskozáson Szende Aladár és Ginter Károlyr tartott beszámolót a külföldi magyar nyelvoktatás helyzetéről és feladatáról. E pedagógiai bizottság jelentése után Maróti Gyula, a kulturális munkabizottság tevékenységéről szolt. Az ülésen részt vettek — ez alkalommal először — a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Jugoszláviában élő magyarok képviselői is. Varga József tanar a jugoszláviai Szlovéniában a Mura-videk huszonnyolc községében élő mintegy tízezer magyar kulturális helyzetéről adott tájékoztatót. A többi között elmondta, hogy a kétnyelvű szlovéniai iskolák rendszeres kapcsolatban állnak egy-egy magyar iskolával, evenként két alkalommal tartanak találkozókat, pedagógiai tapasztalatcseréket. A négy napos tanácskozáson külföldi es hazai részvevők mondták el tapasztalataikat. Ugyancsak határozatokat hoztak az 1981-es IV. anyanyelvi konferencia előkészítésére. Múzeumba került a tokajimatuzsálem Becses bormatuzsálemhez jutott a tokaji borászati muzeum; egy palack csaknem 300 éves aszúhoz; a tokaji ritkaságot a londoni magyar nagykövetségen nyújtotta át a tulajdonos, George Chadwick angol üzletember Lőrincz>Nagy János magyar nagykövetnek. A felliteresnél kisebb ősi porlepte sötétzöld palack 1918-ban a német császári pincékből került elő és hosszú, kalandos vándorlás után a híres aukció cég, a Sotheby árverésére került. Elénk licitálás után Chadwick vásárolta meg 1300 fontért, majd úgy döntött, hogy a tokaji múzeumnak ajándékozza. HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT, szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni. Egy évre $ 15.— félévre $ 8.— Megújításra: $.............................................. Naptárra: $............................................;...... Név].............................................................. Cim:.......................................................... Város:...........................Állam:................... Zip Code:.................... AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 őí . -?. - ---űí .1 i vííiiűb* V ill ^ Közép-Dunántúl leghatalmasabb várrendszere volt egykor a Bakonyban a csesznek! vár. A IV. Béla király idején megindult várépítkezés a XVI. század végéig tartott és Cseszneket a környék bevehetetlen erősségeként tartották számon. A hatalmas várat földrengés és tűzvész pusztította el, de romjaiban is fenséges. Az Országos Műemléki Felügyelőség dolgozói konzerválják a megmaradt romokat. A KÉPEN: A vár helyreállítási munkáit a Dobosi brigád végzi _ MEGEGYSZER A LAKÁSHELYZETRŐL Lapunk f. év augusztus 9-i számában beszámoltunk a magyarországi lakáshelyzetről, annak számottevő eredményeiről és meg megoldandó problémairól. f Dr. Striker György budapesti olvasónk — akit 1948 végéig ugyancsak az amerikai magyarság köréhez számíthattunk — levélben felhivta figyelmünket arra, hogy cikkünkből néhány fontos adat kimaradt, ami kiegészítést érdemel. Az emlitett cikkből úgy tűnik, — iija levélírónk — mintha Magyarországon a lakásproblejna megoldását kizárólag az u.n. “öröklakások” (condominiums) készpénzért történő megvételere alapoznák és az, akinek nincsen meg a négyzetméterenkénti 10.000 forintja készpénzben, az ne is számítson lakásra. A tényleges helyzet az, hogy a Magyarországon évente épitett több mint 90.000 lakásnak csak egy* harmada öröklakás, (condominium), amelyeknek nagy részét jelentős előzetes részfizetés (“down payment”) és havi kb. 500 — 1000 forint részletfizetésért lehet megvenni. A lakások második harmada családi ház vagy társasház, amelyet az építtető saját pénzéből és takarékpénztári kölcsönből (mortgage) építtet, illetve gyakran — főleg vidéken — sajátmaga, rokonai és ismerősei személyes “bedolgozásával” valósit meg, amivel igen tetemes pénzt takarít meg. A harmadik harmad — tehát további kb. 30,000 lakás — állami vagy községi pénzből épülő bérlakás, amelynek lakbére 150 — 300 forint körül van havonta} ehhez járul persze a központi fűtés és melegvíz. Ezeket a lakásokat a városi vagy községi tanács (city council) osztja el a várólistán lévő igénylők között; az uj lakás igénybevételéért kb. 20.000 forint illetéket kell fizetni, amit nagyon méltányos esetben csökkentének, sőt néha el is engednek. Ezek a bérlakások a tömegesen épülő lakótelepeken valósulnak meg, mint pld. a József Attila, az újpalotai es a most épülő Békásmegyeri lakótelepek Budapesten — es sok más i vidéken. A sok tízezer igénylő közül elsősorban a családos fizikai dolgozókat es többgyermekes ifjú házaspárokat juttatják ilyen olcsó bérlakáshoz. Arai a fogyni nem akaró lakás-igényt illeti, althoz hozzájárul a lakosság állandóan növekvő igényessége S mind tágasabb, kényelmesebb lakások iránt, amelyet az 1960 és 1974 közötti három ötéves terv során épült — viszonylag takárekosan tervezett — egymillió kislakás nem tud már megfelelően kielégíteni. A kővetkező szakaszban épülő bérlakások átlagos alapterülete már lényegesen nagyobb lesz, növekszik a haromszoba—konyha—fürdőszobás lakások aranyszáma. Nincsen szándékunkban a fentiekkel semmibevenni a magyarorszagi lakásproblémák jelentőségét, de mi is fontosnak tartjuk — óhazai levélírónkkal egyetértve — hogy olvasóink minél kiegyensúlyozottabb képét kapjanak az ottani lakáshelyzetről es annak — a lakosság folyamatosan növekvő igényéivé! is összefüggő — problémáiról. JAPÁN GYERMEKKÓRUS adott nagy sikerű hangversenyt Pécsett, a Minaret szálló udvarán. Shimone Noriyoshi és Motegi Setsuko vezényletével japán szerzők dalait, népdalfeldolgozásait szólaltattak meg. . SZÜLŐFÖLDÜNK
