Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-01 / 5. szám
Thursday, Feb. 1. 1979. AMERIKAI MAGYAR SZO. C$é&Sc$Az onkológiáról általában M ár a szó hallatára — onkológia — mindenkit rossz érzés fog el, függetlenül attól, ismeri-e a fogalom valódi jelentését vagy sem. Eredetét tekintve görög szó, az oncoma (daganat) és a logos (tudomány) szavakból tevődik össze, tehát az onkológia a daganatokkal foglalkozó tudomány. Csupán az utóbbi két-három évtizedben vált önálló tudományággá, mindaddig a daganat megjelenési helyétől függően, az egyes szakterületen dolgozó orvosok, sebészek, nőgyógyászok, belgyógyászok, röntgenológusok foglalkoztak vele. A tudományág önállósulását az indokolta, hogy a daganatkutatásban és a daganatgyógyításban a számos orvosi szakterület egymástól függetlenül vett részt és így hiányzott ezek egyesítése, azaz a daganatkeletkezés teljes folyamatát és a daganatgyógyítás valameny- nyi területét átfogó tudomány. Az onkológia ezt a feladatot hivatott betölteni. Egyik ága, a kísérletes onkológia, a daganatok keletkezésének magyarázatával, a daganatos szervezet reakciójának megismerésével és a gyógyítás modellkísérleteinek megteremtésével foglalkozik. Másik ága, a klinikai onkológia, összefogja mindazokat az ismereteket, amelyeket a daganatos betegségek megelőzése, felismerése és gyógyítása során összegyűjtöttek. Miután megállapodtunk abban, hogy az onkológia a daganatokkal foglalkozó tudomány, most tisztáznunk kell azt is, mi is az a daganat, a szervezetben jelentkező kóros elváltozások melyikét nevezzük daganatnak. Noha az ókortól napjainkig a legkiválóbb orvosok próbálták a daganatot definiálni, mégsem ismerünk valamennyi daganatféleségre, illetve daganatra érvényes meghatározást. Ez arra utal, hogy néhány tulajdonság alapján a daganat nem is jellemezhető. A daganat tulajdonképpen a sejtek burjánzása útján valamennyi szervből és szövetből kiindulhat, egy ideig helyi elváltozás. Tünetet hónapokig, évekig nem okoz, ezért többnyire későn vagy elkésve vehető észre. Nagysága a növekedés időtartamától és ütemétől függ, gyakran csak mikroszkópos nagyságrendű, kivételesen 20—30 kilós is lehet. Megkülönböztetünk rossz- és jóindulatú daganatot. A rosszindulatú alakja gyakori, de a nagyszámú jóindulatú daganathoz képest ritka. A jó-, illetve rosszindulatú megjelölés a klinikai viselkedésre utal. A jóindulatú a környező szöveteket maga előtt tolva lassan nő, kötőszövetes tok veszi körül. A rosszindulatú rohamosan burjánzik, a környezetet beszűri, éretlen sejtekből tevődik össze és áttételeket képez. Miután megállapítottuk, hogy a jóindulatú daganatok lényegesen nagyobb számban jelentkeznek, mint a rosszindulatúak — a köznyelvben ráknak nevezettek —, visszatérhetünk a legelső mondathoz, azaz ahhoz, miért is alaptalan, hogy csupán az onkológia említésére mindenkit rossz érzés, félelem, irtózat fogjon el. Az onkológiai osztályokon többségében banális, az életet nem veszélyeztető bőrfolyamatot kezelnek, lényegesen kisebb számban fordulnak meg a rosszindulatú betegségben, rákban