Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)

1979-09-20 / 35. szám

12--------------------------------------SZÜLŐFÖLDÜNK JASCHA KESSLER Amerikai iró, költő, a Los Angeles-i egyetem tanára. Fordítással is foglalkozik, Görgey Gábor, Hajnal Anna, Kassák Lajos, Orbán Ottó, Rába György, Vas István, Weöres Sándor verseit ültet­te át angol nyelvre. A magyar PEN Club vendége­ként már többször járt Magyarországon. — Hogyan került kapcsolatba a magyar irodalom­mal? Mi ösztönözte, hogy magyar írókat fordítson? — Ez a véletlennek köszönhető. Feleségem, aki újságíró, magyar származású, szülei 1921-ben vándo­roltak ki az Egyesült Államokba. Mar házasok vol­tunk, 1952-ben, amikor nagy cikk jelent meg a Ti­mes Literary Supplement-ben, amely Ady Endre költészetet ismertette és méltatta. Elolvasása után lázba jöttem,megrendeltem Ady összegyűjtött verse­it, gondolván, hogy feleségem majd fordít nekem belőlük. Kiderült, ő mar nem tud olyan jól magya­rul, hogy megbirkózhatott volna a feladattal. Saj­nálkoztam, félretettem a könyvet és ennyiben ma­radtunk. Aztán, 1971-ben, Írországban, a Nemzet­közi PEN Kongresszuson megismerkedtem Kery professzorral, a Magyar PEN Club főtitkárával. Tőle hallottam a Magyar PEN fordítói programjáról, amely a magyar irodalmat terjeszti és népszerűsíti külföldön. Ebbe a munkába kapcsolódtam be. — Van-e érdeklődés az Egyesült Államokban a magyar irodalom iránt? Könnyen talál kiadót vagy újságot, amelyik hajlandó megjelentetni magyarból fordított versét vagy novellát ? — Néhány eve az amerikaiak szívesen olvasnak latin-amerikai, török, orosz, egyiptomi, perzsa író­kat — jómagam perzsából is fordítok -, természe­tesen magyarokat is, mert egzotikusnak tartják őket. Száz és száz tiszavirág életű újság van, amelyik va­dassza az erdekesseget, mert ha fenn akar maradni, különlegesseget kell talalnia az olvasónak. Ezért aranylag könnyű verset megjelentetni. A kiadók is szeretik a szenzációt, de ők pontosan tudják, milyen érdeklődést akarnak kielégíteni. Állítom, hogy Ma­gyarországon jobban ismerik az amerikai irodalmat, mint Amerikában. A New York Times-ban hirdetett könyvek peldanyszama két-háromezer. Mit számit ez egy olyan országban, ahol 250 millió ember él? — Ön szerint van-e lehetőség arra, hogy egy “kis nép” iroja betörjön a világirodalomba? — Úgy erzem, a magyar irodalom klasszikusainak méltó helye van a világ elismert és számontartott irodalmi nagyságai körében, ezert népszerűsítik mü­veiket sikerrel a tengeren tűi éppúgy, mint Euró­pában. Hiid-érmes város Zalaegerszeg néhány evtizede 13 ezer lako­sú, falusi külsejű,'elha­gyatott városka volt. Meg a vasút is elkerül­te. Keskeny, poros ut­jain tehen- és lofoga- tok döcögtek. Ritkaság­szamba ment egy víz­csap. Iskolák?... Aki vinni akarta valamire, menekült innen. Zalaegerszeg ma: 55 ezer lakosú,vegyiparral, gép- es könnyű, vala­mint élelmiszeriparral rendelkező város. Ti­zennyolcezer munkása, mérnöke evente 9 milli­árd forint értéket állít * elő. Felépült 13 ezer lakas és számos köz­intézmény, iskolák, o- vodak, egészségügyi és kulturális létesítmények. Egyszóval a megyeszékhelyből — a fővárossal össze­kötő vasúttal, kitűnő autoutakkal rendelkező — modern város lett. Zalaegerszeg varosa 1975-ben megkapta a Magyar Urbanisztikai Társaság által adományozott “Hild-er- met.” Ugyancsak “Hild-ermet” kapott Küstös Lajos, a városi tanacs elnöke. Megérdemelték! Amerikai papok Augusztus 20-an reggel nyolc óratol a hívek hosz- szu sorban vonultak a Bazilika szentélyeben a tisz­teletadásra kihelyezett Szent Jobb előtt. Az ünnepi misét Kádár László egri érsek celebrálta. A hivősereg megilletődötten fogadta a fópasztorral együtt az ol­tárhoz lépett hat amerikai lelkipásztort. Az Egyesült Államokból érkeztek hazánkba a Magyar Katoli­kus Püspöki Kar és a Magyarok Világszövetsége meg­hívására. A vendégek: dr. Ibrányi Ferenc, ny. egye­temi tanár, dr. Péterffy Gedeon, Vidóczy István, Kovács Lajos, Jani György, Molnár Antalja Szent István-napi eucharisztikus áldozat bemutatásában együtt ünnepeltek a Szent Királyt köszöntő magyar hivekkei. Túri cserép az USA-ba Kanadába Tizedszer mutatták be a frankfurti nemzetközi fazekaskiállitáson a mezőtúri fazekasok népművé­szeti szövetkezetének termekéit. Az augusztus végi seregszemlére 150 alkotásból álló kollekciót küld­tek ki. A túri fazekasok munkáit a világ sok országában kedvelik. Az Artex utján az első felévben, 2.8 millió forint értekben exportálták népművészeti falakat, kancsókat, kantákat, butykosokat. Legnagyobb vá­sárlójuk Svájc, Hollandia, Franciaország és az NSZK,* eljutnak termékeik a tengerentúlra, az Egyesült Álla­mokba, Kanadaba es Ausztráliába is. # . A GYERMEK ABRAZOLASA szobraszatunkban cím­mel nyílt meg szabadtéri szoborkiállítás a nemzetközi gyermekév alkalmából. Budapesten a kiállítás novem­ber 7-ig tekinthető meg. Thursday, Sept. 20. 1979. Szüreti napsk Gyönmsm Ismét megrendezik Gyöngyösön — szeptember 21—23 között — a hagyományos szüreti napokat. Az első nap programjában az ünnepélyes megnyitó, terzene, élelmiszer- és mezőgazdasági kiállítás, szö- leszeti-boraszati tanácskozás, viragkölteszeti, majd pedig divatbemutató szerepel. Szeptember 22-en kerül sor a VI. Gyöngyösi Néptanc-fesztiválra. E napon tartják a cserépvásárt, az utcai játékok be­mutatóját, este pedig szüreti bálra vaijak a vendége­ket. Az eseménysorozat fénypontja minden bizony­nyal a szeptember 23-i hagyományos szüreti felvo­nulás lesz. Záróakkordként pedig “Szüret a képző- művészetben” cimmel nyílik kiállítás, melyet a nep- tancosok gálaestje követ. 100 fürt szőlő... Ősz (by Ali B.) Sivár a hatar Elhal a világ A nyár Virág Gyors szárnyon messze jár Sehol! Kopáran leng De kár Az ág De kár Az ag Hideg es rideg A dér teret kér A lég Acél Ólmos szürke körül Hangszeren muzsikál Az ég A szél Az ég A szél Útra kel a szel A tel Fehér világáról Mesél ___ Mesél TERJESSZE LAPUNKAT! / / VENDEGSEGBEN BUDAPESTEN:

Next

/
Oldalképek
Tartalom