Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-25 / 4. szám
2 Thursday, Jan. 25. 1978. AMERIKAI MAGYAR SZÓ AZ ESEMÉNYEK NYOMÁBAN Miért omlott össze a“PfiW TRÓN”? A Pahlevi “dinasztiát” a jelenlegi sah apja, a közlegényből lett ezredes alapította, aki katonai puccs utján lett sah 1921-ben. Az erősen naci-barát Riza sah 1941-ben angol es szovjet nyomásra lemondásra kényszerült, es fia, a most eltávozott Riza Pahlevi ült a “pava-tron”-ra. Az o uralmát, még ha a “királyok királya” /shahinshah/ volt is, nem volt egészen zavartalan. Miniszterelnöke, Dr. Mohammed Mossadegh 1951-ben szembeszállt vele, amikor államosította az olajipart. Ez folytatódott 1953-ig, amikor is a sah el akarta mozdítani tisztségéből Mossade- ghet, de ez nem sikerült. A sah ekkor Romaba menekít. De a CIA áltál Kermit Roosevelt vezetésével rendezett puccs segítségével három nap múlva újra elfoglalta trónját és Mossadeghet házi őrizet alatt tartotta annak haláláig. Ezekután gondoskodott arról, hogy ilyesmi meg ne ismétlődhessen, egy szigora és kegyetlenül elnyomó rendszer beiktatásával. ’ Amerikai segítséggel es a CIA tanácsadásával és kiképzésével megszervezte a kegyetlensége miatt rettegett SAVAK /a szerv perzsa nevének kezdőbetűi/ titkosrendőrséget. így elnyomott kérlelhetetlenül minden különvéleményt, ellenzéket, népi és munkás szervezetet, sajtot, rádiót es tv-t, politikai partokat. Mint a jól ismert olasz ujságirónónek, Ori- ana Fallaci-nak mondta 1977-ben: “Higyje el, egy országban, ahol a lakosság háromnegyed része nem tud irni-olvasni, csak a legszigorúbb tekintélyuralom mellett lehet reformokat bevezetni, másképpen nem iut az ember semmire.” Földreformot hirdetett es kiosztott földet a parasztoknak, de nem nyújtott nekik pénzügyi támogatást es nem gondoskodott öntözésről. Szavazati jogot adott a nőknek, de nem volt választás, ahol szavazhattak volna. Elhivatottnak tekintette Iránt, hogy fenntartsa a hatalmi egyensúlyt a Perzsa-öböl tájékán, ezert erős hadsereget akart felépíteni; e célból óriási összegekért vásárolta nyugatról es főleg az USA-tól a legmodernebb fegyverzetet és katonai technológiát. Hasonlóképpen ambiciózus gazdasági terveket akart végrehajtani, figyelmen kívül hagyva az ország es a nép szükséglétéit es lehetőségeit. Mindezek súlyos gazdasági valsagba sodortak az országot, amin még a hatalmas olaj-jövedelmek sem tudtak segíteni. Ilyen iparosításhoz Iránnak nem volt úthálózata, kikötői és energia-forrasai. Elkerülhetetlen volt a szédítő 50 %-os infláció. A sah ambiciózus iparosítási terve sokoldalú hianvt okozott, egeszeben a mezógazdasag karara; mig azelőtt eleimet exportált, most behozatalra szorult. Ilyen körülmények kozott az elegedetlenseg egyre fokozódott es egvre szelesebb retegekre terjedt ,ki. Ennek az elégedetlenségnek lett a megszolaltatója Khomeini ajatolla /papi cim/, aki élesen ellenezte a sah politikáját. Amikor a sah letartóztatta Khome- init, a szabadlábra helyezését követelő nagyszabású tüntetések eredménnyel jártak. Khomeini 15 éve él száműzetésben, jelenleg Pí kornyékén. Egyik nyilatkozatában kijelentett« - a katonaságnak meg kell akadályoznia, hogy az amerikaiak leszereljék, megrongálják az Irán által vásárolt modern fegyvereket és kormánya törvényes lépéseket fog tenni aziránt, hogy a sah és rokonai által külföldre utalt pénzeket visszaszerezzek. Különös színezetet ad a fejleményeknek, hogy Carter elnök egy évvel ezelőtt, az újévi ünnepségen, Teheránban, poharat emelte a sah üdvözlésére és megjegyezte, hogy “Iran a szilárdság szigete, ami bizonysága annak a tiszteletnek, imádatnak és szeretetnek, amellyel a nép fenséged iránt viseltetik.” A mostani forrongások idején