Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-25 / 4. szám
Thursday, Jan. 25. 1978. 8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ-___ GUYANA ELŐFUTÁRAI (folytatás a 4. oldalról) ettem egesz hónapba, mert nincs tehenünk, osztán draga es nincs ra pénz.” Húst nem evett egész hónapban, tojást nem evett egész hónapban. De talán mindezeknél szomorúbb dokumentum egy egyholdas parasztember kisfiának Írása, aki, ahelyett, hogy felsorolná, mit evett a hét egyes napjain, furcsán ir, kissé gyerekesen, ahogy a mondatokat fogalmazza es dicsekszik, azzal talán jobban beszel a helyzetről, mint az összes számadatok: “en már ettem sokmindent” — írja — “de legelőször ezen a heten kenyeret ettem. Ettem mar kolbászt, szalonnát, sonkát, hurkát. Ettem már en kalácsot, tejet es még vizet a heten igen sokat ittam. Ez a heti táplálkozásom". A SZÉTVERT FALVAKBÓL A SZEKTÁKIG... Kovács Imre az első magyar szektásokkal Sövényháza felé vezető utján, a Tiszán átkelő kompon találkozott. Úgy a komp, mint a faluk tucatjai és nem kevesebb, mint 60 ezer jól termő föld Pallavicini Alfonz Karoly őrgróf tulajdona. A Tiszán átkelve a kompot a hajovontató Pallavicini-cseledek vonjak. Később szóbaall az egyik kompcseleddel és megkérdezi tóle, ho^ mit vár a jövőtől: “Semmit — válaszolja - ITELET ALATT VAGYUNK, apáinknak is ez volt a sorsa, a mienk is ez és a fiainké is ez lesz”. A beszélő az “ITELET ALATT” nevű szekta tagja és azt vallja, hogy neki és sorstársainak soha sem lesz igazuk. Később Kovács kocsira ül és irja: “Amerre ellátunk, minden az őrgrofe: a földek, az emberek, a templomok és a szétvert falvak is. A romokban heverő falvak valamikor nepes községek voltak. A Pallaviciniek verették szét őket az elmúlt évtizedek alatt. A falvak a nagy uradalom árnyékában kísérlet formájában keletkeztek a 19. század végén. Azóta is állandó harcban állották az orgroffal, aki úgy oldotta meg a parasztkérdest, hogy a következő falvak tucatjait egyszerűen leromboltatta a csendőrökkel es az uradalmi igasokkal. 1934 tavaszán Siróhegyröl 10 családot hordatott ki a pusztára az őrgróf. A Pallavicini uradalomban nyolc községét vertek szét. DÓcot 1926-ban teljesen elpusztítottak az örgrof parancsára. Bácskában abban az időben 73 telepes-község közül 45 pusztult el”. A nincstelen parasztság még mindig nem adta fel az életharcot. A lerombolt falvak és házak közelében uj falvakat kezdtek építeni. A falunak ilyen neveket adtak: Bánomhegy, Kutyanyak, Sirőhegy. Földjük, munkájuk, kenyerük most sem volt. Az örgrof tovább zavarta, űzte őket. A világméretű gazdasági válság teljesen megsemmisítette a kivándorlás lehetőseget. A varosokba nem engedték be őket. A munkanélküli ipari munkásság elég gondot adott a hatóságoknak. Éhségre, halálra voltak ítélve. Nem maradt szamukra más kiút: A SZEKTÁBA MENEKÜLTEK; Amikor Kovács Imre megkérdezte az egyik szektást: “Miért kellett otthagyni az egyházat? Nem lehetett volna azon belül is megtérni? — megrázták fejüket: NEM! Ott számukra nincs üdvözülés. Csendesen jegyzi meg Balogh Sámuel: “KRISZTUS MEZÍTLÁB JART.A MEGYÉSpOS- PÖK NÉGYLOVAS HINTON, KIT KÖVESSÜNK?” • 'sói n isncr ■ • nuiinr -' A szekták gombamódra szaporodtak. Újra. irja Kovács: “A meggyötört, sokat szenvedő emberek Mit kell tudni Kina külpolitikájáról HÁROMSZÖG VAGY TENGELY Néhány hettel az amerikai-kinai diplomáciái kapcsolatok fölvételének a bejelentése előtt Pekingben járt Rowland Evans és Robert Novak, az International Herald Tribune neves publicista-párosa, és ott elbeszélgetett Teng Hsziao-pinggel, Kina miniszterelnök-helyettesével. Teng ez alkalommal kifejtette, hogy nem csupán fejleszteni kívánja a Peking-Washington kapcsolatokat, hanem valóságos szövetséget ajánlott föl Carternak a Szovjetunió ellenében. A beavatottak szerint olyanfele barátsági szerződésre gondol, mint amilyet a kínaiak a közelmúltban Japánnal kötöttek, sót nem zarja ki a kettőnek valamiféle szervezeti összekapcsolását sem. A kínai almokban igy fölbukkan egy Washington—Tokio—Peking háromszög elképzelése. Néhánv napon belül Teng Hsziao-ping a Fehér Hazban lesz az elnök vendegeként. Ezt a látogatást egyidőben jelentettek be a diplomáciái kapcsolatok fölvételével. Nagyon valoszinü tehat, hogy a kinai miniszterelnök-helyettes nem csupán amolyan kiszivárogtatásnak, diplomáciai kísérleti léggömbnek szánta az Evans-Novaknak tett megjegyzést, hanem A tápiósülyi pünkösdista szekta tagjai. annyi század után ismét megtaláltak az első rest, amin keresztül kibújhatnak a földi hatalmasságok törvényei alól. Nem egy tiszántúli “gyülekezet” tagjai MAGTALANOK maradtak. Nem akarnak gyereket... Egyszerűen pontot tesznek mindennek a végére: halaira ítéltek önmagukat... fekete klott ruhában járnak. Nem tűrik maguk kórul az eletet. ! Ami virul, biztat, reményt nyújt, kiirtják. A virágot kipusztitják, a gyümölcsfákat kivágjak. Tanyáik körül minden pusztul, minden haldoklik. Ezek a MAGTALANOK szektásai... A Hajdúságon a KOPLALOK szektája volt népszerű. A halalraitelest önmagukon kezdtek. Nem esznek. Koplalnak. így akarnak meghalni... A Nyírségben a TEHOVAK TANÚI működnek. Ószövetségi próféták neveit veszik fel. Ezsajás, Hozeás, Ézsau lesznek. Szabolcs, Szat- már és Bihar megyékben a RESZKETŐSÖK élnek. Merev, rángatódzó görcsös mozdulatokkal készülnek az utolsó napra. És ebben a hangulatban nincs reménysugár, a sötétség egyre melyebb es a magyar parasztság apokaliptikus viselkedése kegyetlen idők elörevetett árnyéka...” A kiábrándulás és remenyte- lanseg népe, végső elkeseredésében, az igazi ellenség helyett önmaga ellen fordult a harmincas évek Magyarországában. Akarva, nem akarva e végső gesztussal a magyarországi tókésrendszer hálálharangját kongattak meg. Guyana, Del-Amerikában az amerikai szekta halálzenéje az amerikai monopóltőkének szolt... Teng Hsiao-ping hivatalosan is szbbahozza majd Cartemél, továbblépvén az eszkaláció lépcsőfokain. A fogadtatáson és tárgyalásokon múlik majd sokminden a világpolitika várható fejleményei közül: aláirható-e a SALT-2, milyen irányba fordul az envhüles, Carterek kalandokba bocsatkoznak-e, vagy végül is fölulkerekedik bennük a nemzetközi felelősség és a józanság. Ezeket a fejleményedet kétségtelenül az amerikai- kinai diplomáciai kapcsolatok hirtelen fölvétele indította el. Hirtelen? Hiszen, ha hinni lehet Leonard Woodcocknak, a pekingi amerikai osszekoto iroda eddigi vezetőjének — es miért ne kellene hitelt adni a szavainak? — tizenhat hónapos titkos tárgyalássorozat előzte meg a bejelentést, es annak nvoman jutottak az eredménvre. Miért eppen most? A kombinációk több rétegüek. Csaknem valamennyi valóságosnak látszik. Az egyik szerint Zbigniew Brzezins- ki, Carter elnök fotanacsadoja buzdítja a Feher Ház gazdáját régi gondolatrendszerenek a következetes végigvitelére, vagyis arra, ho^y a kinai kapcsolatok lanszirozásával “kénvszeritsek” a Szovjetuniót a Washington kívánta elrendezés elfogadtatásara. A másik fóltetelczes azt tartja valószínűnek, hogy Carter ellensúlyozni akarta a közel-keleti kudarcát, Egyiptom és Izrael összebékitésenek a fiaskóját, es Pekinggel igyekezett vigasztalódni. A Kina tervezte háromszög bezáró agan, Japánban pedig egyáltalán nem lelkesednek a gondolatért, hogy az előző kormánv kötötte szerződés után most megint esetleg belehajszolja őket Peking egy meggondolatlan lépésbe. Karácsony előtt járt Tokióban Nguyen Duy Trinh, a szocialista Vietnam külügyminisztere, akinek Szomoda, japán kollegája kifejtette, hogy a kormányának ugyan semmi ellenvetese sincs a Washington—Peking diplomáciai kapcsolat- fölvetellel szemben, de ugyanakkor távol áll tőle a szándék, belemenni valamiféle amerikai-japán-kinai szövetségbe, külőnösen,ha az negyedik hatalom ellen irányulná. Az viszont meglehet — különösképpen a kinai tervekben —, hogy Teng amerikai latogatasa idejen a háromszög helyébe az amerikai-kinai “tengely” elképzelése lep. Higgadtan mérlegelve az amerikai-kinai kapcsolatok fölvételének a világpolitikai következményei^ Andre Fontaine a Le Monde-ban, miután fölvázolta a történelmi hátteret, figyelmet ébresztő konklúzióra jut. Azt iija, hogy latvan azt “a cinikus elszántságot, amellyel a jelenlegi kinai vezetők a világban a legreakciosabb erőket támogatják, önkéntelenül is föl kell idézni a nacionalizmust és a hatalmi gógot, amely messze fölulkerekedik Peking motivációiban”. Visszautalván a kiinduló körülmények - re, Fontaine a mai kinai politikát “uj hosszú menetelésnek” nevezi és egyszersmind idézi az Izvesztyijának a minap közölt figyelmezteteset is, hogy milyen sors várna a világra, ha érvényesülnének az amatőrök kockázatos játékai.
