Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-08-30 / 32. szám
Thursday, Aug. 30. 1979. AMERIKAI MAGYAR SZO OBSZflC - UlLflC A GYERMEKÉV HÁTTERE KÖZÖS ÉLETÉRDEK A SALT II. Érdekes interjú folyt le Washington, D.C. egyik legnépszerűbb, a Howard University által fenntartott WHUR rádióállomásán. Vladimir Vaszev, a washingtoni szovjet követség titkára válaszolt a SALT II. ügyeben hozzá intézett kérdésekre. K: Hogy fogadták a Szovjetunióban a SALT II. egyezményt? F: Egyhangú egyetértéssel és nagy elvárakozások- kal fogadták, úgy a vezetőség, mint a lakosság. Kérdezni lehet, miért van egyhangúság a Szovjetunióban, és miért nincs az USA-ban a SALT iránt? Ez a társadalmak termeszeteben rejlik. Ha megvalósul az egyezmény, az féket tesz a fegyverkezési hajszára, és az, természetesen, egyesek részére anyagi veszteséget jelent. Ha nincs egyezmény, abból egyesek hasznot húznak. Senki sem nyer hasznot a Szovjetunióban. Tgy, ez a megosztó természete az Önök társadalmának, es egyesitó természete a mienknek. K: Hogyan lehet sikeres a SALT II. egyezmény, amikor az amerikaiak részéről olyan hosszú történelme van a Szovjetunióval szembeni félelemnek és bizalmatlanságnak? F: A bizalom hiánya csak még fontosabbá teszi az egyezményt. Ha a két nemzet között meg lenne a bizalom, nem lenne szükség ilyen egyezményre. K: A SALT II. csak egy kezdet. Nem tűnik úgy, hogy elég jelentős korlátozást hoz, aminek átütő értéke lenne. Hogyan jutunk odáig, ahol a fegyverkezést számottevően csökkentjük? F: A SALT II. valóban csökkenti a hadászati fegyvereket. Az USA-nak most nem kell csökkenteni, de nekünk kell. A határ most 2400 hadászati fegyver, ez majd 2250-re csökken. Ez csökkentés. Továbbá korlátozza a hadászati fegyverek minőségi fejlesztését. K:‘ Miért van a Szovjetuniónak szükségé a SALT egyezményre ? F: Mi nem akarúnk atomfegyvereket és nincs rá szükségünk. Nem mi találtuk fel az atombombát, az USA találta fel. Mi javasoltuk 1946-ban az atombombatörvénytelenné tételét, de az USA azt mondta, hogy szó sem lehet róla. Azután jött a hidrogénbomba, majd támaszpontokkal övezték körül a Szovjetuniót. Aztán jöttek a rakéták. Aztán az USA elsőnek, kifejlesztette a ‘MIRV’ rakétát, 10 robbanó fejet helyezve egy rakétára. Az USA volt mindig az, amely újító lépéseket tett uj fegyverekhez. K‘. Nyer a Szovjetunió gazdasági előnyöket a fegyverkezés csökkentéséből? F; Igen, óriásiakat. Nagyon sokat nyernénk, ha munkaerőnket és nyersanyagunkat elterelhetnénk a fegyvergyártástól a békés termelésre. K*. Konzervatívok sokan azt állítják, hogy a Szovjet- többet nyer az egyezményből, mint az USA. Mi erről a véleménye? F‘. Ez az egyezmény hat évi alapos tárgyalásnak az eredmenye, pontosabban szólva, az aláíráskor hat év, hat hónap és 27 nap volt. Mindvégig a tárgyalások során, megfontoltuk, mikor engedjünk és mikor nem. Országok különböznek földrajzi helyzetűkben, technológiájukban és politikai rendszerükben; mindezt figyelembe kell venni. Ha visszatekintünk “Egészséges gyermek-biztos jövő” — hirdeti az Egészségügyi Világszervezet ez évi plakatja, mely a gyermekév jegyében fogant. Mi tette szükségessé, hogy az ENSZ foglalkozzék ezzel a kérdéssel? Az éhség, az elegtelen ivóvíz, a rossz orvosi ellátás, az egészségtelen lakáskörülmények, amelyek a világban uralkodnak. Éhezik a világ! A megtermelt javak novelese nem elegendő, elengedhetetlen azok igazságos elosztása Mindez csak hathatós társadalmi átalakulással érhető el. Napjainkban tanúi lehetünk a jövőért érzett felelősség társadalmi méretű kibontakozásának. Alapvető tényező a demográfiai robbanás es az ezt kísérő élelmezési válság. Kenyeret kell adni annak az 1500 millió gyermeknek, aki jelenleg planétánkon el. 1978-ban született gyermekek 10 százaléka nem érte meg vagy nem éri meg első születésnapját. A halál oka zömmel az éhségre vezethető vissza. Az alultápláltság, kalória- és fehéijehiányos táplálkozás az emberiség kétharmadának mindennapi gondjait jelenti. “...