Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)

1979-10-04 / 37. szám

Thursday, Oct. 4. 1979. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Visszaélés — a hiszékenyekkel Válságos idők különösen gazdag termő talajt ké­peznek csalóka terveknek a könnyű pénzszerzés “easy money”, céljaira. Válságos időkben, munka- nélküliség mellett, sokan keresnek menekülést, ki­utat a nyomorúságból és igy könnyen áldozatul esnek csalárd vállalkozók csalárd Ígéreteinek. A megtakarított kis pénzecske a bankban (mar akinek van!) nem sok kamatot nyer, kell valami jobb, ami több pénzt iger, gyorsan. Ilyenkor jönnek a cselszö- venyek, mint a “holabda-levelek” (chain letters), vagy nem létező telkek, ingatlanok kínálata. A tör­vény tiltja ilyen üzelmeknek posta utján való folytatását, ezt ezert furfangosan elkerülik. Az ál- lam'űgyeszi hivatalok országszerte üldözik az ilyen csalárd üzelmeket, melyek nagy szambán kerülnek elejük, panasztétel után. Chicago vidékéről levél ér­kezik, amely egy gazolin (benzin) nélküli “magnat- ron” nevű motort kínál, $ 4000 első befektetésselja kocsi 110.000 mérföldet fut, hangzatos,tudálékos leírás mellett. Az ügyészség megállapítja, hogy ilyen motor nem létezik. Két Fort Lauderdale-i cég (azó­ta megszűnt!) befektetést kínál betegeskedő nyugdí­jasoknak, öregeket ápoló klinika építéséhez, $ 20­35.000 befektetéssel; a cég tanáccsal és megszerve­zéssel járul hozza. Tizenhármán bedőltek! Egy Cali­fornia! vállalkozó társ-tulajdonosságot kínált egy ingatlan-településben, egy bizonyos repülő-vállalat pilótáihoz intézett levélben. Fényképeket csatolt a meghívóhoz, amely meglévő házakat mutatott (ezek valóságban London Mayfair nevű negyedében készül­tek). Mire letartóztatták a “vállalkozót”, 43 milli­óval károsította meg a pilótákat es rokonaikat, ba­rátaikat. Egy Nashville-i cég előzetes betét ellenében $ 750-t ígért 1000 boríték megtöltéséért. Beszedett $ 30.000-t, mielőtt még egyetlen borítékot kiküL- dőtt volna. Egy Los Angeles-i biztosító ügynök azzal csalt embereket lepre, hogy hibás árucikkeket és bajba jutott ingatlanokat olcsón felvásárolva és jo áron eladva, évi 90-300 százalék hasznot arathat­nak, $ 1000 befektetéssel. 1700-an 12 millió dollárt fektettek be, amikor letartóztatták. Hitelét azzal biztosította, hogy későbbi bevételekből bőven jut­tatott az elsőknek, a többit megtartotta. Tanulság: vigyázzunk, ne legyünk hiszékenyek! Ahol halál lappang a műhelyekben Egy villanyalkatrész gyárban dolgozó nő ilyen szavakkal fejezte ki a saját munkahelyen fennálló körülményeket: “Úgyszólván, semmit sem mond­tak meg nekünk azokról a vegyszerekről, melyekkel dolgozunk. Az első nap leültettek egy teremben, ahol egy pasas ezeket mondotta: Hölgyeim, maguk sokfele vegyszerrel fognak dolgozni, de nem kell ezek miatt aggódni, mert nem különbőznek attól, melyeket a háztartásban használnak, mint mosásnál aklórfehéritók, az oldószerek vagy a háztartási ecet. Ezeket mindenki jól ismeri es nem kell felni tőlük.” A szépen leirt, barátságos vegyszerek, melyekről a vállalati ember beszélt, magukban foglaltak olya­nokat, mint trichloroethylén, benzin és kloroform, melyek mellrák, máj es vesebaj okozói lehetnek, erősen maró es a tudót is megtámadó salétrom és sósav, s