Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)

1979-08-23 / 31. szám

Thursday, Aug. 23. 1979. A SZŐKE TISZA PÁRTJÁN SZÜLŐFÖLDÜNK hAlÁszok és hAlÁszlák “A mocsár, a nad és a káka között csak az erős karú, keritöhálo húzására termett, vasdereku magyar óstelepülok, a Szeged nevű halásznemzetség tudott megküzdeni a mostoha viszonyokkal” — irta a rég­múltról dr, Czimer Karoly tanulmányában. Szeged tehat nevet is a halászoknak köszönheti. HALLÉ ONOZÓ LEOPOLDTOL All még a Tisza szélén néhány halászkunyhó. Néhanapján a folyo partján lángra kap egy-egy össze­hordott farakas, bogrács kerül a tűz fölé, és készül a halaszok levese. Hajdanan — igy a nosztalgikus sóhaj — a Tiszán mindennapos szertartás volt a hallé- fózés, a halaszok az ízről is ráismertek egymás re­ceptjére. Most hétvegeken a vikendezók verik ki zugából a csendet, s bár bográcsot is hoznak szép számmal, az igazi halászlét kevesen ismerik. “Koca- horgasz, kocaszakacs hamis let főz” — tartja az öreg halász. A hires-neves Korössy (Szegeden két csárda őrzi emlékét) is már “nyúzott” halat főzött a városi közönségnek. Onozo Leopold — nevét elmosta az idő — még tudta az igazi szegedi halászlé titkát: apró halból csinálta a rántásszeríi aromát, s csak utána dobta a lébe a nemes halat. Porcogó tűz forral­ta, kanállal nem érintette, — istenkáromlás lett vol­na! —, s tudta az izét kostolás nélkül is. —Ma már konyhaszerúen főzik, csak elfogadjuk hogy ez a szegedi halászlé — vallják a halléismerök. Alátámasztja ezt a halászati szövetkezet elnöke is. Szegeden, a Roosevelt téri halászcsardajuk forgalma azonban tanúsítja a konyhaszerú főzés sikerét: a bevétel meghaladja az évi tízmillió forintot. — A szegedi halié sajatossaga a fúszerezettseg: a jó szegedi paprika különleges izt ad. A mi külön­legességünk pedig a filézett ponytbol készített ha­lászlé... Sokan konzervesüvegekben visznek haza belőle. MINDENKI FRISSEN KAPJA < A leghíresebb halászléfőző hely a Fehér-toi csár­da. A Szegedi Állami Gazdaság tartja fenn, tógazda­saga látja el folyamatosan friss hallal. A csarda sze­Vadregényes pihenő A Mecsek hegycsúcsainál — a dél-baranyai domb­vidéken — uj kirándulokózpont épül Pécs szamára. Az erdővel borított dombok között fekvő festői szépségű Malom-völgy: a város déli pihenoparkja. A helyet “Nyolc Malom völgyéként” is emlegetik, mert valaha nyolc kis vízimalom működött a dom­bok alatt kanyargó patak menten. Néhányan közü­lük — romokban vagy épségben — még láthatok, sót az egyik még ma is dohog: őrölnek benne. Valósá­gos ipartörténeti emlek. A pécsiek mindeddig nem is sejtettek, micsoda természeti kincs — vadregenyes, nyugalmat araszto táj — bújik meg a dombok mögött, szinte karnyúj­tásnyira a várostól. Ezen a területen most több mint 200 hektáros kirándulóhelyet epitenek, parkerdő­vel, sétautakkal, mesterséges tavakkal, sportpályák­kal. A munkát több szakaszban végzik. Egy kilenc hektáros tó már elkészült, medret most töltik fel vizzel. A 60 hektárnyi erdőt jparkszerüen formaijak tovább és sétautakkal hálózzak be. A pihenőterület határán 400 gépkocsit befogadó parkolóhely épült, onnan már gyalog folytathatják Útjukat akirándulok. rény kis épület, s bár jó bornak is kell a cégér, ez az étterem elmegy reklám nélkül is. Csontos Ferenc, az üzletvezető szerint náluk igazi halászlé fő. — Igaz, mi sem passzirozzuk át a kis halakat — enged betekintést a műhelytitokba —, de csak a fi­lézett halak testét főzzük ki alaplenek. — Miért olyan népszerű a Fehér-toi halászle? — Mert másutt kevesebbet törődnek a készítésé­vel. Mi állandóan friss hallal dolgozunk, s nem a vendéglátóipari szoros adagrendszerrel méricskélünk, hanem a kóstolással. Addig kapja