Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-08 / 6. szám
NE MULASSZA EL ELOLVASNI! Angol kalandor szervezte a tatárjárást (6 °'d) Interjú Camara érsekkel Örkény István mulattató humoreszkje (s.oid.) t pénzmegtakaritási rovat HERITAGE — angolnyelvü melléklet 7 -1 0 old.- ■ ........... ... - m “Kelj fel, kapitányom...” "Ö kapitány, én kapitányom, kelj fel hallgasd a harangok zugasat..." Walt Whitman: O Kapitányom. Kelj fel nyugvóhelyedről, Lincoln Abraham es gyere vissza közénk, gyere vissza nepedhez. Gyere vissza a favágókhoz, a kézművesekhez, a kőművesekhez, a Mississippi hajóin dolgozo hajósokhoz, a tutajosokhoz. Gyere vissza népedhez, akiket szerettél, értettél és akik téged szerettek. És akiket, mint mondtad, az Isten is annyira szeretett, hogy oly sokat csinált belőlük. Gyere vissza, hallgasd meg a lelkűk melyen gyűr lemlo fájdalmakat, panaszokat, ismeteld meg ten- szavaddal üzenetedet. Hogy ez az ország, minden intézményével az övéke es senki másé. Hogy ezen ország kormányának a nép kormányának kell lennie és csak a nép érdekében kell tevékenykednie. Hangoztasd hangosán, hogy a legszorosabb kapocs, ami a családon kívül embereket összeköt, az minden ország dolgozoi kozott all fenn. Harsogjon szavad Amerika hegyei es völgyei fölött, mondván, hogy a munka ezerszerte fontosabb, mint a töke és hogy munka és munkás nélkül nem lehet Toké. Gyere vissza, hallgasd a harangok zéigásat. Zugnak a harangok, mert a hajó, melynek kormányát gyilkos merénylet vette ki kezedből, vészes zátonyok felé halad. Kelj fel Lincoln Abrahám! Töltse meg szellemed[ jelenléted azok lelkét, akik a te szellemedben igyekeznek irányt adni Amerika dolgozo nepenek. Vol. XXXIII. No. 6. Thursday, Feb. 8. 1979. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC., 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003; Tel: 254-0397 McGOVERN SZENÁTOR ELÍTÉLI TENG HÁBORÚS USZÍTÁSÁT WASHINGTON, D.C. “Irtózom féktelen szavaktól és háborús készülődésektől.Mélven nyugtalanítanak Kína előkészületei a vietnami határon.” E szavakkal ítélte el McGovern szenátor Teng Hsiao-ping, Kina helyettes miniszterelriókenek háborús uszításait azon a fogadáson, arnelvet a szenátus külügyi bizottsága adott Teng számára. McGovern szenátor tagja a bizottságnak. Az üzleti sajtó, amelv oldalszamra számolt be Teng látogatásának minden részletéről, többségében nem tartotta fontosnak McGovern nyilatkozatának közlését. Felszólalásában emlékeztette Teng-et arra, hogy az USA-nak keserves tapasztalatai vannak a Vietnam elleni háborúból. Figyelmeztette a kínait, hogv éppen annyira tragikus lesz egy ilven háborús kaland Kina szamara is. Körútja minden állomásán, Washingtonban, Atlantában, Houstonban es Seattleben Teng egvre fektelenebbul uszított a Szovjetunió es Vietnam ellen. “Meg fogjuk leckéztetni Vietnamot”- mondta Teng' Nem a dolgozok millióit nvomorgato Delafrika-i kormányt akarja megleckéztetni, nem Pinochet-et, a fasiszta zsarnokot, nem az iráni sah-t, hanem azt a népét, amelyet imperialista hatdmak egy emberöltőn át “leckéztettek”, amelvnek nepe milliószámra hullott el szabadsaga védelmében, amely saját fiainak a testevei védte magat Kinat is. Teng amerikai