Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-07-12 / 28. szám
Thursday, July 12. 1979. Politikai szemle A GYERMEKEK EVE Az ENSZ közgyűlés az 1979. évet “A Gyermek Nemzetközi Évé ”-nek jelölte meg. Ennek keretében vegyük szemügyre a gyermek helyzetét az Egyesült Államokban, a világ legfejlettebb és leggazdagabb országában. A Védelmi Minisztérium (Defense Department) 7000 uj tankot fog epiteni, összesen $ 9.8 milliárdra becsült költséggel. Vajon nem len- ne-e helyesebb ezt az Összeget a gyermekek jólétének biztosítására fordítani? Országunkban minden 4 gyermek közül egy, tehát 600.000, közsegelyen él. A közsegélyen élő gyermekeknek több, mint fele 8 évnél fiatalabb. A közsegélyen levők 87 %-a anyjával élő gyermek. Egy négytagú közsegélyes család minden költségé fedezésere, a lakbéren kívül, havi $ 258-t kap, ezen, felül elelmiszer-utalványokat a Medicaid ellátást, ami fejenként napi $ 2.08-at jelent. Ebből a gázvillany es a lakbér egy részét is kell fedezni: a négytagú család lakbérre nem kaphat többet, mint $ 218-at. A közsegélyeseknek legalább 25 %-a énnél több lakbért fizet. Gáz-villanyra ez a család havi $ 15.48-t kap, bár az 1978. évi átlagos számla $ 43.34-t tett ki. Kó'zsegélyes családok telefonköltségre havi $ 4.23-t kapnak, de a minimális telefon- számla $ 8.96. A szövetségi kormány felbecsülése szerint, 1977- ben egy négytagú családnak évi $ 3.518-ra volt szüksége, hogy kielégítő táplálkozást nyerjen, az azóta bekövetkezett drágulást 20 %-ra becsülve, ez ma $ 4.220-nak felel meg. A közsegelyen élő négytagú család, az e'telutalványok értékét beleszámítva, évenként $ 4.248-t kap lakbéren kívüli összes költségeire. Ez azt jelenti, hogy nem marad pénze ruházkodásra, gáz- villanyra, útiköltségre,bútorra es személyi szükségletekre.Nem csoda,hogy mindennapos a közsegélyes gyermekek alultápláltsága. A négytagú család havi $ 7.83-t kap útiköltségre; ez azt jelenti, hogy a családnak egy tagja csak hétszer utazhat havonta buszon vagy földalattin. Családok többé nem kapnak ruházkodási segélyt, habár a ruhaarak felszöktek. Gyermekek kelló meleg ruha es cipő nélkül nem járnak iskolába rossz időben, tel idején, nem csatlakozhatnak a többiekhez játszani, sportolni. Közsegélyen élő csaladok vásárlóereje 1979-ben csak 52 %-a az 1969-belinek, a kÖzsegély-juttatások 1969 óta 11.85 %-kal emelkedtek, mialatt a megélhetés költségéi több, mint kétszeresre emelkedtek. New York állam 1969-ben beszüntette a közse- gély-juttatasokat iskola-szerekre, könyv és újságokra, üdülésre, házonkivüli étkezesre, ajándékokra előirányzott összegeket. Az összes gyermekeknek 15.8 %-a szegénységben élt, holott az összlakosságnak csak 11.8 %-a volt ' “szegény”, 10.1 millió gyermek él a kormány által megállapított “szegénységi szint” alatt. Minden két 15 even aluli gyermek közül egy nem volt fogorvosnál több, mint egy éve. V. O. BONN. A nyugat-nemet parlament leszavazta azt a törvényjavaslatot, amely ez év végén lezárta volna a náci háborús bűnösök beperlésenek lehetőségét. Durovecz András: /HaVGTair NycMcr ikiij bábán Amikor Kolumbusz Kristóf 1492. október 27-én kivetődótt Kuba keleti partjára és kitűzte a spanvol zászlót Izabella spanyol királynő nevében, másról még nem írhatott, mint a felfedezett uj föld terme- szetadta csodálatos szépségéről. Csodálattal jegyezte fel naplójába: “Nagvon sok és igen magas pálmák.” Ezt nevezik ma királyi pálmának, s rajta kiviil 30 masfajta palma található. Erdőségeiben valami 200-fajta, köztük a legritkább fák — kubai lucfenyő, cédrusok, eboni, mahagóni — található, majd a citrusgyümölcsÖket termő fák. A növényvilág legalább 8.000 fajtája, valamint mindenfajta zöldség, mogyoro, citrus-gyümölcsók, melyek bőségéről Kolumbusz ezt irta naplójába: “A gyümölcsfélék oly sokasága, amit részemről leírni is lehetetlen.” E gazdag növényvilág szinpompas koronája pedig az ország virágcsala'dja, a szerény mezei virágoktól a meltoságteljes orchideákig, s köztük az úgynevezett “pillangóvirág” Kuba nemzeti virága, törékeny, illatos fehér virág, s magan hordja a rózsák, jázminok és liliomok minden szépségét, illatat. Oly megragadó ez a kép, hogy “a leggyönyörűbb föld ez, amit szem valaha látott” — jegyezte be naplójába Kolumbusz. Azt lehetne mondani, ezek az első irasos feljegyzései Kuba történetének, ártatlan, tájszepseget leíró mondatok. De jelzi azt a történelmi valóságot is, hogy megjelent a keresztény, civilizált feher ember és ahogy Kuba földjére lépett, megkezdte hóditó gyarmatosítását. A spanyol hóditók első nagy “műve” az volt, hogy Kuba indián öslakóit rövid idő alatt az utolso szálig kiirtották. Ennek emléke ma turista látványosság, a Guama szigetcsoport egyikén, Guama főnökről elnevezett indián falu, ahol