Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-09-20 / 35. szám
12--------------------------------------SZÜLŐFÖLDÜNK JASCHA KESSLER Amerikai iró, költő, a Los Angeles-i egyetem tanára. Fordítással is foglalkozik, Görgey Gábor, Hajnal Anna, Kassák Lajos, Orbán Ottó, Rába György, Vas István, Weöres Sándor verseit ültette át angol nyelvre. A magyar PEN Club vendégeként már többször járt Magyarországon. — Hogyan került kapcsolatba a magyar irodalommal? Mi ösztönözte, hogy magyar írókat fordítson? — Ez a véletlennek köszönhető. Feleségem, aki újságíró, magyar származású, szülei 1921-ben vándoroltak ki az Egyesült Államokba. Mar házasok voltunk, 1952-ben, amikor nagy cikk jelent meg a Times Literary Supplement-ben, amely Ady Endre költészetet ismertette és méltatta. Elolvasása után lázba jöttem,megrendeltem Ady összegyűjtött verseit, gondolván, hogy feleségem majd fordít nekem belőlük. Kiderült, ő mar nem tud olyan jól magyarul, hogy megbirkózhatott volna a feladattal. Sajnálkoztam, félretettem a könyvet és ennyiben maradtunk. Aztán, 1971-ben, Írországban, a Nemzetközi PEN Kongresszuson megismerkedtem Kery professzorral, a Magyar PEN Club főtitkárával. Tőle hallottam a Magyar PEN fordítói programjáról, amely a magyar irodalmat terjeszti és népszerűsíti külföldön. Ebbe a munkába kapcsolódtam be. — Van-e érdeklődés az Egyesült Államokban a magyar irodalom iránt? Könnyen talál kiadót vagy újságot, amelyik hajlandó megjelentetni magyarból fordított versét vagy novellát ? — Néhány eve az amerikaiak szívesen olvasnak latin-amerikai, török, orosz, egyiptomi, perzsa írókat — jómagam perzsából is fordítok -, természetesen magyarokat is, mert egzotikusnak tartják őket. Száz és száz tiszavirág életű újság van, amelyik vadassza az erdekesseget, mert ha fenn akar maradni, különlegesseget kell talalnia az olvasónak. Ezért aranylag könnyű verset megjelentetni. A kiadók is szeretik a szenzációt, de ők pontosan tudják, milyen érdeklődést akarnak kielégíteni. Állítom, hogy Magyarországon jobban ismerik az amerikai irodalmat, mint Amerikában. A New York Times-ban hirdetett könyvek peldanyszama két-háromezer. Mit számit ez egy olyan országban, ahol 250 millió ember él? — Ön szerint van-e lehetőség arra, hogy egy “kis nép” iroja betörjön a világirodalomba? — Úgy erzem, a magyar irodalom klasszikusainak méltó helye van a világ elismert és számontartott irodalmi nagyságai körében, ezert népszerűsítik müveiket sikerrel a tengeren tűi éppúgy, mint Európában. Hiid-érmes város Zalaegerszeg néhány evtizede 13 ezer lakosú, falusi külsejű,'elhagyatott városka volt. Meg a vasút is elkerülte. Keskeny, poros utjain tehen- és lofoga- tok döcögtek. Ritkaságszamba ment egy vízcsap. Iskolák?... Aki vinni akarta valamire, menekült innen. Zalaegerszeg ma: 55 ezer lakosú,vegyiparral, gép- es könnyű, valamint élelmiszeriparral rendelkező város. Tizennyolcezer munkása, mérnöke evente 9 milliárd forint értéket állít * elő. Felépült 13 ezer lakas és számos közintézmény, iskolák, o- vodak, egészségügyi és kulturális létesítmények. Egyszóval a megyeszékhelyből — a fővárossal összekötő vasúttal, kitűnő autoutakkal rendelkező — modern város lett. Zalaegerszeg varosa 1975-ben megkapta a Magyar Urbanisztikai Társaság által adományozott “Hild-er- met.” Ugyancsak “Hild-ermet” kapott Küstös Lajos, a városi tanacs elnöke. Megérdemelték! Amerikai papok Augusztus 20-an reggel nyolc óratol a hívek hosz- szu sorban vonultak a Bazilika szentélyeben a tiszteletadásra kihelyezett Szent Jobb előtt. Az ünnepi misét Kádár László egri érsek celebrálta. A hivősereg megilletődötten fogadta a fópasztorral együtt az oltárhoz lépett hat amerikai lelkipásztort. Az Egyesült Államokból érkeztek hazánkba a Magyar Katolikus Püspöki Kar és a Magyarok Világszövetsége meghívására. A vendégek: dr. Ibrányi Ferenc, ny. egyetemi tanár, dr. Péterffy Gedeon, Vidóczy István, Kovács Lajos, Jani György, Molnár Antalja Szent István-napi eucharisztikus áldozat bemutatásában együtt ünnepeltek a Szent Királyt köszöntő magyar hivekkei. Túri cserép az USA-ba Kanadába Tizedszer mutatták be a frankfurti nemzetközi fazekaskiállitáson a mezőtúri fazekasok népművészeti szövetkezetének termekéit. Az augusztus végi seregszemlére 150 alkotásból álló kollekciót küldtek ki. A túri fazekasok munkáit a világ sok országában kedvelik. Az Artex utján az első felévben, 2.8 millió forint értekben exportálták népművészeti falakat, kancsókat, kantákat, butykosokat. Legnagyobb vásárlójuk Svájc, Hollandia, Franciaország és az NSZK,* eljutnak termékeik a tengerentúlra, az Egyesült Államokba, Kanadaba es Ausztráliába is. # . A GYERMEK ABRAZOLASA szobraszatunkban címmel nyílt meg szabadtéri szoborkiállítás a nemzetközi gyermekév alkalmából. Budapesten a kiállítás november 7-ig tekinthető meg. Thursday, Sept. 20. 1979. Szüreti napsk Gyönmsm Ismét megrendezik Gyöngyösön — szeptember 21—23 között — a hagyományos szüreti napokat. Az első nap programjában az ünnepélyes megnyitó, terzene, élelmiszer- és mezőgazdasági kiállítás, szö- leszeti-boraszati tanácskozás, viragkölteszeti, majd pedig divatbemutató szerepel. Szeptember 22-en kerül sor a VI. Gyöngyösi Néptanc-fesztiválra. E napon tartják a cserépvásárt, az utcai játékok bemutatóját, este pedig szüreti bálra vaijak a vendégeket. Az eseménysorozat fénypontja minden bizonynyal a szeptember 23-i hagyományos szüreti felvonulás lesz. Záróakkordként pedig “Szüret a képző- művészetben” cimmel nyílik kiállítás, melyet a nep- tancosok gálaestje követ. 100 fürt szőlő... Ősz (by Ali B.) Sivár a hatar Elhal a világ A nyár Virág Gyors szárnyon messze jár Sehol! Kopáran leng De kár Az ág De kár Az ag Hideg es rideg A dér teret kér A lég Acél Ólmos szürke körül Hangszeren muzsikál Az ég A szél Az ég A szél Útra kel a szel A tel Fehér világáról Mesél ___ Mesél TERJESSZE LAPUNKAT! / / VENDEGSEGBEN BUDAPESTEN: