Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)

1979-12-13 / 47. szám

* _ SZÜLŐFÖLDÜNK Thursday, Dec. 13. 1979. MfcGYM TWMQN... visszaemlÉkezes egy Óhazai látogatásra Az utazás, látni, tapasztalni és megírni az élmé­nyeket, talán a legszebb legboldogabb tennivaló az egész világon. Gondolatban sokszor elhaladtam egyes városok és falvak, magános utak napsütésében vagy árnyé­kában. De most végre alkalom adódott, hogy kevés pénzecskémmel lássak, magamba szívjak mindent. A határon udvariasan kérték, hogy amig átnézik az útlevelemet, nyugodtan beválthatok pénzt, vagy expresso kávéivássál tölthetem az időmet. Vegre itt álltam a magyar határon. Ereztem a magyar föld, a nép kisugárzó nagyszerűséget. Csak az érzi, aki belép ebbe az országba, dolgos munkáskezeképitika jövőt. Megkértek, hogy mondjam el, mit hozok be az országba s amikor készségesen ki akartam nyitni a táskámat, legyintettek, mehetek. Rohoncznál léptem be régen elhagyott hazámba. Az első, ami megragadott, az volt, hogy az ut milyen jo es milyen jól van karbantartva. Azután az országút mentén épült hazak itt-ott színesre festett vaskerítései, feherre festett ablakai tekintettek ram, Kénytelen voltam elgondolkozni az elmúlt eveken. Miért is hagytam el ezt az országot, ahol nekem nem volt semmi bajom? Talán családi okokból. Persze, mindenre lehet megnyugtatást találni. Csak arra nem, hogy, aki elhagyja a hazáját, bizony igazán egyedül marad... Közben lassan megeredt az eső. Haladtam tovább Körmend felé, ahol egy régi jó barátom élt egykor. 0 már nem tudott hazajönni, de megkért, hogy ha egyszer eljövök, nézzem meg Körmendet. így kerül­tem erre. "Haladtam tovább. A nap is kisütött. Derűs és fénylő volt minden. Amerre elhaladtam ezzel a bérelt kocsival, a föl­dek nagyszerűen megművelve sorakoztak a szegé­lyező fák között. A Dunántúl szépsége elbűvölt. Va­laha sokat olvastam ifjúkoromban a Rákóczi-idők kurucairól. Erre is nyargalásztak a szabadság után a németujvár-kormendi járás ágas-bogas dombjai kö­zött. Elfogott valami érzés, hogy századokon át har­colt hiába a magyar a német önkeny-gyarmatositó törekvésekkel szemben. Ma pedig újjáéledt minden. Végre megszületett a régen várt elképzelés, hogy jól megművelve, szépen és évről evre gazdagon meg­valósíthassak a vidék felülemelkedését, ott, ahol va­laha hatalmas földesuraknak dolgozott mindenki. Es az utak! Újra es újra elragadtatott az utazás zavartalansaga. Tálán nincsen egy félmérföldes régi földút, ami nagyszerűen újjá ne lenne épitve. Min­denfelé jó autóutak. Eszembejutott, hogy annakide­jén a régi magyar uraknak, politikusoknak nem ju­tott eszükbe az ország rendezése. Legfeljebb egy-egy jó bekötő ut a saját birtokaik kapujába. Hirtelen láz fogott el, hogyha egyszer lenne alkal­mam, hát előadást kellene tartani hazánkról, hogy milyen óriási a fejlődés a múlthoz képest. Mert sok­szor kérdezték tőlem, hogy “...lehet utazni autóval mindenfelé?!... Petőfi verse jut eszembe: “az a hon, melyet őse­ink szereztek, az a hon többé nincs meg... Hazát kell nektek is teremteni! Egy uj hazát, ahol ne legyenek kiváltságok kevély nagy tornyai...” Hát igen! Ezektől szabadult meg a magyar nemzet. Ma mar dolgos munkáskezek építették az utakat, földeket és a további egyenlőség pilléreit. Dunaföldvárnál aztán átkeltem a nagy folyón. Soltvadkerten egy szép espressöban üldögéltem es utijegyzeteimet próbáltam egybefogni. Aztán Kis­körös következett, ahol a rokonokat kívántam látni. Milyen változás mindenfelé! Melegfürdő-gyógyfürdö a varos szélén. Átépült, átrendezett Ízléses, szép áruháza ma a vidék egyik nagyszerű központja. Mindenáron látni kíván az ember. Ezért már két nap múlva siettem Hajdúszoboszló felé. Kiskunha­lason at, majd felfelé Kiskunfélegyháza irányában mentem. Milyen szépen megművelt területek! És a rend és tisztaság mindenfelé, sehol egy eldobott pa­pír vagy szemét. A magyar nép fegyelmezettsége, rendszeretete mindenütt. Megebédeltem egy tisza- ugi vendéglőben. Sehol a világon ilyen jó ebedet nem lehet enni. Bármerre is utazik az ember, láto­gató, mindenfelé megkaphatja a kiváló magyar éte­leket. Egyszer csak oldalvast suhant el egy motoros vonat. No, ezt sem láttam itt Magyarországon! Pö­fékelő, füstöt hányó fekete mozdonyok húzták a vonatokat, igen lassan, kínosan. Most meg zajtalan