femforrasztásnál kiszabaduló, az ivarszerve­ket megtámadó es rákot okozo formaldehyde,kad- nium oxid és ólom. Ma már egyre több no házon kívül dolgozik és a szervezetlen robotmühelyekbe különösen nőket szeretnek felvenni. Nagyon sok amerikai gyár, hogy elkerülje az egészségi es bizton­sági rendszabályokat és a szakszervezeteket, kül­földön nyit fiókokat vagy külföldi cégeknek ad ki munkákat, ahol a munkakörülmények meg sokkal rosszabbak. A fenti idézetben leirt villanyalkatresz gyár Santa Clara /Cal./ megye egyik, , “silicon val­ley ”-nek csúfolt részében van, ahol ilyen gyáraknak sokasaga működik. A munkásoknak kb. 75 százalé­ka nő, több mint 50 százaléka nem fehérekből áll es a gyarak majdnem teljesen szervezetlenek. Az Occupational Safety and Health Administra­tion (OSHA) a villaraosipart a legveszedelmesebb munkával járó iparok közé sorolta, mint amelyek a legtöbb veszélyes anyagot használjak. A villamossági gyárak nagyon sok munkát rendeltetnek külföldről; a kaliforniai vállalatoknak legalább 65 fiókjuk van Ázsiában, főleg Malajföldön, Singaporeban, Hong Kongban, Taiwanban és Del-Koreaban. 16 és 25 ev közötti nőket alkalmaznak, akik egyenesen falu­ról jöttek es ehberert dolgoznak. A Zenith Radio Corp. 1977-ben 5000 munkahe­lyet szüntetett meg, amelyeken átlagban $ 5.25 óra­bért és $ 1.75 egyéb javadalmazást fizettek. Taiwan­ban most ugyanazokat a kapcsolótáblákat 36 cent órabérért es 26 cent javadalmazásért állítják össze. A Zenith színes t.v. készülékéit összeállító munká­sok Mexicoban sem kapnak többet: órabérük 85 cent, 35 cent a külön javadalmazas. Az ott működő amerikai villamossági cégek legtöbb munkása nő, atlagban 20 evesek. Többnyire 10 évnél tovább nem tudnak ott dolgozni. A malajfőldi Szabad Kereskedelmi ZÓná-ban mű­ködő National Semiconductor gyárban fiatal nők napi 2 dollárért komputerek villanyfelszereléseit ké­szítik. Ezeket maró savakkal telt kádakba mártják, melyekből ártalmas gozok szállnak fel. Gumikesz­tyűben es csizmában végzik a munkát, de ezek néha kilyukadnak es a nők égési sebeket szenvednek. Má­sok hosszú órakon at mikroszkóp segítségével sze­relnek fel finom drótokat. Ilyen munkát végző nők Koreában mar az első evben súlyos szembajban be­tegedtek meg. Hasonló körülmények vannák a tex­til- es ruhaiparban. A U.S. deli textil üzemeiben a sztrájkok egeszsegügyi es biztonsági okokból indul­tak meg, melyek a Stevens textilgyár nagy szervezé­si kampányában csúcsosodtak ki. Miután a szakszer­vezetek a délén sikereket érnek el, a gyarak külföld­re menekülnek. A Mattel cégrészére a hires Barbie babákat és más játékokat a Seoul-i Taehyup gyárban készítik. A játé­kaikat 1977-ig a U.S.-ben gyártották, de akkor a ka­liforniai határ másik oldalára, a mexicói Mexicali-ba költöztek, amivel 3000 munkás vesztette el a kenye­rét. Mattel-nek jelenleg Hong Kongban, a Fiiío’p szigeteken es Taiwanban is vannak alvállalatai. Seoul-i gyárában a munkások 90 %-a nő, többnyire 22 évnél fiatalabbak. Heti 6 napon at napi 9 órát dolgoznak, $ 57.50 havi bérért. Sokszor tűloraztat- jak ókét, legtöbben a sok beszivott portol megbe­tegszenek. Szakszervezetük a vallalat kezeben van, az választja ki a vezetőit és önkényesen von le tag­sági dijat a munkások fizetéséből. Egy