Carter elnök folytonosan hangoztatta a sah pártolását és a benne való bizalmat. Ennek jegyében küldött a forrongások komollyá válásakor, hivatalos jelentes szerint, néhány tucat “tomegkorlatozásban gyakorlott szakemberét /más szóval CIA ágenst/ Iranba. A sah egeszen eltávozásáig, minden nap felhívta az amerikai követet, hogy megkérdezze tőle, hogy most mit csináljon? Ennek ellenere, az ’’isten kegyelme”-böl királyok királyát elsöpörte a népharag. Ugylátszik, a nepharag hatalmasabb, mint Allah! VŐ. NEM állam polcárok f Az U.S. Immigration and Naturalization Service kerületi igazgatója jelenti, hogy január 31.-ig kell a nem-állampolgároknak bejelenteni címűket. Minden postahivatalban kaphatók az 1-53 számú kártyák, melyeket ki kell tölteni rá vagy visszavinni a postahivatalba, vagy bélyeggel ellátva, postán visszaküldeni. ...........*............................ ................... Ostromállapot Törő kor szagban ISZTAMBUL: Az Ecevit kormány az ország egyes területein a rendkívüli állapot es a rógtónitélö bíráskodás bevezetesere kényszerült. A drákói szigor célja megfékezni azt az esztelen terrort,amelynek nemhivatalos adatok szerint a múlt ev januárja óta hét- szazötven ártatlan, többségében haladó ember esett áldozatul. Noha a zavarkeltök kezdetben vallási mezben jelentkeztek, egyre nyilvánvalóbb, hogy a zűrzavar fokozásában elsősorban a ha^ai és a nemzetközi reakció erdekelt. Az esetenként tómeggyilkossággá fajult terrorakciókért az Alparslan Türkes nyugalmazott ezredes vezette Nemzeti Mozgalom Partja a felelős. Az első Demirel-kormány, amelyet Túrkes támogatott, egész halmaz megoldatlan külpolitikai problémát, káoszt és gazdasági csődöt hagyott maga után. Ezzel a csődtömeggel az 1978. január 1-én hivatalba lepett Ecevit sem tudott rfiindeddig megbirkózni. Nem is tudhatott, mert az ország külföldi adóssága nemzetközi szakértők szerint meghaladja a 13 milliard dollárt. A munkanélküliek száma is közel 3 millió. Karamanmaras városában a Nemzeti Mozgalom Partja fegyveresei megtámadták a korábban meggyilkolt két haladó tanar. temetésén résztvevő to- megetí Több, mint száz halott és ezernyi sebesült maradt a csatatérré vált temetőben. Ez adta a végső lökést Ecevitnek a rendkívüli állapot bevezetésére. A terrorakciók szervezői a bizonytalanság előidézésével minden bizonnyal a kormány lemondását akarjak kikenyszeriteni hogy a kormányhatalom a szélsőjobboldali erők kezebe kerüljön. Az aggódó amerikai pénzvilág véleményét tükröző N.Y.Times jan. 22-én vezércikkileg sürgette, hogy a NATO országok, valamint Japán és Szaud Arábia azonnal küldjenek Törökországnak 4-500 millió dolláros gyorssegélyt, nehogy Irán után egy másik “bástyá”-juk is összeomoljon a Közép-Keleten. Kambodzsai szabaságharc PÁRIZS, “Kambodzsa népe elűzte volna a reakciós Khmer Rouge uralmat es a Pol Pót zsarnoki kormányt még akkor is, ha Vietnam nem is letezne” — mondta Wilfred Burchett, a neves ausztráliai újságíró, “40 eve figyelem az indokinai eseményeket és jelenthetem, hogy a kínai-vietnámi ellentétek fennállnának akkor is, ha a Szovjetunió’ nem is letezne. A mindenkori kínai kormányzatok következetesen törekedtek a történelem folyamán Vietnam politikai es gazdasági meghódítására”. JERUZSÁLEM, Ford, volt US elnök, közep-keleti körútja folyamán tárgyalt Sadat, egyiptomi elnökkel es Begin, izraeli miniszterelnökkel. Sadat tudatta Fordot arról, hogy a sah haragszik Carter elnökre, mert nem nyújtott neki elegendő támogatást az iráni válság folyamán. LONDON, A szallitomunkasok egy napos általános sztrájkja teljesen megbénította Anglia kereskedelmi életét. Callaghan miniszterelnök katonaságot rendelt ki a sztrájk ellensúlyozására.
