Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-18 / 3. szám
Thursday, Jan. 18. 1979. AMERIKAI MAGYAR SZQ----------------------------------------------9 Bz emberi életkor határai A Becsben megrendezett nemzetközi gerontológiai konferencián megállapították: 20—30 ev múlva mar korántsem számit majd rendkívülinek a százéves életkor. Az egyes korcsoportokat vizsgáivá, Henry. S. Simms, New York-i professzor megállapította, hogv a halandóság tízéves életkorban a legkisebb: 1200 gyermekből csupán egy hal meg ebben az életkorban. Vizsgálatai alapján egyébként dr. Simms úgy véli, hogy a halálesetek 90 százaléka a betegségekkel szembeni ellenállóképesség öregkori csökkenésének kóvetkezmenye. Közismert, hogy az emberek eltérő életkort érnék meg — még akkor is, ha azonos körülmények között születnek és élik le az életüket. Egyesek biológiai órája gyorsabban, másoké lassabban jár le. A betegségekkel szembeni velünk született ellenállóképesség az a “fék”, amely megakadályozza a biológiai óra túlságosan gyors eljárását. George.Buffon francia természettudós ä XVIII. század második felében megjelent munkájában ismertette tételét az állatok élettartamának kiszámítására. Eszerint egy állat normális élettartama ötször - hétszer (átlagban tehát hatszor) olyan hosszú, mint növekedésének időtartama. Ez a tétel alkalmazható az emberre is. Minthogy az ember csontjai a 20. életévig, más esetekben akár a 28. életévig is növekednek, az ember normális élettartama 120—150 ev lehet. A.A. Bogomolec, a hires szovjet patologus is 150 éves életkorhatárt állapított meg számításaival századunk elején. Szerinte az ember betegségekkel es szervelváltozasokkal szembeni ellenallokepessege nagyreszt a “lágy vázszerkezettől” függ. Ellentétben az emberi test csontos vázszerkezetével a “lágy váz- szerkezet!^ a sejtek szerteágazó hálózata. Egyfajta bevonatként, bélésként vonja be a szervek falait — kívülről és belülről Jlyen “lágy váz” burkolja vagy vonja be a májat, a lépet, a tüdőt, a csontvelőt és más szerveket. Ha sikerülne a “lágy váz” betegségekkel az öregedési folyamatokkal szembeni ellenállóképességet megtartani, vagy vegyi eszközökkel esetleg növelni is, ez megteremtené az alapot a fiatalság, az élet megtartásához. Bogomolec akadémikus és mások is a “lágy váz” alkotórészeiből készült szérummal kezelték magukat — ennek a szérumnak meg kellett volna akadályoznia az öregedést. Bogomolec akadémikus 1946-ban 65 eves korában meghalt, széruma tehát, amelynek hatását erősen vitatták, nem hosszabbította meg eletet. • Az emberi fo növekedési periódus és az életkor viszonya nagyjából megfelel a majmokénak. Az elefántok esetében kedvezőtlenebb: a növekedési időszak 12 év, az életkor pedig 37 év. A kutyák viszonyszáma viszont lényegesen kedvezőbb: a növekedési időszak tartama hét hónap, a maximális életkor viszont 34 ev. Ha ezt a viszonyszámot az ember eseté- ben is sikerülne elérni, 728 év lehetne az emberi életkor határa. A modem időben egyébként rendkívül gyors az emberi életkor meghosszabbodása. A római birodalom korában kétezer évvel ezelőtt született gyermek 23 éves átlagos életkorral számolhatott. 1850 körül már mintegy 40 év, manapsag pedig 70 év az ember varható élettartama a kulturállamokban. Csaknem ketezer évet vett igénybe, amig az ember várható élettartama 23 évről 40 évre nőtt, viszont már csak egy évszázad telt el, amig az élettartamot 40 évről 70 évre sikerűit növelni. Remény van ra, ha a legközelebbi évtizedekben sikerül majd csökkenteni a szív- és érrendszeri betegségek halandóságát, a 65 éves férfiak élettartama további 3.9 évvel, a 65 eves nőké pedig további 4.2 e'wel növekszik majd. Tért hódít az „indiánok kenyere" “A tilalom fáján terem a legjobb gyümölcs”. (Milton) Már a második században ismertek és fogyasztottak, Európába