alkalommal, amikor a szakszervezet nem támogatta követelései­ket, 1000 munkás megtagadta a túlórát es lelassí­totta a munkát. Egyházi és feminista szervezetek napvilágra hoz­ták a Mattel gyárban fennálló rossz munkakörülmé­nyeket, amiből kifolyólag a Mattel vezetősége Ígé­retet tett a külföldi gyárai munkakörülményeinek megjavítására. A feministák újabban a dolgozo nők ügyeit is felkarolják és sokat tesznek úgy a belföldi, mint a külföldi amerikai gyárakban dolgozo nők helyzetének megjavítására. Pórbe/zéd Ula/hingtonbon Az alanti párbeszed Izrael washingtoni követének, Mr. Evronnak a lakásán ment végbe. A nagykövet fogadást adott az ittlévő izraeli hadügyminiszter, Mr. Weizman tiszteletére. A fogadásra meghívták Mr. Saunders, a külügyminisztérium közép-keleti osztályának főnökét is. Mr. Weizman beszélgetésbe elegyedett Mr. Saunderssal. Az ottlevő újságírók szerint nagyjából a következő" párbeszéd folyt le a két magasrangú tisztviselő között: WEIZMAN: Te barátságról beszél sz. Milyen maga­tartást tanusíttok ti irántunk a libanoni ügyben? Barátság az? Úgy tüntettek fel bennünket, mintha valami gonosztevők lennénk! SAUNDERS: Ti túlságos erőszakot alkalmaztok' Libanonban. Egyetlen bombázás folyamán megölte­tek 7 5 polgári személyt! WEIZMAN: Nem! Mi csak 35 PLO tagot és 11 pol­gárt öltünk meg! SAUNDERS: Nekünk más adataink vannak. WEIZMAN: A PLO emberei sok izraeli nőt és gyer­meket öltek meg. Veszed észre, hogy Libanon bom­bázása óta kevesebb a terrortámadás ellenünk? SAUNDERS: Ez igaz, de most már- ideje volnadip- lomáciai lépéseket tenni. WEIZMAN: Ha még egy rakétát lőnek át Izraelbe, mi újra kezdjük a légitámadásokat. EVRON (az izraeli nagykövet közbelép, hogy véget vessen az egyre élesebb szóváltásnak): Beszeljünk másról! WEIZMAN (Evronhoz héberül): Sheket, Eppie. (Fogd be a szádat, Eppie. — Eppie a nagykövet be­ceneve.) SAUNDERS: A bombázás nem hoz létre célravezető politikát. WEIZMAN: Ne tanítsatok minket! Ti mindenütt csak vesztettetek. Ti elvesztettétek Angolát. Meg Iránt és Etiópiát! SAUNDERS: Minek emlegeted Iránt, amikor Liba­nonról beszélünk? WEIZMAN: Azért, mert mi azon a vidékén élünk. Nagyon fontos számunkra, hogy mi megy végbe Iránban. Gyengének bizonyultatok ott épp ügy, mint Kubában. SAUNDERS: De mi i legalább nem bombáztuk Ku­bát. Sajnálom, hogy nem tudod megérteni Amerika politikáját! WEIZMAN: Amerikának nincs politikája! EVRON: Beszéljünk másról! WEIZMAN: Fogd be a szád, Eppie! SAUNDERS: Igenis, van politikánk, és szívesen megmagyarázom neked! Te úgylatszika bombázás politikáját ismered! Olyan helyzetbe fogtokjutni Libanonban, mint mi annakidején Vietnamban. WEIZMAN: Na jó, magyarázd meg a politikátokat: SAUNDERS: Majd máskor! Ezzel a baráti beszélgetés véget ért. Uatiháni dolgozók ROMA, A Vatikán dolgozói szakszervezetet készül­nek létesíteni. Olaszországban is nagy az infláció, ne­héz a megélhetés. A vatikáni dolgozók is nyilván úgy érzik, hogy szakszervezet utján jobb megélhe­tést biztosíthatnak maguknak. ^ , Eltekintve a gazdasági érvektől, a bibliát is idéz­hetik mozgalmuk indoklására: “Keljetek és adatik nektek, keressetek és találtok, zörgessetek es megnyittatik nektek. ’ Mate, VII. 7. k ■ -f-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom