Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-07-12 / 28. szám
Thursday, July 12. 1979. SZÜLŐFÖLDÜNK u MCRA htktrt LMLLKLZLTt (Száz eve — 1879 július 17-én született az alföldi Kiskunfélegyházán Móra Ferenc, iró, költő, újságíró, a 20. századi magyar próza kiemelkedő művelője. A következőkben rá emlékezünk.) 1902-ben, a Szegedi Napló cimu lap karácsonyi mellékleteben Az aranyszörü bárány címmel verses elbeszeles jelent meg. Az irodalmi mű a Tisza-parti városban nagy feltűnést keltett, s bár Íróját — más természetű munkái: riportjai, publicisztikai cikkei réven ismertek — Móra Ferenc ezzel az elbűvölő alkotásával lépett be valójában a 20. századi magyar irodalomba. Huszonhárom éves volt ekkor, ám maris eleg kanyargós életút állt mögötte. — Honnan is indult? 1879. julius 17-en született, apja szerény földecs- kéjén gazdálkodó szücsiparos, anyja kenyérsütó asszony volt. Már kisfiú korában kitűnt éles eszével, szárnyaló képzeletével, s igy szegénysége ellenére sem támadt annak akadálya, hogy felvegyék a félegyházi gimnáziumba. Sőt, tanárai nagyrabecsűltek, hogy a fiatalember korán irogatni kezdett, s azok meg is jelentek a Félegyházi Hírlap hasábjain. Az érettségi után természetesen az egyetemre pályázott, de ennek már anyagi akadályai voltak. Bátyja, a nála 15 évvel idősebb István segített rajta. Neki akkor már tekintélye volt a budapesti Magyarország cimü napilapnál és ott korrektori állast szerzett neki. Móra elvégezte az egyetemen a földrajz-természetrajz szakot, s egy rövid ideig az akkor Nyugat-Magyarországhoz tartozó Felsöló'vön tanított. Nem a legjobb tapasztalatokat szerezve tért vissza 1902- ben az Alföldre, s Szegeden igyekezett a sajtóban elhelyezkedni. íooo írás az Én újságomban A Tisza-parti városban élénk sajtó-élet folyt ekkoriban (itt dolgozott Tömörkény István, Cserzy Mihály, Domokos László, Újlaki Antal stb.), s voltak, akik emlékeztek Móra félegyházi működésére. Állast kapott a Szegedi Naplónál, ahol — miután szá- »Mm komoly feladatot sikerrel oldott meg frjyagfin kiváUképji^^. jvf^fk-'élétáÓgebe vetett fáiét, s fÖvides^n.j)i^5f^ könyvtárosi állást kínáltak fieki. Móra megtartotta ugyan a “Napló”-hoz fűződő kapcsolatait, de szívesen vállalkozott a könyvtárosságra, hogy tudásszomját még jobban kielégítse. 1905-ben megismerkedett Pósa Lajossal, az En Újságom című gyermeklap szerkesztőjével, s ekkor olyan nagyarányú ifjúsági írói tevékenységbe kezdett, mellyel egyetlen más iro sem dicsekedhet. 1905 és 1922 között több, mint ezer különböző Írása jelent meg ebben a lapban (itt látott napvilágot 1913-ban a Csilicsala Csalavér, a Kincskereső Kis- ködmón 1918-ban), közülük nagyon sok máig sem hervadó gyermek-olvasmany. A HÁBORÚ UTÁNI EVEK... Móra ejt-nappallá téve dolgozott, múzeumi és könyvtári munkája mellett kellett időt szakítania, hogy rengeteg innivalóját — “kiírja” magából, s eleget tegyen a lapnál vállalt kötelezettségeinek. A feszi- A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tett munka felőrölte erejét, s 1932-ben — alkotó- botanikus kertjében húsz évvel ezelőtt kezdődött kedvének es képességeinek csúcsán — halt meg (feb- el a kaktuszfajok gyűjtése. Jelenleg kétezer fajt ruár 8-an.) gondoznak és szaporítanak. Az uvegházban tizenötezer kaktusz diszlik. A botanikus kert negyvennel több külföldi intézménnyel áll cserekapcsolatban. Vegyszervizsga Uveghazat épített a veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet arra a célra, hogy optimaliskörülme- nyek kozott próbálhassa ki az uj növenyvédószere- ket. A 350 négyzetméter alapterületű üveg épületben évente mintegy 800 négy-növényvédőszert vizsgáztatnak majd oly formában, hogy jól szeparálhatják egymástól a különböző növényvédő anyagokkal kezelt kis parcellákat, ugyanakkor állandó hőmérsékletet biztosítanak télen-nváron, sot a fényhatást is szabályozni tudják. így ugyanazon körülmények között ellenőrizhetik egész évben az uj szerek hatását. SZOLGÁLÓ MESTERE VOLTAM SZEGÉNY NEMZETEMNEK, HOL APRÓ ÖRÖMÖKET. Ü0L APRÓ SZOMORÚSÁGOKAT JELENT- GETVE NEKI DE MINDIG OLYAN JISZTA SZÍVVEL MINT AZ ARÁM S AZÉRT SZÍVELTEK ÚGY AZ EMBEREK. MINT AZ APÁMAT. ■' Múlt századi műhely Győrött Teljesen felszerelt csizmadia műhelyre bukkantak Győrött, a Festő utcában a Xantus Janos muzeum kutatói. Eredetileg egy szép paraszt-barokk oromza- tos hazra figyeltek fel, Benéztek a lakatlan ház ablakán, s nyomban látták, hogy egv múlt századi csizmadia műhely hiteles tárgyi anyaga van előttük. Rövid utánjárással kiderült, hogy az utolsó itt dolgozó csizmadia fia a közelben lakik, s igy hamarosan be is mehettek a műhelybe, amelyben négy egymást követő generáció tagjai űzték mesterségüket. Teljes számban megmaradtak a kaptafak, a borvarrógépek és mindazok a bor kikészítésére alkalmas szerszámok, amelyeket még a múlt században is használtak a mesterek. Megmaradt az inasok padja: ezen ülve dolgoztak a mester keze alá a tanulók. A műhely hosszú rudjain néhány félkész, porlepte csizmát is találtak úgy, ahogy a legutolsó mester otthagyta őket. Az udvaron ott állt az a szekér, amelyen a környékbeli vásárokra jártak a műhely gazdái. A >*** «W*—* TÉi Színház Körmenden Színháztermet kap Körmend — közöltek a városi tanácsülésén. A 450 személyes színháztermet a helyi Batthyány kastély egykori lovardájából alakjaik ki együttes újabb részére kiterjedő felújítás és átalakítás mellett helyreállítják az épületeket övező kerítéseket és díszkapukat is. Ugyancsak a kastélyban kap majd helyet a Rába Helytörténeti Muzeum. TERJESSZE LAPUNKAT!
