Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1979-06-21 / 25. szám

Thursday, June 21. 1979. Osindiánok nyomában Mikor népesedett be az Andok középsó vidéke a mai Peru österületén? Hogyan éltek es mivel foglal­koztak. a mai indiánok ősei, több ezer évvel ezelőtt? Ezzel a témával foglalkoznak azok a francia régé­szek, akik Peru őstörténetét kutatják a helyszínen. A régészeti kutatás eleg széles időszakot ölel fel, lényegében az ember megjelenésével kezdődő kor­szaktol egeszen a spanyol hódításig. A régészek a Közép-Andok magas hegyvidékén vizsgálják a múl­tat, az emberi településeket, a használati tárgyakat, altalaban az adott térben és időben élt emberek tevékenységét. A kutatók 100 jelentősebb lelőhelyet vizsgálnak at. Ezek nagyrésze barlangokban, szakadékokban található* Az ásatások során napvilágra került lele­tek azt bizonyítják, hogy az i.e. 1800-nál régebbi lelőhelyen élt ősindiánok vadászó-gyújtögető élet­módot folytattak. Ezután a pásztorkodó nepek kö­vetkeztek. Az ásatások során előkerült leletek elem­zése után fogalmat alkotnak a régészek, hogyan eltek ezen vidék lakói 1—3—5 ezer évvel ezelőtt. A legmagasabban fekvő kutatási terület 4420 mé­ter tengerszint feletti magasságban van, a Jumin- tartományban. Nyomokat találtak itt i.e. 5000-tól i.sz. 200-ig terjedő időszakra vonatkozóan. Ezen a területen nyomon lehet követni a vadálla­tok háziasításának lépcsőfokait is, csontmaradvá­nyok kormeghatározása révén. A kerámia edények feltűnése egy-egy kutatási területen szinten jo civi­lizációs nyomjelző Peruban. Az előbb említett 4200 méter magasságban található kutatási színhely (Telarmachay) i.e. 1800 és i.sz. 200 között idősza­kos menedéket nyújtott a hegyi indiánoknak, akik novembertől júniusig használták. Egy szikla alatt húzódik ez az egykori tartózkodási terület. Több rétégből kerülnek itt elő a falmaradvány ok, a kővel kirakott tűzhelyek, edények. A régészeti kutatás tovább folyik az Andokban. Óránként 22.500 kilométer Tengerek: mitől függ a színük? Egy amerikai cég kidolgozta a jövő földalattijá­nak tervét, amely a “Planetrán” elnevezést nyerte. A szerelvények ebben a metróban tizszerte gyorsab­ban fognak haladni, mint ahogyan a hangsebesség­nél gyorsabb Concorde repül — óránként 22.500 kilométeres sebességgel! Azt remélik, hogy ez a még csak távlati tervben létező szállítóeszköz nemcsak nagy sebességet és energiamegtakaritást tesz lehető­vé, hanem a környezetet sem szennyezi. A terv szerint néhány száz méter mélységben épí­tenek az alagutakat. A hangfeletti hipersebesség eléréséhez negatív túlnyomást létesítenek (a nyomás a normális légköri nyomás ezredrésze lenne), az állomásokon négy egymás után elhelyezett zsilip­kamra csökkentené a nyomást negyedére, tizenhato­déra, hatvannegyedére majd kétszázötvenedére. A Planetrán kocsijai rakétara emlékeztetnek, in­dukciós egyenáramú elektromotorok hajtják a sze­relvényt. Az utasok "öleseit, hogy az utazósebesseg felvételénél a túlterhelést csökkentsek, 45 fokkal le lehet hajtani a 10 m/masodperc gyorsulás elérése­kor. Számítások szerint a Los Angelest Dallasszal es New Yorkkal összekötő, hangsebességet meghaladó földalatti építési költsége 250 milliárd dollár, ennek mintegy 90 százaléka az alagút építésére fordítódik. 