Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-07-05 / 27. szám
8 Thursday, July 5. 1979. TRAVEL BUREAU ! IMS SECOND AVE., NEW YORK, N. Y. 1002» TEL.: (212) 249-9342 és 249-9363 CHARTER UTAZÁS BIZALOM KÉRDÉSE ÉS A HUNG A RI AUT ÁZÁS I SZAKIRODA arra, hogy valóság lesz a nyárra tervezett vakációja. 1979—PUBLIC HUNGÁRIA CHARTEREK MENETRENDJE: pan am-el Átszállás nélkül Budapestre. Budapestről ládáiéi Tartózksdési ■' VlMza Árm New Yorkból . id* Budapestről v . ' s If $ 439.00 $ 439.00 [ 1 S. 8 t E Július 11 $ 439.00 Július 04 Augusztus 02 $ 439.00 Július 10 z RJúlius 18 $ 439.00 Július íl7 * m Július 25 $ 439.00 Július 24 ff | Augusztus 01 $ 439.00 Július 31 s | a Augusztus 08 $ 439.00 Augusztus 01 Augusztus 22 $ 439.00 Augusztus 07 Augusztus 15 $ 439.00 Augusztus 14 * i f Augusztus 22 $ 439.00 Augusztus 21 Augusztus 29 $ 439.00 Augusztus 28 Szept. 05l $ 439.00 5 z e p t . 0 4-Szept. 12 $439.00 ROKONOK KIHOZATALA PAN AM-el átszállás nélkül New Yorkba . Tartózkodási Idő Vissza New Yorkból Júlias 11 Július 18 Július 25 Augusztus 01 Augusztus 06 Augusztus 15 Augusztus 22 Augusztus 29 .Szept. 05 Július 10 Július 17 Július.. 24 Július 31 Augusztus 07 Augusztus 14 Augusztus 21 Augusztus 28 Szept. 04 Szept. 15 Áru $439.00 $439.00 $439.00 $ 439.00 $439.00 $ 439.00 $439.00 $439.00 $43?.00 »439.00 $439.00 $439.00 Egyszeri (one way) ágaink Ara mindkét Irányban csak $ 249.00 . PLUSZ ADÓ $ 5.00. Jdcatkezfakor ««mélyenként S 150.00 előleg szükséges ‘ SIESSEM, NEHOGY LEKÉSSEN 1979 LEGJÖBB ÉS LEGOLCSÓBB UTAZÁSÁRÓL! EGYÉNI UTAZÁSOK BEL- ÉS KÜLFÖLDRE EGÉSZ ÉVEN ÁT. VÍZUMOK BESZERZÉSE • HOTELPÓGLALÁS • AUTÓBÉRLÉS IKKA TÜZEX COMTURIST Meghalt Jacques-Yves Cousteau fia. Philipp Cousteau, a hires tengerkutató és filmező, 39 eves korában Portugáliában repülő szerencse'tlen- ség áldozata lett. Ge'pe, melyet madarak vándorlása és folyók folyásának iránya vizsgálatára használt, a Tagus folyón való leszállás alkalmával megsérült. Hét utast sikerült kimenteni, de Cousteau a folyóba fulladt. Philipp Cousteau, a hires Jacques-Yves Cousteau legfiatalabb fia volt. AMERIKAI MAGYAR SZÓ FEKETE GYULA: fl FALU SZÉPÉ REGÉNY ~ 29. Csend lett az asztalnál, a kelleténél is tovább. Kötelesn'e mozdult elsőnek, leült az üres szék szélere, mint aki hosszabb - s az eddiginél fontosabb — tarsalgasra készül. — Úgy van, legjobb ezt előre... — kezdte bizonytalanul. - Tessék elhinni, mink is megadjuk, amit tudunk, de hát ez a mai helyzet... ez a háború, hogy semmi se úgy sikerül, ahogy az ember szeretne,.meg eltervezi. — Persze, ahol hat ökör van meg a hozzávaló föd — hunyorgott aprókat Köteles —, hat ökör kihúzza a sárból a gazdáját még háborús időkben is... — Nem úgy van az — kapta el a szót tőle az asz- szony —, nem egészen úgy van az, nekünk is eppen olyan kedves a magunk gyereke. Mink is megadjuk azt a tehetsegünk szerint. Mert minekünk már jo lesz minden, hogy de legalább ők boldoguljanak. Azután meg úgyis minden övék lesz. — Ej, édesanyám — szólalt meg váratlanul, durcas keppel Margit —, erről kár is beszélni! Valakinek a lány kell,az alanyról alkudjon, valakinek meg a föd, az a földről. A csendőr rápülantott, s megint elnézett maga ele, a levegőbe. — Arról már szó sincsen, Margitka — mondta kedvetlenül. — Arról szó sincs, hogy én... De hát az embernek előre számba kell venni, hogy s mint. Én, ugye, eltartom a feleségemet, az nem vitas, de hát az ember előre számoljon. — Úgy is van, törzs ur, igy kell azt ilyenkor — hagyta helyben rögtön KÖtelesne, és még sokáig elbeszélgettek a hozományról. Kikerekedett lassan a csendőr kivánsaga: ö — legalábbis egyelőre — nem sok hasznát vehetne a földnek. Ki tudja még azt, hol állapodik meg, hová szólítja a kötelesség, annak pedig semmi ertelme, hogy esetleg az ország túlsó sarkából dirigálja a felesbérlőt. (Kötelesné megijedt: “Jaj, egbe lakó Isten, csak nem viszi el a lányunkat- olyan messzire!”) O az uj lakás bebutoroztatását kerne inkább, egy teljes szoba- és konyhabútort, konyhafelszerelést, ilyesmit. Meg a kenyérnek