Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)

1979-10-25 / 40. szám

Thursday, October 25. 1979. BOLDOG 100 éves SZÜLETÉSNAPOT Grass Mária, Kábellá Ferenc, kedves Staten Is­lands olvasónk édesanyja október 7-én ünnepelte gyermekei, unokái es dédunokái, valamint barátai és a Sea View Home dolgozói körében 100. születés­napját. Kábellá Ferencen kivül gyermekei Bandi Irma, aki Lillafüreden, Grass Amália, aki Torontó­ban és Kábellá István British Columbiában (Kanada) el. A család neveben szép unokája, Buday Éva kö­szöntötte fel. Mikent az utóbbi években szokás, ez alkalommal Carter elnök is küldött üdvözletét az ünnepekhez. A Magyar Szó szerkesztősége es Ügyvezető Bizott­sága még sok boldog születési évfordulót kivan Mrs. Gras8nak. «GYILKOSSÁGOK UJ FŐVÁROSA Eddi^ Detroitot emlegették, mint a “gyilkossá­gok fővárosát.” Ez az elnevezés most a texasi Hous­ton városára szállt át. A New York Times október 12-i számában olvas­tuk: “A 16 eves Joann Huffman es a 18 eves Robert Spangenberger jegyesek voltak. Egy estet a múlt he­ten együtt akartak tölteni. A következő reggel Joann holttestet egy parkban, Robert holttestét, fej nélkül, egy autó csomagtartójában találták meg. E legújabb megoldatlan bűntény rémületet keltett a város lakó­iban.” A statisztikai adatok arról számolnák be, hogy ez ev október 1-ig 500 személyt gyilkoltak meg Houstonban. Az FBI jelenti, hogy ez evben 14 százalékkal emelkedtek a súlyos bűntények. Minden 100.000 lakosra Houstonban 18 gyilkosság esik, Los Angeles­ben 16, Miamiban 15.6, Dallasban 15.2, New York­ban es New Jerseyben 17.1. Most, miután a nemzetgazdaság lefele menő ten­denciát mutat es a munkanélküliség mind jobban nö­vekszik, a súlyos bűnök szama valószinüleg szinten emelkedni fog. RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81-lk Street sarkán) — Telefen: LE 5-84M. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi. Bar- Ml tzvah-tortáic. — Postán szállítunk az ország minden részibe. — Este 7.30-lg nyitva. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 VAGYONOS HONATYÁK Az angliai Manchester Guardian szeptember 16-i szama rendkívül erdekes, felderítő adatokat kozol a U.S. kongresszus tagjainak vagyoni helyzetéről és érdek-ellentmondasairól. A cikk egyebek kózó'tt a következőket Írja: Az olaj-lobby nem titokzatos olajugynoksegi ki- jaro-szervezet, hanem vígan éli világát a kongresszu­son belül. A szenátus pénzügyi bizottsága, amely a kormány legfontosabb programjának, a nagy olaj- vallalatok rendkívüli profitja megadoztatásanak tör­vényéért is felelős, nem más, mint az energia-lobby. Elnöke Mr. Russell Long, az olajban gazdag Louisi­ana allam szenátora,, aki történetesen 1.2 millió dollar értékű olaj- es gázteruletnek a tulajdonosa Az is csupa véletlen, hogy bizottságának nem keve­sebb, mint hat más tagja nagy mennyiségű olajrész­vények birtokosa. A valóság az, hogy a U.S. kongresszus tagjai, akik olyan sok időt töltenek az elnök által kinevezett tisztviselők erdek-ellentmondásainak kérdéseivel, teljesen körül vannak véve a saját érdek-ellentmon­dásaikkal. A számítások szerint a 100 U.S. szenátor közül nem kevesebb, mint 54-nel ellentmondás áll fenn sajat pénzügyi érdekük es a befolyásos szenátu­si bizottságban végzett munkájuk között. A kepvi- selóhazban pedig 435 közül 105-nel hasonló ellent­mondások állnak fenn. A szenátus mezogazdasagi bizottságában Herman Talmadge, georgiai demokrata szenátornak (aki helytelen pénzügyi eljárások miatt a szenátus etikai bizottságának vizsgálata alatt van),1388 akeres farm­ja van; érteke 2 millió dollar. A bizottság két másik tagjának is terjedelmes földbirtokai vannak. Mind­ezek az érdek-ellentmondások egy 1978 évi