diesel-mozdonyok robognak mindenfele. Szép, ké­nyelmes kocsik sora és kihajolgato magyar lányok, fiuk integetnek. Át a hídon haladtam Martfű irányába, ahol vala­mikor az én nagyapám mutogatta a földeket. Majd Rákóczifalva következett, ifjúkorom csodálatos tája és a kanyargó Tisza. Ide vágyom én is, mindig, örökre. Eljött az este. Elhatároztam, hogy ma mar nem megyek tovább. Csodálatos szépségek, romantika, valosag, ami lelkembe suhant. Majd egyszer tovább mesélem az épülő, nagyszerű magyar életet. Kálmán András--------------------—..................... [11 hím STEREO CASSETTES - AZ ELSŐ MAGYAR 8 TRACK STEREO - TAPE CARTRIDGES nagy választékban ff. ROTH & SON IMPORTHÁZÁBAN 1577 First Ave. (82-es utca sarok) NEW YORK, N.Y. 1 0028 * Tel: (212) 734-1111 KÉRJEN INGYENES, MAGYAR ÁRJEGYZÉKEINKBŐL! Importált nokeddliszaggató, metéltvágó, mindenféle konyhafelszerelés kapható 95 különféle kézzel készített és kézzel festett DtSZTÁNYÉKOK. VÁZÁK, HAMV- ÉS GVEVTYA- TAUTÓK, KULACSOK. VmÁGCSEREPBC, KÖCSÖGÖK. GYÖNYÖRŰ . színekben és nagyságokban HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI finomkerámia Házilag készített ruszli, frissen darált mák, dió, mandula, SZEGEDI piros paprika SZALONCUKOR, karácsonyi csokoládé-diszek Hímzett női blúzok, szakácskönyvek, szótárak. Csalamádé és savanyított paprika, stb. '•t-i-..........——------------!UL.................. I Sgáiseq­Mór Hippokrafész megmondta Szervezetrongáló _ évszakok? “Az egyes emberek szervezete különbözőképpen viselkedik az évszakokkal szemben, nemelyek sza­mára a nyár, másoknak a tél kedvező, vagy hátrá­nyos... Maguk a betegségek is elteró módon visel­kednek, jól vagy rosszul, az egyes évszakokban, de kor, vidékek és életmód szerint is. — Ezek a szavak nem ma, nem is tegnap születtek. Szép koruk van: két és fél ezer esztendő. Idézetek Hippokratesz aforizmáiból. Persze a nagy görög óta is neves orvos­doktorok egész sora foglalkozott az időjárás élet­tani hatásaival. Galenus, a római császárok orvosa, a középkorból Avicenna, az újkor elejéről Paracel­sus, hazánkból Semmelweis Ignác és Kamenszky István. — A biológiában hallatlan nagy a környezet sze­repe. Változásaira a szervezet alkalmazkodassal felel — mondja dr. Kérdő István, az Országos Reuma es Fizikoterápiás Intézet főorvosa, a bioklimatológia kutatója. — Az ember, mint magasabbrendű élőlény, nagy alkalmazkodóképességű.Ám amig az egészsége­seknek csak átmeneti kellemetlenseget okozhatnak az időjárás változásai, a betegek számára súlyosabb tüneteket, szövődményeket is. A változásokra adott válaszreakciók persze az alkattól is függenek. Éltető napsugár Melyek a légkor elettanilag hatékony elemei? — A légkor tényezői — a hőmérséklet, a páratar­talom, a légnyomás, a szel, de mindenekelőtt az elektromos és kémiai tulajdonságok — főként a szer­vezet energiaforgalmán keresztül hatnak. A mozgás­szervi, reumás, meghűléses panaszokat ősidőktől a hómersékletváltozások számlájára írják. A nagy lég- nedvesség a hideg és meleg kórokozó hatását egy­formán növeli. A hideg szél ergörcsöket, reumás, izületi bantalmakat, a meleg légáramlat idegrend­szeri, emésztési zavarokat, migrént okozhat. Leg- nyomascsókkeneskor gyakoriak a fertőző betegsé­gek, a szív ritmuszavarai, verkeringési nehezsegek. Szó szerint éltetőnk a napsugár. A látható fény a hormonokat termelő belső' elválasztásu mirigyekre hat. Fontos a fény lélektani hatása. Nem veletlen, hogy a komor balladák a ködös, zord Északon szü­lettek, a napsütötte Del pedig az erzelemgazdag ro­mánc hazája. KLIMATOBIOLÓGIA Milyen az évszakok befolyása a szervezetre? — Egész sor betegseg halmozódik az egyes évsza­kokban. Tavasszal például a szervezet fölfokozottan érzékeny. Gyakoribbak az izomgorcsök, és romlik a pajzsmirigytúltengéses betegek állapota. Teli be­tegség a diftéria, a skarlát. Télen, tavasszal több a tüdőgyulladás, a légutak hurutja, a bárányhimlö, a szamarköhoges, és néhány bőrbetegség. A klimatobiológia gyakorlati haszna? — Ma mar korszerű módszerekkel kutatják az idojárasváltozások élettani hatásait. Az eredmények jól hasznosíthatók a megelőzésben és az egészség- ügyi tervezésben. A pozitív éghajlati hatások isme­rete segítség a betegségek orvoslásában. E kérdések­kel az úgynevezett gyogyhelyklimatológia foglalko- zik- Munz András

Next

/
Oldalképek
Tartalom