az étel a hozzáva­lót, amig nem lesz ízletes. Kovács Gyorgyné hat eve szakacskodik itt. — Reggelenként egy 150 literes edenyben kifőzöm az alapiét — mondja —, majd 60 adagos lábosokban egész nap forr a Fehér-tói halászlé. A halszeleteket csak akkor főzzük bele, ha a vendeg megrendeli az adagot. így azután nálunk valóban mindenki frissen kapja kedvenc ételét, ezért forgalmasabb napokon elfogy vagy négyszáz- ötszáz adag. Két eve, hogy Szegeden megrendezték az első halászléföző versenyt. Indultak Szeged éttermeinek, csárdáinak szakácsai, de idős halászemberek is. A halászlé Szeged egyik híressége. A “hirös” papucs, szalámi és az Ünnepi játékok mellett méltán világ­hírű. Bajai mester lett az ország legjobb halászléfőzője A 6 országos halászléfőzö-versenyt napokban ren­deztek meg Szegeden, a szakma legjobbjainak rész­vételével. A tiszai hídfőnél a Roosevelt téri halász- csárda előtt 30 bográcsban, szabad tűzön készítették az e'telkűlőnlegességet ősi recept alapján, illetve ki-ki saját Ízlése szerint módosítva azon; könyvből ugyanis nem lehet megtanulni ezt a mesterséget, amelynek nagyon sok a “titka.” A szakmai zsűri kóstolással döntötte el, ki az or­szág legjobb halászléfőzője.Ezt a címet Szabó József, a bajai Új Elet Halászati Szövetkezet dolgozója nyer­te el. Az aranyérmés versenyző művészi kivitelű plakettet, serleget es oklevelet kapott. TÖRIK A DOHÁNYT NAGYDOROGON A nagy dorogi Uj Barázda Tsz-ben megkezdték az 52 hektárnyi dohanyultetvény törését. A közös gazdaságban az idén ötezer mázsa dohányt takaríta­nak be. 9 i Körösladánynál uj hid épül, amely a Sebes-Körösön ivei majd át. A 47-es főútvonal rekonstrukciója ke­retében készülő létesítmény szabadon szerelt, feszí­tett vasbetonszerkezetü kétszer két nyomsávos lesz. Várhatóan ez év végén adják át a forgalomnak. Ké­pünk: szerelik az egyik mederpillért. MAGYARORSZÁG SZEREPE Az Európát behálózó viziutban Az 1980-as évek közepén befejeződik a Duna-Raj- na-Majna csatornaépítésé. A Magyarországot is érin­tő 3.500 kilométeres transzkontinentális viziut a Fekete tengert köti össze az Északi-tengerrel. A le­ágazásai révén egész Európát behálózó viziutrend- szer lehetőségeinek kihasználására alaposan fel kell készülni a magyar hajózásnak is - hangoztatták egy országos hajózási tanácskozáson. Kovács István, a MAHART vezérigazgatója el­mondta: a magyar népgazdaság sok milliárd forin­tot költött arra, hogy a földrész számos országát összekötő viziut magyar szakaszán megteremtse, ja­vítsa a hajózás feltételeit, s a következőkben is tete­mes összegeket szán erre a célra. Vízlépcsőket, ha­józsilipeket hoztak létre, az idén pedig megkezdődik egy újabb- a csongrádi- vízlépcső 1985-ben befeje­ződő épitese. Elkészülésé után a Tisza 600 kilomé­teres alsó szakaszán már 1500 tonnás hajóegységek is közlekedhetnek. A VI. ötéves terv időszakában megtörténik a csepeli kikötő korszerűsítése, Szege­den, Szolnokon pedig uj kikötő épül. Később Al­másfüzitőn, Szekszárdon, Báján, Mohácson és a Tisza-menten épülnek uj kikötök, illetve kezdik meg a meglévők bővítését, korszerűsítését. | AJÁNDÉKNAK Lutheran István verseskötete I 260 verset tartalmazó, 162 oldalaz könyv szép kötésben kapható I Áfái $4.­Lutheran István versei visszatükrözik i gyermekkorát, ifjúságát, hazaszerete- V tét, életének küzdelmeit. á Nem hiányozhat egyetlen magyar család .' T könyvtárából sem ! A Megrendelő szelvény: V Amerikai Magyar Szó I 130 E 16 St. New York.N.Y. 10003 Megrendelem Lutherén István verseskötetét v«KV:........................... " • UM:............. A V áros:__________ Állam:_______ | Xipcode:,,.....................

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom