Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-11-15 / 43. szám
Thursday, Nov. 15. 1979. 1909-ben az' ember elérte a Föld északi pólusait, két évvel később a délit. 1953-ban felhágott a Föld legmagasabb csúcsára, 1960-ban al ászállt az óceán legmélyebb pontjára. Századunkban véglegesen es visszavonhatatlanul megvalósult a földrajzi teljesség. A térképről eltűntek a fehér felhók. “Egy korszak végében mindig van valami szomorú. Jobban hiányolják az emberek az ismeretlennel érintkező határvidékét, mint szó azt kifejezheti. Hallották kihívását évszázadokon át, hallgatták ígéretét, tették fel rá életüket és pénzükét. És ez az ismeretlen világ nem hiv többé.” — így búcsúzott a Vadnyugat krónikása, Prescott Webb. Árnyaltabban fogalmaz Arthur Clarke: “Civilizáció nem létezhet ismeretlennel való érintkezés nélkül, szükségé van rá fizikailag es szellemileg egyaránt. A fizikai szükség nyilvánvaló: uj földek, uj források, uj anyagok. A szellemi szükségszerűség nem ilyen magatol értetődő, hosszabb távon mégis ez a fontosabb. Nem csupán kenyéren élünk. Szükségünk van kalandra, változatosságra, meglepetésre, romantikára. Pszichológusok mutattak ki benyomás-hiányérzetre vonatkozó kísérletekkel, milyen nehezen viseli el az ember, ha csöndé« es sötét szobába záijak. Igaz ez a társadalomra is: megfelelő ingerek nélkül az is megbetegedhet. Meg az iro sem menekülhet környezetétől, bármennyire szeretne. Amig nyitva álltak a határok, Homérosz tamad es Shakespeare, vagy kevesbe olim- poszi korban Walt Whitman és Mark Twain. Ha lezárul a hatar, Tennesse Williams es Proust kora jón, meg a hippiké.” A társadalmi hatásokat elemezve a történész Toynbee igy fogalmazta meg a tanulságot: “Leánycivilizációk mindig kitermelik a maguk meglepő eredményeit olyan településeken, amelyek kívül esnek az anyacivilizácio körzeten. A határ menAMERIKAI MAGYAR SZÓ , tén lakók, akik szüntelen ki vannak téve támadás lehetőségének, sokkal ragyogóbb eredményeket érnek el, mint védett helyen élő szomszédaik.” Új kihívás 1960-ban a Csendes-óceán Mariana-árkába, a földgolyó utolsó eléretlen pontjára jutott el az ember. Es 1961. április 12-én Jurij Gagarin elsőként lépett ki a világtérbe. Ezután hirdette meg Kennedy elnök az “uj határvidék” programját, tűzte ki célul a Hold elérését. A pszichológia motiváció világos. Amikor George Mallory a Mount Everest megmászására indult, újságírók megkérdezték, miért akarja mindenáron elérni a csúcsot? Ezt válaszolta: “Mert ott van a szemem előtt!” A romantikus ervekre sokan felelik felnőtt józansággal, hogy az űrkutatás csak kamaszos feltűnni vágyás, meggondolatlan tékozlás. Hiszen egy kilogramm hasznos teher világűrbe juttatása még ma is sok százezerbe kerül. Egy keringő űrszonda többe kerül, mint azonos tömegű aranytárgy itt, a Földön. A holdutazás sok milliardot emésztett fel; a kiadás adok, áremelkedések réven szetgyürúzótt a Föld népéi között. Ha egyenletesen oszlana meg a költség, minden embernek néhány dollárjába kerülne egy nagy ürvállalkozas! Szabad-e ennyi pénzt eltekozolni egy vagy két ember űrkalandjára, amig szegények élnék a földön, amig zsúfoltak az iskolák es kevés a kórházi agy? Paul Claudet irta: “Mit gondoltok, ki tett többet a maláriában szenvedő szegény lelkekért: az odaado doktor bácsi, aki betegei agya mellett töltötte napjait és éjszakáit, életét is kockáztatva, hogy legjobb 13 tudása szerint enyhülést szerezzen számukra — vagy pedig az a mihaszna csavargó, aki fejébe vette, hogy megnézi, mi van a Föld túlsó oldalán, és felfedezte a kininfát?” Oszthatatlan Föld A földrajzi teljességgel kezdtük. A földgolyó a mi életünkben vált egységgé földrajzi tudatunkban es műszaki lehetőségeiben egyaránt. Ezt kell átérez- nunk, ha meg akarjuk oldani közös problémáinkat. Mert az időjárás és a földrengés előrejelzése, az energiaválság és a nyersanyagellátás, a katonai védelem és a környezetvédelem, a világesemények nyomon követése és a távollevőkkel való kommunikáció úgy oldható meg gazdaságosan, csak úgy oldható meg egyáltalán, ha globális szemléletben gondolkodunk. Marx György, Budapest FAKASZT A TELEVÍZIÓ. Az Egyesült Államokban megállapították, hogy azok akik munkából hazatérve azonnal a televízió elé ülnek, két-három órával előbb elfáradnak, mint azok, akik ez idő alatt inkább zenet hallgatnak vagy társalognak. A pszichológusok szerint ennek oka, hogy az információk látás utján való felfogása jobban terheli az agyat, mint a hallással egybekötött szellemi tevékenység. • LEONARDO DA VINCI 1506-ban készített. Az anghiari csata cimű falfestményét Olaszországban a firenzei Palazzo Vecchioban a közelmúltban feltárták. Az alkotást egy XVI. századi festő, Vasari freskója alatt fedezték fel. őíahácbcnui ajándék a m ida ! KÜLDJÖN VIRÁGOT SZERETTEINEK MAGYABORSZÁGRA AZ INTERFLORA NEMZETKÖZI VIRÁGSZOLGÁLAT UTJÁN RENDELÉSFELVÉTEL ÉS INFORMACIÓADAS A VILÁG MINDEN PONTJÁN AZ INTERFLORA EMBLÉMÁVAL JELZETT VIRÁGÜZLETEKBEN AZ ISMERETLEN UTÁNI VÁGY
