Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-12-06 / 46. szám
Thursday, Dec. 6. 1979. [ Politikai szemle j UÉLÉfllCNVÉK Napjainkban, a mai magas szinten kifejlett atomfegyverek korában, a legfontosabb, mindenek fölött elsőbbséget követelő kérdés, a béke megőrzése, es az ehhez elkerülhetetlenül szükséges atomfegyverek korlátozása, illetve a fegyverkezési hajsza megszüntetése: az általános és teljes leszerelés. A SALT II. szerződés aláírásakor, Bécsben, 1979. junius 18-án, a közös nyilatkozatban, Carter elnök es Brezsnyev elnök ezt mondták: “Mindkét fel elismeri, hogy egy nukleáris háború végveszély volna az emberiség részere. Mindegyik kijelentette, hogy nem törekszik ma, és nem fog a jövőben katonai túlsúlyra törekedni, mert az csak veszedelmes bizonytalanságra vezet, egyre magasabb szintű fegyverkezesre ösztökél, nem nyújtva biztonságot egyik félnek sem.” Idézzük itt néhány magas állású személy véleményét ilyen vonatkozásban: Nino Pásti tábornok, a NATO haderők volt helyettes főparancsnoka: “A Nyugaton azt mondják, szükségünk van az újabb USA nukleáris rakétákra, hogy ellensúlyozzuk a szovjet közepes hatósugarú rakétáit. Akik ezt mondják, elfelejtik, hogy közel 8000 nukleáris fegyver már most el van helyezve Nyugat-Európaban, minden becslés szerint messze túlszárnyalva a Szovjetunió európai részen elhelyezett hasonló fegyverek számát. Hozzáfűzi, hogy ezek a" nyugati fegyverek az USA kizárólagos parancsnoksága alatt vannak. Averell Harriman, volt USA nagykövet a Szovjetunióban: “El kell hinnünk neki (Brezsnyevnek^ hogy ő nem akar háborút, hogy ő nem akar háborút zúdítani a szovjet népre. O nem akar semmiféle harcot látni szovjet földön. A gondolat, hogy tovább folytassuk a nukleáris fegyverkezési versenyt, abszolút őrültség. Vannak, bizonyos teendők, melyeket el kell végeznünk. Állítsuk az amerikai társadalmat az egész nép szolgálatába. Meg kell oldanunk társadalmi problémáinkat, jobban, mint a múltban.” George Kennan, közismert külpolitikai szakember, a “hidegháború” egyik szúlöapja: “Az az elképzelés, hogy az oroszok készenlétben allnak a Nyugat óhajtott megtámadására, főképpen a nyugati képzeletnek a szülemenye.” Parren Mitchell, kong. képviselő (D.Md), 1977- ben: “Nem félek különösen a Szovjetuniótól... Ha ez a mi demokráciánk valaha összeomlik, az belülről fog keletkezni, a gazdagok és szegények közti rettenetes egyenlőtlenség miatt.” Rév. William Sloane Coffin, nemrég tért vissza Szovjetunióbeli látogatásáról: “A szovjet kormány es nép nagyon komolyan kívánja megállítani es visszafordítani a fegyverkezési hajszát. A szovjet nép többet tud, mélyen, csontjaiban, mint mi, a háborúról.” John F. Kennedy, néhai elnökünk, 1963. junius 10-én: “A történelem során egy nemzet sem szenvedett többet, mint a Szovjetunió a II. világháború folyamán. Legalább 20 millió emberéletet veszített. Otthonok és farmok számtalan millióit fosztogatták és tüzelték fel. Az ország területének egyhar- madát, és iparának közel kétharmadát pusztává tettek; ez a veszteség olyan mérvű, mintha országunk Chicagótól keletre fekvő részét pusztítottak volna el.” AMERIKAI MAGYAR SZÓ Egy kiérdemelt Nobel dij A norvég parlament Nobel-dij bizottsága az 1979. évi Nobel-békedijat Mater Theresanak, az indiai szegények legendás hírű jótevőjének itelte oda. Ez a kitüntetés, a bizottság néhány régebbi döntésétől eltérően, bizonyára nem vált ki vitat. Mert a 69 éves katolikus apáca, aki 18 éves korában hagyta el szülővárosát, Szkopjét, hogy embertársain segítsen, valóban megérdemelte az elismerést, amelyet bátorságáért, óhfeláldozó szerénységéért es lelki gazdagságáért kapott. Az oslói Nobel Intézet kis terme, amelyben a dijak odaítélését hagyományosan bejelentik, zsúfolva volt a sajtó képviselőivel, főleg amerikaiakkal, akik bizonyosra vették, hogy Szadat es Begin után most Jimmy Carter kapja meg a kitüntetést az egyiptomi- izraeli békeszerződés megkötésében szerzett érdemeiért. A Nobel-dij Bizottsága azonban máskent döntött, és biztos lehet benne, hogy dönteset világszerte helyeslik. Az uj Nobel-békedijas méltatása megállapítja, hogy a