Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-10-25 / 40. szám
Thursday, October 25. 1979. BOLDOG 100 éves SZÜLETÉSNAPOT Grass Mária, Kábellá Ferenc, kedves Staten Islands olvasónk édesanyja október 7-én ünnepelte gyermekei, unokái es dédunokái, valamint barátai és a Sea View Home dolgozói körében 100. születésnapját. Kábellá Ferencen kivül gyermekei Bandi Irma, aki Lillafüreden, Grass Amália, aki Torontóban és Kábellá István British Columbiában (Kanada) el. A család neveben szép unokája, Buday Éva köszöntötte fel. Mikent az utóbbi években szokás, ez alkalommal Carter elnök is küldött üdvözletét az ünnepekhez. A Magyar Szó szerkesztősége es Ügyvezető Bizottsága még sok boldog születési évfordulót kivan Mrs. Gras8nak. «GYILKOSSÁGOK UJ FŐVÁROSA Eddi^ Detroitot emlegették, mint a “gyilkosságok fővárosát.” Ez az elnevezés most a texasi Houston városára szállt át. A New York Times október 12-i számában olvastuk: “A 16 eves Joann Huffman es a 18 eves Robert Spangenberger jegyesek voltak. Egy estet a múlt heten együtt akartak tölteni. A következő reggel Joann holttestet egy parkban, Robert holttestét, fej nélkül, egy autó csomagtartójában találták meg. E legújabb megoldatlan bűntény rémületet keltett a város lakóiban.” A statisztikai adatok arról számolnák be, hogy ez ev október 1-ig 500 személyt gyilkoltak meg Houstonban. Az FBI jelenti, hogy ez evben 14 százalékkal emelkedtek a súlyos bűntények. Minden 100.000 lakosra Houstonban 18 gyilkosság esik, Los Angelesben 16, Miamiban 15.6, Dallasban 15.2, New Yorkban es New Jerseyben 17.1. Most, miután a nemzetgazdaság lefele menő tendenciát mutat es a munkanélküliség mind jobban növekszik, a súlyos bűnök szama valószinüleg szinten emelkedni fog. RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81-lk Street sarkán) — Telefen: LE 5-84M. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi. Bar- Ml tzvah-tortáic. — Postán szállítunk az ország minden részibe. — Este 7.30-lg nyitva. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 VAGYONOS HONATYÁK Az angliai Manchester Guardian szeptember 16-i szama rendkívül erdekes, felderítő adatokat kozol a U.S. kongresszus tagjainak vagyoni helyzetéről és érdek-ellentmondasairól. A cikk egyebek kózó'tt a következőket Írja: Az olaj-lobby nem titokzatos olajugynoksegi ki- jaro-szervezet, hanem vígan éli világát a kongresszuson belül. A szenátus pénzügyi bizottsága, amely a kormány legfontosabb programjának, a nagy olaj- vallalatok rendkívüli profitja megadoztatásanak törvényéért is felelős, nem más, mint az energia-lobby. Elnöke Mr. Russell Long, az olajban gazdag Louisiana allam szenátora,, aki történetesen 1.2 millió dollar értékű olaj- es gázteruletnek a tulajdonosa Az is csupa véletlen, hogy bizottságának nem kevesebb, mint hat más tagja nagy mennyiségű olajrészvények birtokosa. A valóság az, hogy a U.S. kongresszus tagjai, akik olyan sok időt töltenek az elnök által kinevezett tisztviselők erdek-ellentmondásainak kérdéseivel, teljesen körül vannak véve a saját érdek-ellentmondásaikkal. A számítások szerint a 100 U.S. szenátor közül nem kevesebb, mint 54-nel ellentmondás áll fenn sajat pénzügyi érdekük es a befolyásos szenátusi bizottságban végzett munkájuk között. A kepvi- selóhazban pedig 435 közül 105-nel hasonló ellentmondások állnak fenn. A szenátus mezogazdasagi bizottságában Herman Talmadge, georgiai demokrata szenátornak (aki helytelen pénzügyi eljárások miatt a szenátus etikai bizottságának vizsgálata alatt van),1388 akeres farmja van; érteke 2 millió dollar. A bizottság két másik tagjának is terjedelmes földbirtokai vannak. Mindezek az érdek-ellentmondások egy 