csak Amerika felfedezése után került at, két “hullámban”. Először a spanyolok hozták be 1560 táján Latin-Amerikából,elsősorban Bolíviából, es Peruból, majd Walter Raleigh importálta 1588-ban Írországba. Története meglehetősen változatos. A XVII. század elején csemegének számitott, a francia királyok asztalát diszitette, de majdnem egy szazadnak kellett eltelnie, mig Kőzép-Európában is megismertek. Mária Terézia es főkent II. Frigyes porosz király mindent elkövetett, hogy népszerűsítse a parasztok körében az “indiánok kenyerét” — mert a krumplit nevezték igy az akkori világban —, de azok nemigen akartak kötélnek állni. II. Frigyesnek azután remek ötlete tamadt, hiszen jól ismerte alattvalóit. Egyszerűen be kell tiltani, hogy kedvet kapjanak hozza. Berlin kőrnye'kén egy krumplifőldet létesített, s gránátosaival őriztette. (Valószinúleg innen szármázik a grenadirmars, a krumplis tészta elnevezése.) A környék falvaiban felötlött a kíváncsiság. Es éjszakánként lopni jártak a krumpliföldre, kijátszva az őrség éberségét. Ami nem volt nehez, mert ők tudták, hogy miért kell szunyókálniuk. így terjedt el, mondják, egész Poroszországban, majd más országokban is a burgonya. 1 Az “indiánok kenyeréből” idővel azután a “nép kenyere” lett. Veszített népszerűségéből. Mit sem ér hús nélkül, mondottak, krumplipaprikás formájában is elsősorban csupán a szegények fogyasztották. A jóbbmóduak viszont az elhízástól tartottak. Jellemző,hogy a századfordulón az akkori Németországban még 227.1 kiló volt az egy fore eso krumplifogyasztás, a mai NSZK-ban jelenleg csupán 101.1 kiló. Az eleimezessel foglalkozó tudomány most “rehabilitálni” igyekszik az indiánok, a nép kenyeret. Megállapítottak, hogy olyan gazdag anyagokat tartalmaz, amely embernek-állatnak egyik legertéke- sebb táplálékká. Az ember egyedül csupán burgonyából képes lenne fenntartani önmagát. Alapanyagának 75 százaléka viz, de 17 százalékban tartalmaz keményítőt, 2.8 százalékban dextrint es szénhidrátot, 2.0 százalékban fehérjét, 1.1 százalékban ásványi sót, 0.5 százalékban cukrot, azután meg különféle vitaminokat nővesztő anyagokat. Mindezeken kívül kalóriaszegény. Tiz deka krumplinak mindössze 80 a kaloriaertéke. A nyugati országokban valóságos hadjárat kezdődött a krumpli propagálására. Vámos Imre ERDEKESSEG Japán tudósok sokéves kutatómunkával kiderítették, hogv a természetes gyöngy szinárnvalata attól függ, milyen sokat tartalmaz a tengervíz, amelyben a puha testű gvöngykagyló él. Rózsaszín árnyalatuak lesznek például az igazgyöngyök az olyan tengervízben, amely fokozott mértekben tartalmaz maganvegyűleteket. Most azok a vállalatok, amelyek Japánban gyöngykagylók tenyésztésével foglalkoznak, a tengervízbe különböző fémek sóit kezdték adagolni, s igy sikerült kék, zöld, narancsszínű, sót lila szinamyalatu igazgyöngyöt is nyerniük. MEXIKO A LEGÚJABB 0LAJBIR0DAL0M Egvre újabb leletek mutatják, hogy Mexikó területe alatt számos, óriási földalatti olajmezó található. A novemberben felp / fedezett, ! legalább szaz- milliard hordo mennyiséget kitevő nyersolajfóldek, a 2 és 3 evvel ezelőtt fölfedezett olajmezokkel együtt, a sokat hangoztatott olajválságot legalábbj az 1990-es evekre toljak el. várható, hogy Mexikó rövid időn belül egyike lesz a világ nagy olajtermelő országainak. Majdnem annyi felhasználható olaja van,mint Szaud Arabianak, ^ A legújabb leletekkel együtt, a számítások szerint ahol jelenleg a világ legna gyobb olajrezervái találha- Mexikó teljes olajrezervája meghaladja a 300 miUitok. Idővel az is kiderülhet, hogy Mexikónak meg ar(j hordo mennyiséget, amiből jelenleg a felhasznaltóbb olaja van, mint Szaud Arabianak. _ ható mennyiség 125 milliárd hordo. UNITED STATES I AM AU Uh* % MEXICO ~v">j i Mexico’s oil HÉ New find 4 Oilfield A Exploration