remekül készült szoborcsoportok mutatják be az egykori óslakok mindennapi életet. Az első városokat — Santiago de Cuba, Trinidad, Havanna —már 1514-15-ben alapították. A spanyol gyarmati telepesek az indiánok brutális kiirtása után Afrikából elhurcolt néger rabszolgákkal helyettesítették a munkaerőt majd később kínai kuli rabszolgákkal is dolgoztattak. Kubát 1762-ben az angolok támadtak meg és hódítottak el a spanyoloktól. Az angoloktól történt visszahóditas után pedig a 19. században elindult a harc Kuba függetlenségéért, ami a spanyol gyarmati uralom elleni felkelesekkel, politikai küzdelmekkel telíti Kuba történelmét. Carlos M. de Cespedes 1868. októbereben, a kubai függetlenség atyjaként proklamalta Kuba függetlenségét, amivel kezdetet vette a 100 eves küzdelem Kuba nemzeti felszabadi- tasaert. A szervezett harc azzal indult el, hogy a kubai nép apostolának nevezett Jose Marti költő, iró és forradalmár 1895. februáijában megalapította Kuba Forradalmi Partját. A kibontakozó forradalmat meghiúsította a kubai-spanyol és amerikai háború, amely után az USA megszállta a kubai szigetet, amelynek eredményeként a spanyol gyarmati főurakkal létrehoztak egy korcs köztársasagot, az amerikai gazdasági és politikai érdekeknek alárendelve. Kuba függetlenségi mozgalmának elindulásakor jelentek meg — feljegyzések szerint — magyarok a szintéren. Maga Kossuth, amikor 1852-ben Amerikában járt, nagyra értékelte a kubai nép függetlenségi harcat. Kossuthot a kubai függetlenségi mozgalom vezetői keresték fel amerikai utján, akiknek Kossuth meleg érzelmekkel köszönte meg azt a ro- konszenvet, amivel a kubaiak viseltettek “a szegény hontalanná vált magyarok iránt.” Kossuth is kifejtette előttük, hogy “hasonló érzések vannak bennem Önök iránt.” A kubai felkelők válaszukban Kossuthnak “Kuba népe örök háláját és mélységes hódolatát” fejezték ki, amiért a nagy magyar hazafi szót emelt érdekükben az amerikai szenátusban a kubai függetlenség mellett. Később pedig már a Kossuth emigráció tagjainak vére is folyt a kubai szabadságért. Igv Prágay János alezredes Klapka tábornok seregéből Amerikában ismerkedett meg 1850-ben Narciso Lopez tábornokkal, akit a spanyol gyarmati u?alom elleni lázadás miatt távollétében halálra Ítéltek. így együtt toboroztak hadsereget es a több, mint 400 főből allo sereg 1851. augusztusában tört be Kubaba. De az első győztes ütközetek után a spanyol túlerő lever‘ te okét. Maga Pragay ezredes is három hét után hősi halált halt. A sereg 13 tagú vezérkarában 9 magyar tiszt volt. Egy onnan Magyarországra visszatért volt ’48-as tiszt szerint a sereg 438 katonájából 287 volt magyar. Később egy Zsikay Antal nevű emigráns eVkezett Kubaba 1886-ban, s lett a politikai élet ismert alakja. Jose Marti mellett, amikor a Forradalmi Part a szabadsagharcot vezette a spanyolok ellen, őrnagyi rangot kapott és a “Haza fia” kitüntetésben részesítették. Volt egy ideig Havanna fokincstámoka es országgyűlési képviselő is.A nagy magyar kivándorlás éveiben, a századfordulón, nagy segítségére volt az oda kivándorló magyaroknak. Alapító tag volt a Pragay-alapítványban, s annak elnöke is haláláig (1943. december). Az utóbbi évtizedekről pedig már bőséges feljegyzések találhatók Kubában magyarok szerepléséről Latin-Amerikában. Sokat mond e kulturális es irodalmi kapcsolatokról Salvado Bueno, a havannai egyetem professzorának könyve. A ’30-as evekben több magyarnyelvű sajtótermek jelent meg Kubában. Kiemelkedő az 1941-ben alakult “Szabad Magyar Szemle” cimü antifasiszta kiadvány, amely a hitlerizmus ellen, a magyar szabadságért szállt síkra. A háború egész idején Havannából a “Kurucok Hangja” címen rádióadás szólt a Karib-tengeri térség magyaljaihoz,1944 karácsonyától Magyarország felé is közvetített. Harcra hivott a náci-nyilas hóhérok ellen, s üzenetet intézett az ideiglenes nemzeti kormányhoz is, amit akkor minden kubai állomás közvetített. Ma pedig Magyarorszag ismerete, a magyar név mar megszokott köznapi fogalom a kubai közéletben, ami nemcsak a két szocialista ország árucseréjében fejeződik ki, de iskolák, gyárak, kórházak, sok más intézmény, közösség visel magyar neveket. Havanna egyik felsó iskoláján magyar osztály működik, a magyar nyelv és más ismeretek tanítására. Ennek egvik végzettjével volt szerencsém találkozni üdülőhelyünkön. Egv budapesti csoporttal járt, mint turistavezeto es tolmács, s a nehez magyar nyelven, ha nehezen is, betöltötte szolgálatát. Manapság a kubai szocialista köztársaságban a mind nagyobb számban üdülni utazó kanadai magyarok igen otthonos, baráti légkörben találják magukat a kubai nép vendégeiként. Kellemesebb, hasznosabb helyen nem is tölthetne senki óhajtott üdülését. _ 5 ___Amerikai magyar szó_