békedijat nem első ízben Ítélik oda a szegénység és az éhség ellen vívott harcban tett erőfeszítésekért, mert hiszen a szegénység es az inseg szinten veszelyezteti a beket. A laudáció a legnagyobb dicsérettel méltatja Mater Theresát a szenvedő emberiségnek nyújtott segítségéért, és azért a szellemért, amely ót tetteire ösztönözte, és amely személyes magatartásának es emberi jo tulajdonságainak kézzel fogható kifejezése. A legszegényebbekkel, a legmagányosabbakkal és a haldoklókkal különbség nélkül együtterzett, mert tisztelte az embert, minden egyes ember emberi méltóságát es belső értékét. Az indiai hatóságok és a buddhista U Thant, az azóta elhunyt volt ENSZ- fötitkár szintén elismerte Mater Theresa tevékenységét. Mater Theresa 1950. október 7-e óta, amióta megalapították a ma Indiában mintegy 1000 apácát magaban foglaló Missionaries of Charity rendet, segítségnyújtását Ázsia, valamint Afrika es Latin-Amerika más országaira is kiterjesztette. A rendnek zárdái vannak Olaszországban, Nagy-Britanniában, Írországban és az Egyesült Államokban is. Indiában összesen 50 segélyprogram áll Mater Theresa vezetése alatt, közöttük egy lepratelep is. Agnes Gonxha Bojaxhiu, aki 1910. augusztus 27-en született, egy albán származású kisparaszt gyermekeként, visszaemlékezik hogy már 12 éves korában, amikor a katolikus elemi iskolába járt, hivatásának érezte, hogy a szegényeket segítse. Céltudatosan készült fel a misszionáriusi tevékenységre. Indiát választotta tevékenysége területéül. Tizennyolc éves korában elhagyta jugoszláviai szülői hazat, hogy belépjen a Loretto apácák rendjebe. Az apácanövendék néhány hónapi dublini kiképzés után Indiába utazott, ahol 1928-ban tett fogadalmat. Mater Theresa ezután 1929-től 1948-ig a St. Mary’s High Schoolban tanitott Kalkuttában. De az éhség és a nyomor olyan melyen megrendítette, hogy végül engedélyt kért és kapott arra, hogy tanítói tevékenységét abbahagyja és ezentúl a szegények között, a kalkuttai nyomornegyedekben végzett munkának szentelje magát. Minden anyagi eszköz nélkül azzal kezdte, hogy a szabadban tanította a hajléktalan gyerekeket. Rövidesen önkéntes segítők csatlakoztak hozzá és anyagi támogatást kapott egyházi szervezetektől és a kalkuttai városi hatóságoktól. Önfeláldozó munkájára mindenütt felfigyeltek, és Mater Theresa magas kitüntetésekben részesült: 1971-ben XXIII. János pápa Békedijat, 1972- ben a Nehru-dijat és idén a Balzan-alapitvány kitüntetését kapta meg. Egyről - Másról Az iszlám időszámítás szerint a világ 700 millió muzulmánja számara november 21-én kezdődött az 1400. év, a 15. évszázad. SOBEL OVERSEAS CORP. IKKA ORSZÁGOS FŐÜGYNÖKSÉG 210 EAST Mth STREET, NEW YORK, N. Y. 1002« — TELEFON: (212) 535-6490 — MŰSZAKI CIKKEK ÉPÍTŐANYAG .kapható al |)(KÄN AL GYÓGYSZEREK ES VÁMMENTES „ KÜLDEMÉNYEK BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁSÉRT FORDULJON IRODÁNKHOZUTAZÁSI ÍROD* * IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE Egymillió 620 ezer ember halt meg, illetve szenvedett súlyosabb vagy könnyebb sérülést a múlt évben közlekedési balesetek következtében Nyugat- európában. * 1979 első nyolc hónapjában 2 %-kal kevesebbet cigarettaztak Amerikában, mint a múlt ev hasonló időszakában; a 18 éven felüliek 1957 óta nem szívtak olyan keveset, mint az idén. • A nők átlagosan csupán a férfiak bérének, illetve fizetésének kétharmadát kapják Nagy-Britanniában — ez derül ki a brit munkaügyi minisztérium adataiból. t Ingyen osztogatnak köhögés elleni mentblos és eukaliptuszt tartalmazó pasztillákat a baltimorei szimfonikus zenekar hangversenyein részt vevő közönségnek, hogy a zenészeket zavaró kohécselést és tusszögést a minimumra csökkentsek. • Hatvan napot töltött a legmagasabb perui hegy, a 6768 m-es Huascaran csúcsán dr. Nicholas Jaeger, 33 eves francia orvos, hogy tanulmányozza, miként hat huzamosabb idő után ilyen magasságban a levegő az ember magatartására és szervezetére. • Alsopdale Sunbea' ,i. a világ egyik legszaporabb tenyészbikája 14 éves korában kimúlt - jelenti a brit tejhivatal; a friz bika több, mint 200.000 borjut nemzett élete során. _ 7