1978 évi kormány-etikai törvénnyel kapcsolatban kerültek nyilvánosságra. Nemcsak ezek a körülmények kerültek napvilágra, hanem az is, hogy a kongresszus mindkét házának tagjai nem az átlag amerikaiak közül kerültek ki. A nagyobb hatalommal biró szenátus, majdnem kizárólagosan a gazdag emberek klubja. A szenátorok körülbelül egyharmadának több, mint egy millió dollár a vagyona es egy másik nagy csoport is megközelíti ezt. A képviselőházi tagok közül legalább 25-en milliomosok és mások sem maradnak messze mögöttük. Ezzel szemben alig akad olyan kongreszi • • A SZENÁTUS HÁROM LEGGAZDAGABB TAGJA Edward Kennedy, Mass. szusi tag, akinek ne lenne külső forrásból eredő vagyona, vagy jövedelme. A szenátorok és képviselők pénzügyi érdekeire vonatkozóan nagyon jelentős körülmény az, hogy csak nagyon kevesen vettek annyi fáradságot, hogy az érdek-ellentétek elkerülése céljából gondnokság alá helyezzék vagyonukat. A legtöbben napról napra hoznak határozatokat, amelyek saját befektetéseiket, vagy családjuk tulajdonában lévő üzleti vállalkozásukat érinthetik... A mellett nem szokás — mint az angol alsohazban — a kongresszusban a személyes érdekeltséget bejelenteni, mielőtt egy bizottságban levő, vagy a kongresszus előtt all o’ törvényjavaslathoz hozzászólna. V. K. Amerikai őslakók OP€C-je A New Mexico-i Paguate, kis indián falu a nyugati világ legnagyobb urániumbányajanak peremén terül el. A bánya mélységeiből az utóbbi 26 év alatt az Atlantic Richfield Co. alvállalata, Anaconda Co. 35 millió tonna urániumot ásott ki és szállított el nukleáris erőmüvek céljaira, amelyek idővel távollevő hazak fűtését es világítását fogják ellátni. Ezek az ásványkincsek Paguate lakossaganak nem adtak jólétet. Az 1500 főnyi lakosság rozoga kunyhókban, vagy 200 éves vályogviskókban, a bánya- robbantásoktol megrepedezett falu odúkban lakik. A legtöbb utca kövezetlen, mert a Laguna törzsnek nincs pénzé a kik’ővezesre. Ez az indián rezerváció jelképezi a nyugati indián törzsek ellentmondásos életkörülményeit; a rezerváció sokmillió dollár érté - kü energiaforrások fölött terül el, de a törzsek saját kincseikből soha sem részesülnek. Mivel azelőtt nem tudták, hogy milyen kincsek rejlenek sajat földjeik alatt, rendkívül rossz es számukra előnytelen szerződéseket kaptak, amiket a Bureau of Indian Affairs intézett el a részükre. Ma már Paguate azt is mutatja, hogy az indiánok végre felébredtek. Tudják, milyen kincseknek vannak birtokában es nem hajlandók többé azt könnyen elkótyavetyélni. Ez az indián falu újratárgyalta szerződését Anacondával és első Ízben magas jutalék-fizetést kaptak. Azt is kikötötték, hogy amikor a felszíni bányászát befejeződik, a vállalat helyreállítja a területet. Azonkívül a törzs kérelmére, a fiatal indiánok bányászati kiképzést es tanulási ösztöndíjat kapnak. A nyugati re székén az indiánok mindenütt megmozdultak. A fontos energiatermelő 25 törzs példát vett az Organization of Petroleum Exporting Countries (OPEC) szervezkedéséből és Council of Energy Resource Tribes (CERT) néven energia-koaliciót hozott létre. A számítások szerint, ezeknek a törzseknek a kezében van az ország uranium kincsének felony uga ti felszíni szénbányászatának egyharmada, o- laj és gáz-készletének 4 százaléka és jelentős meny- nyisegu más energiaforrás. Az erőteljesen fellepő indiánok hajlandók energiakincseikkel az országot segíteni, de meg akarják kapni erte a jutányos árat. A törzsek nem ellenzik a fejlesztést, ők maguk is részesei akarnak lenni; mint mondjak: “Mi is amerikaiak vagyunk, szeretjük hazánkat, csak azt akarjuk, hogy a saját kincseinket magunk fejleszthessük.” Baker, Tennessee Heinz. Penn.