útja folyamán a nemzetközi penz- hatalmak, a multinacionalisták szkebjenek bizonyult. MOSZKVA. A szovjet hírszolgálat, TASS Teng amerikai tevekenyseget elemezve hangsúlyozta, hogv a Carter kormány eddig nem tiltakozott Teng gyújtogató beszédei miatt. UJ KORMÁNY IRÁNBAN TEHERAN, Khomeini uj kormány alakitasaval bízta meg Mehdi Bazargant, a Bakhtiar bábkormány azon fenvegetese ellenere, hogv le fogja tartóztatni azokat, akik resztvesznek benne. Formailag tehat két kormány van jelenleg Iránban. Egy, amelyet a sáli nevezett ló, de amelynek semmi hatalma nincs, a másik a nép óriási többségé által támogatott Khomeini kormánya. Fennáll természetesen a polgárháború lehetosege. A döntő szerepet pillanatnyilag a hadsereg fogja játszani. Szamos ielentes utal arja, hogv a hadsereg többségé kezd átpártolni a szabadságmozgalomhoz, csupán a sah testőrsége tart még ki szilárdan Bakhtiar mellett. Állandó tanácskozások folynak Khomeini hivei es a hadsereg vezetősége között. A tény, hogv a népszerű Jam tábornok, aki visszautasította annakidején Bakhtiar kérelmet a kabinetjében való részvételre közvetít a két csoport között, arra enged következtetni, hogv a hadsereg nem lesz hajlandó Bakhtiar kedvéért szembehelyezkedni az iráni neu többségével. • ’ * . I KHOMEINI HAZATÉRT « TEHERAN, Leírhatatlan leli esedessel fogadta Irán nepe a 15 évi külföldi száműzetésből hazatért Kho- meinit, akiben szabadságharcuk, függetlenségi mozgalmuk foszimbólumát látják.Több mint négy millió ember — több, mint a főváros lakossága — tolongott Teheran utcain. A katonaság, nagyon okosan, a laktanyában maradt. Első beszédében, amelyet a sah ezernyi áldozatának temetőjében tartott, Khomeini elesm elitélte Wall Street imperialistáit: “Szállítottuk az olajat USA-nak — mondotta — és ok fegyvert szállították erte. Kenvszeritettek bennünket, hogy hadibázisokat építsünk szamukra és befogadjuk ‘tanácsadóikat. Ezek a tanácsadók segítettek a sah-nak elnyomni, kínozni es gyilkolni Irán népet. Kérem az Istent vagja le az imperializmus csápjait”. Beszédét egyrészt a katonaság felé irányította: “Azt akarjuk, hogv függetlenek legyetek USA tanácsadóktól. Ti,tábornokok nem akarjátok ugyanazt? Tanácsolom nektek, gyertek hozzánk, legyetek a nép oldalán. Nem akarunk olyan katonaságot, amelyet USA irányit”. Kérte az olajmunkásokat, folytassak a sztrájkot mindaddig, amíg a sah uralmának utolso maradványai is eltűnnek, (a Bakthiart kormányt értette ez alatt). Figyelmeztette a népet, ne engedjek magukat megoszlatni, mert ez a célja a sahnak. Továbbiakban élesen kritizálta a sah által bevezetett “kultúrát”. A színház, a televízió, a mozi megannyi bordélyházzá vált. Mi nem ellenezzük ezeket, amikor a népet szolgáljak. Mi nem ellenezzük a civilizációt, csak a romlott, korrupt civilizációt, mondta Hazaérkezte előtt interjút adott az iráni népvezér az izraeli hírszolgálat párizsi tudósítójának Edwin Eytannak, amelyben a sah hivei provokációjának minősíti azt a híresztelést, miszerint ő antiszemita lenne. “Az izlámi köztársaságban zsidónak,kereszténynek egyenlő jogai lesznek”, mondotta. Ént. as 2nd Glass Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, f879. at the P.O. of N.Y., N.Y.
