Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-22 / 8. szám
Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1Í79. at the P.O. of N.Y.. N.Y. Vol. XXXIII. No. 8. Thursday, Feb. 22. 1979. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC., 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: 254-0397 KINA VESZÉLYEZTETI A VILÁG BÉKÉJÉT PEKING, A kínai külügyminisztérium bejelentette, hogy miután a kínai hadsereg befejezte “büntető küldetését” Eszak-Vietnamban, vissza fog vonulni Kinaba. A jelentes tapintatosan hallgat arról, hogy a vietnami nemzetőrség kémény ellenállásának, valamint az egesz világon végbemenő tiltakozásoknak is lehetett szerepe Tengek visszakozásában. NEW YORK, N.Y. Néhány héttel az Egyesült Államokban Carter elnök meghivásara tett körútja után, amelynek folyamán több Ízben a háborús veszély gócpontjának nevezte a Szovjetuniót, Teng helyettes miniszterelnök es pekingi kollégái vakmerő merényletet követtek el a világ békéje ellen: hatalmas haderővel megtámadták a Vietnámi Nepkóztarsasa- g°tA tamadas, amelyet előzőleg sorozatos hatarser- tések, provokációk előztek meg, február 17-én történt. Teng es tarsai, akik az úgynevezett harmadik világ “védnökeinek”, a kis népek támogatóinak nevezik magukat, megtámadtak egy kis országot, megtámadtak egy szocialista országot, megtámadtak egy szomszéd államot, amelynek népe csaknem 30 esztendei hősi harc után, visszaverve három hatalmas imperializmus tamadasait, eppen csak hozzákezdett a rajta ejtett sebek gyógyításához. Első jelentések szerint a vietnámi haderők lelassítottak a kínai hadak behatolását, súlyos veszteséget okozva a támadóknak. Vietnám kormánva felszólítással fordult nagy szővetsegesehez, a Szovjetunióhoz, a többi szocialista államokhoz, a világ minden haladó emberehez és magához a kínai riephez, amellyel nekik semmi viszályuk nincs, hogy követeljek a kínai vezetőség agressziójának megszüntetését, a kínai hadak kivonását országukból. MOSZKVA, A Szovjetunió kormánya hivatalos nyilatkozatot adott ki a kínai támadással kapcsolatban, amelyben figyelmeztettek a pekingi adminisztrációt, hogy szüntessek meg az inváziót,“mielőtt túl keso” lesz. A kínai támadás, szol a nyilatkozat, újabb bizonyítéka Peking felelőtlen magatartásának a vilag- beke ügyét illetően, es annak, hogy mily megfontolatlanul nvulnak erőszak használatához. Hangoztatja a nyilatkozat, hogy Vietnam hős népé képes lesz megvédeni Önmagát a támadástól. Ugyanakkor a Szovjetunió teljesíteni fogja a Vietnámmal 1978. nov, 3-án kötött barátsági és együttműködési egyezményen alapuló kötelezettségeit. Azok, — szol továbbá a nyilatkozat — akik az ügyeket intézik Pekingben, jól tennek, ha beszüntetnék agressziójukat. A kínai nepnek békére es nem habomra van szükségé. A felelősség a következményekért kizárólag a mai kínai vezetőség vállán nyugszik. Észak Vietnam térkepe. A kínai invaziós hadsereg a fekete kockával jelölt helységeket fenyegeti. USA ÁLLÁSPONTJA WASHINGTON, D.C. Hivatalos körökben olyan * értelemben nyilatkoztak, hogy USA nem fog beavatkozni a konfliktusba. Diplomáciai lépéseket fog tenni az invázió megszüntetésére, igyekezni fog rábeszélni a Szovjetuniót a be-nem-avatkozásra. Hangoztatják, hogy “amerikai erdekek” jelenleg nincsenek érintve, de a konfliktus terjedése veszélyeslehet. Szövetségeseink biztonsaga egyelőre nincs fenyegetve, de aggódva tekintenek ilyen veszélyekre. Kínával való kapcsolataink normalizálódása befejezett tény, amin Kina tamadó háborúja nem változtat. TALÁLGATÁSOK NEW YORK, N.Y. Politikai, akadémiai és magánkörökben nagyban folvnak a találgatások,hogy miért szánta el magát a pekingi vezetőség e szerfölött veszélyes lépésre, Vietnám megtámadására. David Milton, az oregoni egyetem társadalomtudományi professzora, kínai szakértő szerint Kinaban nagyarányú az ele'gedetlenseg Tengnek az amerikai nagvuzlettel való barati politikája miatt. Ezen elege- detlenség elfojtására használja a pekingi vezetőség a vietnámi katonai kalandot. Csaknem azonos véleményen van Schurman, a californiai egvetem professzora is. Edmund Clubb. aki éveken át volt amerikai konzul Pekingben, Kina nagyhatalmi politikája konkret bizonyitékanak véli a vietnami agressziót. TILTAKOZÁSOK USA-BAN NEW YORK, N.Y. A hirtelen bekövetkezett hóvihar ellenére nagy tömeg gyűlt össze a kínai UN delegáció itteni épülete előtt, tiltakozva a Hua-Teng kormány vietnámi tamadasa ellen. Hasonló tiltakozó gyüle'sekrol erkeztek jelentések Chicagóból es Washingtonból is. TILTAKOZÁSOK VILÁGSZERTE MOSZKVA, Ezer főnyi tömeg tüntetett a kínai követség előtt “El a kezekkel Vietnamtól” feliratú tablakat lengetve. * UJ DELHI, Indiában általános felháborodást váltott ki a kínai támadás. Desai miniszterelnök mélységes felháborodását es megdöbbenését fejezte ki es követelte a pekingi kormánytól a tamadas azonnali beszüntetését. • TAIPE. Tajvván kormánya, amely csaknem 30 ev óta amerikai védnökség alatt állt es amely most cserbenhagyva érzi magát, rámutatott arra, hogy Kina nem mert volna ilyen veszélyes lépést tenni, ha nem bizott volna USA támogatásában. A tény, hogy a Carter kormány nem lépett fel erélyesen Teng háborús uszításai ellen annak amerikai körútja folyamán, felbátorította a kínai vezetőket a katonai kalandra, — jelentettek ki a tajwani vezetők. Stockholmban szinten tüntetés volt a kínai követség előtt. NEW YORK, N.Y. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének titkára, Kurt Waldheim felszólította a hadakozó feleket az ellenségeskedes beszüntetésére. Ili valuta-árfolyam Magyarországon 1979 február 1 5-töl Magyarországon a konvertibilis elszámolási valuták nem-kereskedelmi árfolyama emelkedett. Ez az árfolyam lényegében a lakossággal kapcsolatos elszámolásokban kerül alkalmazásra, pl.: turizmus, rokoni támogatások külföldről, szerzői jogdijak, stb. így tehát például egy USA dollár nem.kereskedelmi árfolyama az eddigi 1 7.79 forint helyett ezentúl 20.33 forint lesz. Az árfolyamváltozásról, valamint az egyéb,idegenforgalmat érintő’ kérdésekről lapunk következő számában részletes közleményt adunk. i" ! ; i' i i ‘ : ' LAOS S:j : ’ >!/■' I— 1 A VIETNAM