szenvedők. Azt, hogy a továbbiakban mégis inkább az utóbbiaknak szentelünk nagyobb figyelmet, az indokolja, hogy ezeket a betegségeket alaposabban megismerve már a korai stádiumukban észrevehessük és gyógyíthassuk. A rosszindulatú betegségekkel való foglalkozás fontosságát a haláloki statisztikák adják. Ezek szerint a 15—64 éves nők halálát első helyen a rák okozza, míg a férfiaknál 45 év feléit a második helyen áll, csupán a „szívhalál” előzi meg. A rákot az öregkor betegségének tartják, és az utóbbi időben nagyobb számban való jelentkezését az átlagos életkor emelkedésének tulajdonítják. Ez azt jelenti, hogy egyre többen érnek el olyan magas életkort, amikor a rákos betegség már nagyobb valószínűséggel jelentkezik. Itt tulajdonképpen nem arról van szó, hogy az idősebb korban megnő a hajlam a rosszindulatú daganatok iránt, hanem a hosszabb élet során több lehetőség nyílik arra, hogy a szervezet érintkezzen a karcinogén, rákot okozó tényezőkkel. Feltétlenül szólnunk kell tehát azokról a tényezőkről, amelyek kétséget kizáróan, tudományosan is bizonyítva részt vesznek a rákos betegség keletkezésében. Ma már mindenki számára köztudott a dohányzás szerepe a tüdő-, illetve hörgőrák kialakulásában. A dohányzók között tízszer gyakrabban fordul elő a hör- görák és a dohányzás mértékével arányosan nő ez a szám. Szintén a tüdőt veszélyezteti a városban élőknél a levegő ipari szennyezettsége, a kipufogógáz koncentrációjának növekedése. A túlzott alkoholfogyasztás, különösen a tömény italok esetében, a nyelőcső rosszindulatú daganatának jeletkezését segíti elő. A gyomorrák az erős fűszerezést kedvelők között fordul elő gyakrabban. A vérképző szervek daganatai, valamint a bőrrákok halmozottan jelentkeznek sugárhatásra és egyes kémiai szerek alkalmazásakor. Ma már egyre több élelmiszert tartósító vegyszerről és cukrászati festékanyagról derül ki, hogy szintén rákkeltő hatásúak. Bizonyos hormontartalmú gyógyszerek is emelték a nemzőszervek rákos megbetegedésének a számát. Nyilvánvaló, hogy tömegesen és intézményesen kell felvenni a harcot e tényezők környezetünkből való kizárásának érdekében. Ennek céljából alakult meg „A rák elleni harc társasága” és országszerte igen eredményesen működik. Évente megszervezik a társaság hetét, amikor előadásokon, rádión, televízión keresztül hívják fel a figyelmet az időszerű problémákra. A társaság feladatául tűzte ki, hogy egészségügyi felvilágosító munkával növeli a lakosság tájékozottságát. Ezzel kívánják elérni, hogy a legkisebb elváltozás észrevétele után azonnal orvoshoz forduljanak és így, a betegség korai felismerésével fokozódjon a teljes kigyógyulás lehetősége. Segítenek a rákszűrő vizsgálatok megszervezésében. Anyagi eszközökkel támogatják az orvosok továbbképzését és hozzásegítenek a legújabb terápiás eszközök beszerzéséhez. Ennyit kellene, tömören összefoglalva, megtudnunk általában az onkológiáról. Következő számunkban részletesen foglalkozunk az egyes szervek rosszindulatú betegségeivel, elsősorban azokéval, amelyeknek a száma az utóbbi 15 évben 50°/o-kal