Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)

1979-11-15 / 43. szám

Thursday, Nov. 15. 1979. 6--------------------------------------------------------------­ÉLTETIKA KEMÉNY- BIZOTTSÁG JELENTÉSÉT A Wall Street Journal, a bankárok napilapja, ve­zércikkben élteti a Carter által kinevezett Kemeny- Bizottság jelentését, amelyet a Three Mile Island atomerőmű letörését követően hoztak létre. A Bizottság jelentése éles szavakkal elitéli az atom­erőmüvek felszerelésének hiányosságait, az erőmű­vek bizonytalan felépítését és azoknak az elégtelen kiképzését, akik az erőmüvek szerkezetet kezelik. E kritika felsorolása után, a Kemény-Bizottság javaslatokat tett az említett hiányosságok felszámo­lására, majd megjegyezte, hogy még abban az eset­ben is eshetőség van katasztrófára, ha a Bizottság minden javaslatát eleibe léptetik. ENNEK ELLENÉRE /I BIZOTTSÁG NEM JA VÁ­SOTTÁ A 70,ÜZEMBEN LEVŐ ERŐMŰ EGYI­KÉNEK LEZÁRÁSÁT SEM, S A MEG NEM KÉSZ ERŐMÜVEK ÉPÍTÉSÉNEK FELFÜGGESZTÉSÉT. Ezért élteti a WSJ a Bizottság jelentését. A kriti­ka nem befolyásolja az atomerőmüvek tulajdonosai­nak profitját. A helyzet azonban annyira komoly, hogy Toby Moffett (Conn.Dem.) képviselő követeli az atom - erőmüvek lezárását, mondván: “Azok részére, akik közel laknak a New York varos körzetében lévő Indian Point atomerőműhöz, vagy a Chicago es Mil­waukee között levő Zion atomerőműhöz, nincs ki­ürítési terv egy katasztrófa esetere. ” A képviselőket és masokat az is befolyásolta, hogy a fiatalok ezrei nemreg hatalmas tüntetést tar­tottak a Wall Street-i Tőzsde epulete előtt, ahol a rendőrség 1095 tüntetőt letartóztatott. A jelekből ítélve arra lehet következtetni, hogy e tömeges le- tartoztatas nemcsak nem gátolja az atomerőmüvek elleni mozgalmat, hanem újabb lendületet ad annak. Olcsóbb lesz a paradicsom? Háziasszonyok, vagy azok a férfiak, akik nyug­díjban vannak és magukra vállaltak a család élelmi­szer szükséglétének bevásárlását minden nap ideges­sebben lépnek be az élelmiszerboltokba, mert az á- rak állandóan emelkednek. A paradicsom ara például rendkívül magas, ami­nek az a magyarázata, hogy a washingtoni kormány a floridai ultetvenyesek kéresere éveken át magas vámot vetett kiaMexicóbol behozott paradicsomra. Most, miután Mexico olaj es földgáz-termelő or­szág lett, az USA nagy készséggel próbálja felvásá­rolni a mexicöi olaj és gáztermékeket. Igen am, de ezt csak úgy teheti, ha nem vet ki magas vamot a mexicöi mezőgazdasági termékekre. Tehát a pénz­ügyminisztérium most megszüntette a mexicöi para­dicsomra kivetett vámot. Ez lehetove teszi a paradi­csom aranak 50 százalékos csökkenteset, hacsak az olcso mexicöi paradicsomot felvásárló nagyvállalat, profitja érdekében, nem fogja mesterségesen fenn­tartani a paradicsom árát. Mert az amerikai kormány csak a munkabéreket kivanja korlátozni, de nem a profitot. A nép maga­tartásától függ, hogy tudunk-e majd 35 centért vá­sárolni egy font paradicsomot. NEW YORK, N.Y, Tűzoltók, rendőrök, tisztasági alkalmazottak és javitó intézeti dolgozók közösen lépnek fel a városi hatósággal szemben, uj kollek­tiv munka-szerződés elnyerésere. A közös bizottság 40.000 munkást képvisel. — AMERIKAI MAGYAR SZÓ— Durovecz András: “TRÓNBESZÉD” Érthető, hogy Kanada nepe, amelynek 16 év óta először van konzervatív szövetségi kormánya, nagy várakozással tekintett az uj, 31. parlamenti ülésszak megnyitása ele. A parlamenti megnyitás október 9-en az alkotmányos monarchia szokása szerint a Victoria királynő korából maradt múlt századi ki­rályi-gyarmati brit mintára sallangos, csinadrattas ceremónia keretei között zajlott le. A Parlament megnyitásának következő aktusa az volt, hogy az ország 16. miniszterelnökének, Joe Clark-nak úgynevezett “tronbeszedét” az ország fő kormányzója, Edward Schreyer felolvasta. Mielőtt e riporttal tovább mennénk — főleg la­punk érdemes amerikai olvasói kedvéért — helyes tálán tájékoztatást adni arról, mi is tulajdonképpen a “trónbeszéd”? Kanad^miután eredeti alkotmánya, a British North America Act értelmében a “királyi” (royal) állami státust viseli, s ennek megfelelően az angol koronát királyi helytartó, a “fökormányzó” (Governor—General) képviseli, őfelsége kormányá­nak Parlamentjét a kormányzó nyitja meg a “trón­beszed” felolvasásával (Angliában ez idő szerint a hasonló trónbeszédet maga a királynő olvassa fel). A trónbeszed valóban a miniszterelnök és kormá­nyának az ország vezetésére, kormányzására