Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-01 / 5. szám
Ert. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y. N.Y. Vol. XXXIII. No. 5. Thursday, Feb. 1. 1979. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC., 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003; Tel: 254-0397 NE MULASSZA EL ELOLVASNI! Vedres Vera: KAUICSOK Szivbemarkoló megemlékeze’s korunk legnagyobb tragédiájáról. (5.old.) • Uaívt gyanúra ok Rockefeller halálával kapcsolatban? (2. old.) Munkások nyugdija és a Legfelsőbb Törvényszék < 4.0id.) EGÉSZSÉG Az onkológiáról általában (10.old.) SPORT ORSZÁGOS FELHAOORODAS A KÖLTSÉGVETÉS MIATT M€G€RK€Z€TT T€OG WASHINGTON, D.C. 90 percnyi késessel ideérkezett Teng kínai miniszterelnök-helyettes 9 napos történelmi látogatásra. Kina felszabadulása óta ez az első eset, hogy kínai államfő USA talajára lépett. Teng az első három nap folyamán intenziven tárgyal Carter elnökkel. Tárgyalásuk napirendjen a következő fontos kérdések szerepelnek: Az USA-kinai kapcsolatok kiszélesitese. A két nemzet viszonya a Szovjetunióhoz. Taiwan egyesítése Kínával, melyet Carterék békés utón szeretnének eszközöltetni. Kina reménye nagymennyiségű amerikai ipari berendezés és fegyver vásárlására. A koreai és vietnámi kérdés. Kina és Japán viszonya es Carter “emberi jogok” kampanya, s annak alkalmazása Kínára. Az USA-ban élő kínaiak egy részé hevesen ellenzi Teng látogatását. Csak abban az esetben lesznek hajlandók őt támogatni, jelentették egesz oldalas hirdetésben, ha Teng feladja a marxizmust és leniniz- must, visszaadja a vagyont a regi kapitalistáknak és a földeket apró parcellákban kiosztják a kínai parasztoknak. Megérkezése előtt olyan nyíltan háborúra uszító kijelentést tett a Time nevű hetilap szerkesztőjének, aminó Hitler óta nem hangzott el államfők részéről. A “háború melegágyadnak nevezte a Szovjetuniót és katonai szövetséget ajánlott USA, Kína, Japán és Nyugat-Európa között a “háborús feszek”, azaz a szocializmus megsemmisitésere. Nem lehet elfelejteni, hogy Hitler hasonló kijelentéseket tett, mielőtt megtámadta Lengyelországot, Franciaországot, Angliát és a Szovjetuniót. Carter elnök díszvacsorát adott Teng tiszteletere a Feher Házban,amelyen az egyik díszvendég Nixon volt, aki 5 évvel ezelőtt megbélyegzetten hagyta el a Fehér Házat. ‘IGAZSÁGTALAN, ERKÖLCSTELEN, MELTANYTALAN" - MONDJA EGY KONGRESSZUSI CSOPORT r WASHINGTON,D.C. 800 amerikai város polgárSZURONVOKHAL,OOLVOKKALm“'fenek r,íh'n ,ohn G“n,her , ' polgBrmesteri konterencia titkára, a lehető legeleII AAIUA7^0AUUTI Aű sebb szavakkal itelte el Carter elnök költségvetési nUnnft/tilYUt D/Ulll I Ittn javaslatát. Megcáfolta Carter abbeli kijelentését, hogv o “növelte” a népjóléti költségvetést négy és fél billió dollárral. “Azt, amit az elnök egyik kezevel a népnek adott- mondta Gunther - a másik kezével máris elvette tolók a Social Security jutalékok csökkentésével, a gyermekek élelmezési, az építkezési munkaalkalom- létesítési programok drasztikus csökkentésével.” “Uj alapokra” akaija Carter helyezni kormányunkat- hangoztatta egy tanulmány, melyet hat bostoni közgazdász készített. Ez porhintés a nép szemébe. Carter elnök ALAASSA az élet es a beke alapját. Ron Dellums, az “oroszok jónnek”-féle