áld egy cső kukorica, egy szál fű helyett kettőt tud termeszteni, több elismerést érdemel az emberiségtől és nagyobb szolgálatot tesz hazájának, mint az összes politikus együttvéve” — irta Swift még a XVTII. században. A “zöld forradalom” prófétái közül Norman E. Vorlaug 1970-ben Nobel-békedijat kapott buzane- mesitéseiért. Az 1978 szeptemberében tartott Alma-Ata-i nemzetközi kongresszuson összeállított zaronyilatkozat a következőket állapítja meg: “2000-re a világ mina fegyver-verseny kezdetére, világosan látni, hogy ki nyer és ki nem. Ez a szerződés az egyenlő biztonság elve alapján jött le'tre. Az USA-ra hárul annak megítélése, hogy mi az érdeke. De ránk hárul megítélni, hogy mi a mi érdekünk. K-. Ha a Szenátus nem hagyja jóvá a SALT II-t, mi lesz a Szovjetunió és az USA közötti viszonnyal? F; Nagyon sajnálatos lesz, hogy többet ne mondjak, ha a Kongresszus nem hajlandó az elnökkel együttműködni. Ez ritkán történt meg az Önök történelme során, mint a Népszövetség eseteben. Manapsag nem menekülhetnek Önök az óceán védelme mögé. Reméljük, hogy a Szenátusnak lesz elég bátorsága, hogy jóváhagyja a szerződést. K. Hogyan vonatkozik a SALT II. az afrikai felszabadító mozgalmakra? F: A SALT II. az USA és a SZU közötti egyezmény, ez igaz. Csak az USA, vagy a SZU ellen használható fegyverekre vonatkozik. De mindenkit érint Minél jobb a viszony a mi két országunk között, annál állandóbb és biztosabb a világ. Országhatárok nem tudják megakadályozni, hogy a rádiumsugár- zas,halálos voltat,ne terjessze világszerte. Éppen ezert a SALT II. feltétlenül érinti Afrikát, Latin-Ameri- kát es Ázsiát — az egész világot. den emberének olyan egészségügyi színvonalat kell elérni, amely lehetővé teszi, hogy társadalmilag és gazdaságilag produktív életet éljen.” De ennek alap- feltétele a megfelelő táplálkozás. A társadalmi, politikai megszokottságot tetézi egy harmadik, az éhezők és a jóllakottak világa. Ami nekünk magától értetődő, az nekik csak vágyálom, elérhetetlen, megfoghatatlan ábránd. De valójában az? A világ evente 350 milliárd dollárt költ fegyverkezesre. 100 millió gyermek feherje-ellátásához 2 milliard elegendő lenne. Az ehezö világ gyermekeinek ezen igényét, Írva és mondva: 24 milliárd dollár kielégítené, amely a fenti összeg alig több, mint 10 százaléka. Az USA-ban evente egyedül csak reklámra 20 milliard dollárt költenek. 1973-ban a nyugati országok 400 millió tonna gabonát etettek meg állataikkal, ezerszer többet, mint amennyi kenyérrel látta volna el Afrika éhségövezetét. Ezek az adatok annál is megdöbbentőbbek, mert a vilagelelmezési válság okait elemezve kimutatható, hogy a második világháború óta az élelmiszertermelés kétszer olyan gyorsan nőtt, mint a lakosság lé- lekszama. Amikor a megoldást keressük, mindig újra és újra a társadalmi igazságtalanságok szóvényébe, megoldatlanságába ütközünk. Ez már politikai kérdés. Próbára téve az olvasó türelmét, álljon még néhány adat erre vonatkozóan: Délkelet-Ázsiában évente 100 ezer gyermek veszíti el szemevilágát az elégtelen vitaminellátás következteben. A világon 10 millió gyermeket fenyeget közvetlenül az éhhalál. Brazíliában a halálesetek 57 százaléka 5 év alatti gyermekek közül kerül ki. Minden harmadik percben kipattan egy elet, de minden negyedórában eltávozik egy kis jövevény, mielőtt ele'rte volna az első életévét. Csak Afrikára es Delkelet-Azsiara szorítkozva kiderül, hogy a világ gyermekeinek 57 százaléka ezen a földrészen jön a világra, itt hal meg az újszülöttek es csecsemők 77 százaléka. Ha az összes gyermekhalálozást tekintjük, amely a világban előfordul, 90 százalék esik erre a két területre. Szomorú, meghökkentő szamok Pedig az emberi élet drága, az emberi elet megismételhetetlen. Surányi Béla Egy másilc"Fal” Az Észak-Korea-i Rodong Sinmun nevű lap közli, hogy a dél-koreai hatóságok gyorsított ütemben építenek betonfalat a demarkációs vonal déli oldalán, a két Korea egyesítéséért folyamatban lévő tárgyalások ellenére. A lap értesítése szerint a fal 250 kiloi 1 r § , , / l meter hosszú, egyes részéin 5 meter magas, alapjanal 10 méter, tetején 2-3 méter szeles, már majdnem teljes hosszában elkészült. Különösképpen erről az USA" ban nem adnak hirt, és nincs miatta felháborodás, mint történt a nagyhírű “Berlin i fal” miatt, melyet az NDK kormánya épített. 2 _