kor­mány-etikai törvénnyel kapcsolatban kerültek nyil­vánosságra. Nemcsak ezek a körülmények kerültek napvilág­ra, hanem az is, hogy a kongresszus mindkét házá­nak tagjai nem az átlag amerikaiak közül kerültek ki. A nagyobb hatalommal biró szenátus, majdnem kizárólagosan a gazdag emberek klubja. A szenátorok körülbelül egyharmadának több, mint egy millió dollár a vagyona es egy másik nagy csoport is meg­közelíti ezt. A képviselőházi tagok közül legalább 25-en milliomosok és mások sem maradnak messze mögöttük. Ezzel szemben alig akad olyan kongresz­i • • A SZENÁTUS HÁROM LEGGAZDAGABB TAGJA Edward Kennedy, Mass. szusi tag, akinek ne lenne külső forrásból eredő va­gyona, vagy jövedelme. A szenátorok és képviselők pénzügyi érdekeire vonatkozóan nagyon jelentős körülmény az, hogy csak nagyon kevesen vettek annyi fáradságot, hogy az érdek-ellentétek elkerülése céljából gondnokság alá helyezzék vagyonukat. A legtöbben napról nap­ra hoznak határozatokat, amelyek saját befektetései­ket, vagy családjuk tulajdonában lévő üzleti vállal­kozásukat érinthetik... A mellett nem szokás — mint az angol alsohazban — a kongresszusban a személyes érdekeltséget bejelenteni, mielőtt egy bizottságban levő, vagy a kongresszus előtt all o’ törvényjavaslat­hoz hozzászólna. V. K. Amerikai őslakók OP€C-je A New Mexico-i Paguate, kis indián falu a nyuga­ti világ legnagyobb urániumbányajanak peremén te­rül el. A bánya mélységeiből az utóbbi 26 év alatt az Atlantic Richfield Co. alvállalata, Anaconda Co. 35 millió tonna urániumot ásott ki és szállított el nukleáris erőmüvek céljaira, amelyek idővel távol­levő hazak fűtését es világítását fogják ellátni. Ezek az ásványkincsek Paguate lakossaganak nem adtak jólétet. Az 1500 főnyi lakosság rozoga kuny­hókban, vagy 200 éves vályogviskókban, a bánya- robbantásoktol megrepedezett falu odúkban lakik. A legtöbb utca kövezetlen, mert a Laguna törzsnek nincs pénzé a kik’ővezesre. Ez az indián rezerváció jelképezi a nyugati indián törzsek ellentmondásos életkörülményeit; a rezerváció sokmillió dollár érté - kü energiaforrások fölött terül el, de a törzsek saját kincseikből soha sem részesülnek. Mivel azelőtt nem tudták, hogy milyen kincsek rejlenek sajat föld­jeik alatt, rendkívül rossz es számukra előnytelen szerződéseket kaptak, amiket a Bureau of Indian Affairs intézett el a részükre. Ma már Paguate azt is mutatja, hogy az indiánok végre felébredtek. Tudják, milyen kincseknek van­nak birtokában es nem hajlandók többé azt könnyen elkótyavetyélni. Ez az indián falu újratárgyalta szer­ződését Anacondával és első Ízben magas jutalék-fi­zetést kaptak. Azt is kikötötték, hogy amikor a fel­színi bányászát befejeződik, a vállalat helyreállítja a területet. Azonkívül a törzs kérelmére, a fiatal indi­ánok bányászati kiképzést es tanulási ösztöndíjat kapnak. A nyugati re székén az indiánok mindenütt meg­mozdultak. A fontos energiatermelő 25 törzs példát vett az Organization of Petroleum Exporting Count­ries (OPEC) szervezkedéséből és Council of Energy Resource Tribes (CERT) néven energia-koaliciót hozott létre. A számítások szerint, ezeknek a törzsek­nek a kezében van az ország uranium kincsének felo­ny uga ti felszíni szénbányászatának egyharmada, o- laj és gáz-készletének 4 százaléka és jelentős meny- nyisegu más energiaforrás. Az erőteljesen fellepő indiánok hajlandók energia­kincseikkel az országot segíteni, de meg akarják kap­ni erte a jutányos árat. A törzsek nem ellenzik a fej­lesztést, ők maguk is részesei akarnak lenni; mint mondjak: “Mi is amerikaiak vagyunk, szeretjük ha­zánkat, csak azt akarjuk, hogy a saját kincseinket magunk fejleszthessük.” Baker, Tennessee Heinz. Penn.

Next

/
Oldalképek
Tartalom