megnőtt; így az emlő-, a hörgő-, a végbél- és a prosztatarákkal. Dr. TARACZKY Mária-------- ---- -■ - --~ ------ I Otvosóink irjok | ELSINORE, Cal. Köszönettel tartozom Paczier barátomnak még a múlt ev vége felé irt szép soraiért lapunkban házassági évfordulónk alkalmából. Hat igen, a 70. házassági évforduló nem mindennapi esemény küzdelmes, változó gazdasági időket átélt házaspárnak. Sokat tanultunk, sok küzdelmes napot éltünk at, életűnk nem volt piknik. Hosszú életünk titka nem a gazdag táplálkozásban rejlik, hanem az egyszerű etelek fogyasztásában, Minél egyszerűbben táplálkozunk, annál kevesebb gyomorrontásunk lesz. A nyers főzelékek, gyümölcsök hozzák a legjobb eredményt. Bizonyos zöld főzelékeket kévés füzessel is fogyaszthatunk. Nagyon fontos a testgyakorlat. Szervezetünkben nem kevesebb, mint 335 fele izom van, ha ezeket nem használjuk, akkor elveszitik rügalmasságukat. De mit együnk? Hal, csirke, báranyhus. De akiknek magas vérnyomásuk van, jobban teszik, ha húsfélékét nem fogyasztanak. Feleségemmel négy éve nem eszünk húst, csak kévés halat és tojást, nyers salátafeleket, melyeknek nagy részét saját kertünkben termelünk. De aki ezt nem kedveli, az kis főzéssel eheti. A túlfözés káros, mert elpusztítja a vitaminokat. A mai átlagos életkor 65-70 év. Dr. Paul Bragg azonban a 100 évet tartotta normális életkornak. O maga 96 évesen úszás közben vesztette el életét két evvel ezelőtt. Sokat tanultam könyveiből és e sorokat is azokból halásztam ki barataim és munkatársaim jóakarat« segítésére. Schubert József LAPUNKÉRT Köszönettel nyugtázzuk az alábbi adományokat és üdvözleteket, nf. = naptár felülfizetés n.ü. = naptár üdvözlet Blau Zoltán nf. $ 2.- Cincár Gyula nf. $ 2.- Nánasv Imre $ 2.- Joe Balogh $ 7.- Kiss Lajos áltál Detroit- ból*’ Yoó Mihály nf. $ 2.- Slepák Joseph nf. $ 2.- Szász Rose nf. $ 2.- Csont Áron nf. $ 2.- Csikós Ferenc nf. $ 2.Steven Leleszi $ 5.- nf. $ 2.- Paczier F. áltál Paul Susan emlékere: Paczier Flórián & Rose $ 5.- Orosz Ethel $ 3.- Szénási Lajos & Marv $ 2.50- Bertha Papp nf. $ 2.- Joseph Simon nf. $ 7.- K. Szabó nf. $ 2.- Alex Novak nf. $ 2.- A.Kucher $ 4.- Theresa Bikó $ 10.- Paul Barker nf. $ 2.- Mary Kálinak nf. $ 2.- Lichtenberger George $ 2.- Helen Also nf. $ 2.- Mary Polyoka (Hamilton) $ 5.- Frank Jéhn által: Illés János $ 10.- Rose Németh $ 5.- Louis Ruby nf. $ 2.- Újévi ünnepélyből; $ 121.- Neorcsics Robert emlékére édesanyja, Erzsébet $ 2.50- jéhn Ferenc & Flóra $ 5.- Bacsó János & Erzsébet $ 5.- Weisz József & Ilonka nf. $ 2.- Varga Janos nf. $ 2.- Jéhn Ferenc nf. $ 2.- Misánsky Erzsébet nf. $ 2.- Koszorumegváltas Paul Susan emlékére! Munkás Otthon & Női Kör $ 25.- Bacsó János & Erzsébet $ 5.- Szabó József & Margit $ 5.- Jehn Ferenc & Flora $ 5.- Lipusz Anna $ 5.- Misans- ky Erzsébet $ 3.- Hauer Miksa & Honor $ 3.- Varga János & Erzsébet $ 2.50- Kiss Ferenc $ 1.- BÓna Sándor $ 1.Palotás G. által St. Catharines, Ont.-ból: Steve Far- ner nf. $ 2.- Palotás György nf. $ 2.- Stephen Scheible $ 3.- Bert Halas $ 4.- Louis Odor .-nf. $ 5.— * *' ..—........—*