szóló programja, politikája, irányelve. Kanada népe tehát, miután a múlt májusban uj partot, uj kormányt választott kormányzásra, mert az többet, nagyobbat ígért az előző kormány­nál, jogosan várt megoldásokat jelentő válaszokat az ország legszorongatóbb kérdéseire, mint az inf­láció, a tömeges munkanélküliség, az ijesztő olaj­árak, Quebec nemzeti önrendelkezési mozgalmával kapcsolatosan készülő népszavazás (referendum), a dollár ertekzuhanása,a társadalmi biztosítások meg­nyirbálása. De a mi korunkban nem érte nagyobb csalódás a népét, mint mostani várakozására. Amit latnia, hallania kellett, az ordito különbség a választási nagyhangú igeretek és a trónbeszéd üres, semmit­mondó ténye között. A parlamenti hagyományokból ismert ugyan, hogy a trónbeszédek soha nem produ­kálnak látványos programokat, nem vetnek fel or­szágos kérdéseket kihívóan az ellenzék felé. De fel­veti az ország legégetőbb problémáit, s nagyjából körvonalazza — legalább elméletben —, mit szándé­kozik tenni a kormány e problémák orvoslására, megoldására. Clark uj tori miniszterelnök trón- beszédéből viszont mindez hiányzott. Mindenek között a jelen pillanatban a legégetőbb az energia- forrás es energiapolitika kérdése. De azonkívül, hogy elismételte azt a bizonytalan Ígéretet, hogy 1990-re energia tekintetében önellátók leszünk, semmi más. Kanada népét pedig igen égetően érinti, érdekli az energiaválság, a folyton emelkedő ben­zin- és fűtőolaj árak, hiszen olyan országban élünk, ahol a hosszú utakon égetett benzin mellett átlag­ban hét hónapon át égetik melegítő kemencéink a drága fűtőolajat. A trónbeszéd szóvá sem tette az inflációt, ami lényegeben a depresszió fele sodoija az országot. A kb. millióra tehető munkanélküli kanadai részére Clark tori vezérgárdája többet nem tudott igemi, mint fenyegetést a munkanélküli biztosítás meg­nyirbálására. Egyetlen szó sem arról, hogy munkába helyezze az országot, mint azt a választási kortes­beszédekben ígérgették. A közeledő québeci nép­szavazással Quebec elszakadása, vagy uj szövetségi állam alkotása kerül napirendre, de a tronbeszed KANADÁBAN még csak emlitesre sem érdemesítette. A külpolitikai kérdésekben mintha Kanada e világon kívül élne, még csak szó sem hangzott el erről a kérdésről. Az ország élet-halál kérdése, Kanada gazdaságának ameri­kai döminálasa, az öt milliárd dollár körül álló fegy­verkezési kiadások, nem volt említésre méltó. ígért a töri kormány kisebb problémákra bizottságot, ta­nácsot, biztosságot, ügynökségét, melyek majd ki­vizsgáljak, belenéznek, számbaveszik az ország sok ügyét, baját, de miként oldják majd meg, az tovább­ra is rejtély marad. Tett azonban a Clark tori kormány trónbeszé­den, Parlamenten kiviül olyan ígéreteket és intézke­déseket, amelyek máris megingatták a kormány pozícióját. Szinte az egész országot felháborította a törik választási Ígérete — amit viszont éppen nem akar a nép —, hogy magán töke vállalatoknak adja el a Petro-Kanada állami olajvállalatot, majd azontúl nyolc más államosított nagyvállalatot, melyek bizo­nyos előnyökkel szolgáltak az ország es köznép ja­vára. A Petrocan körül országos harc bontakozott ki, úgyhogy a parlamenti ülés második napján az Uj- demokrata Párt (NDP) már bizalmatlansági javasla­tot adott be a kormány ellen. De azt a liberálisok, azzal, hogy “túl messze ment,” nem támogattak, igy az a javaslat megbukott. Erre pár nappal később (okt. 15) a liberális párt hasonló bizalmatlansági ja­vaslatot adott be, s a szavazas eredményeként, a liberálisok es NDP összesített szavazatával aClark- kormany csak 9 szavazat-többséggel menekült meg a bukástól. Ennek jelentőseget, s meg másik két, a Parlamen­ten kívül történt eseményt, , a tőzsdei részvények tonnás zuhanását és még inkább a kamatrata 13 százalékra történt emelését, melyek áramként ráz­ták meg az országot, egy következő cikkben fogjuk kiértékelni. MONTREAL, A város autóbusz- és földalatti vasüti munkásai sztrájkba leptek, hogy ezzel nyomást gya­koroljanak bérkövetelésük elérésére. SOBEL i OVERSEAS ! CORP. i iKKA ORSZÁGOS i FŐÜGYNÖKSÉG \ 210 EAST B6fh STREET. NEW YORK. N. Y. t002* | — TELEFON: (212) 535-6490 — MŰSZAKICIKKEK j ÉPÍTŐANYAG • Wi kpphoM Cl IKKANAL I: GYÓGYSZEREK ES VÁMMENTES • J „ KÜLDEMÉNYEK , BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁSÉRT | FORDULJON IRODÁNKHO^­UTAZÁSI ROM ■ IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE í,

Next

/
Oldalképek
Tartalom