való lisztet, krumplit, egy fél hízót, néhány apröjószágot, hogy ebben a drága, jegyes világban ne szoruljanak teljesen a boltra meg a piacra. A lakodalom költségéiből természetesen ö is vállalja a ráeső reszt, bár ott szamitasba kell venni, hogy ö nem sok vendeget hoz. E kívánságok nem haladták túl azt a határt — a teljesitökepesség felső határát —, amely már akkor felrajzolodott a csalad gondjainak térképen, amikor az alvégi legnagyobb gazda fia kisérgetni kezdte ] Margitot. Nem is sokban maradtak el ettől a felső határtól. Szépé jól számított, ha arra számított, hogy K. Tóth Károlyhoz sem adhatták volna Margitot egy szál ruhában. — Csak az a baj, lássátok — mondta a lanyanak Köteles, s ebben, ahogy mondta, benne volt mar a kénytelen jóváhagyás is —, az a feneség, hogy nem készülhettünk hamarabb hozza, hirtelen kell a pénzt csinálni.Az meg külön ráfizetés, mert az ilyesmire mindég az fizet ra, akinek sürgősebb a vasár. Margit szótlanul üldögélt, de az arcan már elsimult a dac. Megsejtette, hogy ebben az alkudozásban őt mar nem apjához-anyjához, hanem az idegen férfihoz, a csendőrhöz fűzi a jovoje; végtere is, az lesz rész biztosan az övé, amit most elvihet a háztol. KÖtelesne melyeket sóhajtott, s elmerülten nézett maga elé. A pénzcsinálásnak ezeket a most felrajzo gondjait százszor is megforgatta már ö a fejében. Annak idejen még azzal a szorongassál: mit szol majd a stafirunghoz, az ágynemúhoz az áskálódó termeszem Kriston Mariska? Es meg a bútor! Milyen bútort vehetnének ebben az égbe kiáltó drágaságban, hogy helye legyen a K. Tóth Karoly házánál, s szégyent ne valljanak vele a falu előtt. Most a gondokban csak annyi volt az uj, hogy — semmit sem változtak. Csak a vőlegény változott, a gondok maradtak a régiek, mindenképpen nagy megpróbáltatás férjhez adni a lányt, különösen az olyan lányt, aki bar a faluveg nevelte, mégis a legények eleje közt válogathat. O oldodott fel elsőnek; az anyai megkönnyebbülés elnyomta benne a gazdaasszony gondjait. S ebben á megkönnyebbülésben része volt a csendőr megfontolt viselkedésének is; olyan dologban állt helyt, amiben már kérő az apjat-anyjat tolja előre: hadd kaparják el az öregek az öregektől a parázs gesztenyét, ők pedig, a fiatalok, majd élvézik a hasznot. Valósággal érett ember módján tárgyalt a csendőr s ezzel is bizonyságát adta, hogy rá lehet bizni a lányt. Kötelesné szinte megnyugodott nagy nyugtalanságában, s a további beszélgetés során — “engedjen meg, törzs úr, de ha már igy vagyunk...” — Janikám- nak szólitotta jövendő vejet. Tizenegy óra tájban a szülök magukra hagyták a fiatalokat. Nem sokkal később hazaérkezett Lajcsi, es megint az ablak alá állt. Szépe most kevesebbet hallgatott; csendes tűnődéssel beszélt, leginkább az uj lakas berendezési gondjairól, a fél hízóról (“nézze, Margitka, amelyik háznál oldal szalonna log, ott megvan a legszükségesebb” — mondta) meg a násznéptől várható ajándékokról. O mar arra is gondolt, hogy előre meg kellene állapodni egy kereskedővel, aki becserélné a fölösleges holmit, a kávé darál okát, meg a likörös készleteket. — Zsidó kereskedővel kéne megállapodni — tette hozzá —, az most Örül, ha szíveskedhet az embernek. A belső szobában már elütötte a tizenkettőt a falióra, amikor elköszönt. Másnap, a délelőtti istentisztelet után karonfogva végigsétáltak a korzón. Őket nezte az egész főutca, és róluk beszélt aznap a falu. Margit nem haza ment a korzorol, hanem Köteles nagymamahoz, a Temetoszélere. Osszeaszalódott, görbe, kicsi asszony volt az Öreg KÖtelesne, túl már a hetvenen. Bottal is nehezére esett a járás, s csak sátoros ünnepeken mozdult ki az udvarról, akkor is csak a templomba meg a temetőbe. Az idősebbik fiával lakott, mar az unokák nélkül, mert a lányt férjhez adták, a fiút meg elvitte a katonaság. Az öregasszony alacsony karosszekeben ült a nyári konyha közepén, és gombotát csipkedett, amikor Margit rajuk nyitott. (Folytatjuk) Ha érdeklik a Falu szépe c. regény előzményei, kérje a Kiadóhivataltól az efozó számokat.