ijesztgetéssel vádolta az elnököt. “Ezzel indokolja az esztelen fegyverkezest. Azt azonban nem említi, hogy az orosz nép 21 millió emberet vesztette el a második világháborúban, mig mi 320.000-et. Az oroszoknak 3000 városuk pusztult el, mig nálunk egyetlen egy sem. Az igy indokolt esztelen fegyverkezés teszi az életet egyre elviselhetetlenebbé varosainkban, és hozta a mi egykor virágzó közgazdaságunkat az óriási deficittel terhelt végkimerűlés határára.” WASHINGTON, D.C. Több^nint 100 különböző szakszervezetből idős polgárok, feketék, chicanók, farmerek szervezeteiből alapított koalíció - amelv a “Save Our Security” /SOS/ nevet vette fel, országos tiltakozási kampányra hívja fel a népet. Az első konkrét mozgósítást a National Coalition for Economic Justice nevű szervezet ifjúsági csoportja határozta el április 4-re Washingtonba. Hangoztatják, hogy közel négy millió 16 és 24 év közti fiatal amerikai van munka nélkül. Carter elnök költségvetése 250.000-el csökkentette a számukra tervbevett munkaalkalmak számát. WASHINGTON,D.C. Carter elnök költségvetése “erkölcstelen, igazságtalan és méltánytalan. Teljesen figyelmen kívül hagyja a nép többségének e’rdekeiL jelentette ki a kongresszus 17 tagú fekete delegációjának elnöknöje, Cardiss Collins, Illinois-i képviselőnő. - Túl sokan hallgattunk túl hosszú ideig. Itt az ideje újból megkezdeni a küzdelmet társadalmi és gazdasági egyenlőségért MINDEN amerikai szamara»” William Winpisinger, az International Association of Machinists and Aerospace Workers szakszervezet elnöke szerint “a fegyverkezési kiadások fokozása az őrültséggel határos. Ayatollah Khomeini kijelentette, hogy nem hajlandó tárgyalni Bakhtiárral. TEHERAN. Újabb ismételt vérfürdők színhelye volt Teheran az elmúlt hét végén. A repülőterek lezárása és Khomeini hazatérésének megakadalyozása miatt felháborodott teherániak százezrei tüntettek ismét a sah és a CIA bábja, Bakhtiar ellen. “Halál Bakhtiar- ra!” kiáltásoktól visszhangzottak az utcák. A Bakhtiar által kirendelt katonaság több Ízben sortüzet nyitott a tüntetőkre, egyes jelentések szerint 37-et, mások szerint szazakat mészároltak le. WASHINGTON. D.C. Marvin Kalb, CBS TV-tudó- sitó szerint a Pentagon támogatna egy katonai pucs- csot Teheránban, de az elnök eddig meg nem döntött e kérdésben. Sherill a neves publicista szerint a sah 1972-ben titkos ülésén tárgyalt Nixonnal és Kissingerrel (any- nyira titkos volt a találkozó, hogy még az USA ottani nagykövetét sem engedték részt venni ),Ezen a beszélgetésen a sah korlátlan pénzbeli támogatásról biztosította Nixont, amely ellenében az elnök korlátlan fegyvervásárlási engedélyt adott a sahnak. Jack Anderson, a hires kommentátor eddig egy millió dollarrólbizonyitotta be, hogy Nixon elnökválasztási pénztarába vándorolt. NEAUPHLE—LE—CHATEAU. Franciaorszag, Ayatollah Khomeini, megcáfolva az előzőleg elterjedt híreket, kijelentette, hogy nem hajlandó a miniszterelnökséget bitorló Bakhtiarral tárgyalni addig, amig az le nem mond hivataláról. A Khomeini'csoportnak tudomása van arról, hogy a CIA katonai puccsot tervez Iránban. A CIA tanácsara állítólag eltávolítottak 70 amerikai gyártmányú F 14-es hadirepülogepet Iránból, mivel a személyzetük éhségsztrájkba kezdett.