800 éves töltőtoll A töltőtollat nem századunkban találták fel — mint ahogy eddig hittük —, hanem legalább 800 evvel ezelőtt. A több mint 15 ezer kéziratot tartal­mazó hires örmény kézirattárban, a Matenadaran- ban egy toltötoll-ábrázolást fedeztek fel. A közép­kori töltőtoll egy bambuszrudacska volt, amelynek belsejében üres golyót helyeztek el. Több későbbi - XII. és XIII. századi — képen is feltűnik a töltő­tollat tartó kéziratmásoló, alakja. Az egvik másoló 1435-ben a töltőtoll létezésének írásos bizonyítékát is ránk hagyta, az alábbi megjegyzést Írva egy kéz­iratra: “Említésre méltó, hogy 900 sort tudtam le­imi úgy, hogy toliamat csak egyszer mártottam a tintatartóba.” t« It SZEREZZEN EGY UJ ELŐFIZETŐT Úgy tartják, hogy minden tengernek megvan a maga sajátos színe. Előfordul, hogy éppen erről a színárnyalatról nevezik el a tengereket. A növényekben és állatokban gazdag Fekete-ten­ger nagy mennyiségű kénhidrogént tartalmaz, ami körülbelül kétszáz méter mélységen túl a szerves élet megszűnését idézi elő. A tenger fenekén épp ezért sötét iszap van és ez okozza azt, hogy a viz helyenként feketének tűnik. A Vörös-tenger annak a szinhatásnak köszönheti elnevezését, amelyet az itt-ott feltűnő vörös algak okoznak, de ugyanakkor a középső részeken a viz — egyike a legmelegebb és a legsósabb vizeknek — kékeszöld szinú. A Sárga-tengerbe olyan folyók ömlenek, amelyek­nek vize nagy mennyiségű löszt tartalmaz. Különö­sen a Huang-ho ilyen, az úgynevezett Sárga folyó, losztartalma világviszonylatban a legnagyobb. In­nen a tenger neve. Ne feledkezzünk meg a Feher-tengerról sem, amely nevét onnan kapta, hogy a fehér tó és jég vilaga veszi körül. BAGDAD, A Föld egyik legősibb településére buk­kantak rá Irak északi részén. Az ásatások tanusaga szerint e térségekben már kilenc évezreddel ezelőtt fejlett földművelés folyt. P PÜSKI-CORVW 1 ! HUNGARIAN BOOKS. | f RECORDS & ÍRKA V I 1590 Second Ave. (82-83 St. köri) A I New York/N. Y. 10028 — (212) 879-8893 f ( Sokezer magyar könyv, újság hangle- A mez, hangszalag, IKKA, COMTURIST, | ( TÜZEX befizetöhely. 1* , Látogassa meg boltunkat New York- I ban a magyar negyed középén. Postán . I is szállítunk a világ minden tájára. 8 Uj magyar katalógust díjmentesen küldünk! ^ÉoűJüí^Miadé' MINDEN HÉTFŐN TÁRS AS JÁTÉK DÉLUTÁN t Uj helyiségben: Miami Women’s C|ub 454 N E 58 St. Egy utca a Biscayne Blvd.-tól nyugatra, a 60-as és 54-es autóbusszal a Biscayne Blvd.-on. Indul a S.E. 1st St.-tói. Elegendő parkoló. Kávé és sütemény felszolgálva. Farkas Lili es a |l I f f f Női Osztály szeretettel varja a szórakozni vá­gyó testvéreket. Telefon: 949; 1919 i HOL KAPHATÓ A MACYAR SZÓ ? Kérjük olvasóinkat,hívják fel ismerőseik e's bara taik figyelmét, hogy a Magyar Szó most kapható Miami Beachen, a 901 Washington Ave. es 9. ut­ca sarkán lévő újságárusnál. LUSZTIG GABI KÖSZÖNTÉSÉ Aki latja, nehezen hiszi el, hogy Lusztig Gabi 80 esztendős születésnapját ünnepelte. De a jóbarátok, munkastarsai, akik egy emberöltőn at dolgoztak vele a munkásmozgalomban es a magyar munkássajto fenntartásáért, valamint a rokonok nem feledkeztek meg erről az emlékezetes születésnapról. Vagy negy­venen lepték meg szép kis Miami otthonában, ahol lelkesen ünnepelték. Mi, a régi barátok, akiket a sors Floridában is összehozott Lusztig Gabival és nejevei, Paulaval, szeretettel koszóntjük öt. Termé­szetesen Farkas Lili gondoskodott, hogy lapunkról sem feledkezzünk meg. Gabi barátunk pedig azt az igeretet tette, hogy miután az elkövetkező evek már ráadásnak számítanak, a születésnapi partit minden évben megismételjük. Tudósitó A Magyar Szó Szerkesztősége sok szerencsét kivan Lusztig Gabi munkastársnak. LAPBÜKÉRT Köszönettel nyugtázzuk az alábbi adományokat és üdvözleteket*, jóbarat $ 50.- Fülop Elizabeth /Langton,Ont./ $ 2. Szüch Péter $ 7.- Nagy Susan által: Németh Agnes $ 10.- Egry Borbála nf. $ 2.- Molnár George /Taber, Alta/ $ 5.- nf. $ 2.- Csepke Alex nf. $ 2.- Horváth Frank $ 7.- Long Alex $ 10.- A new yorki kvótára: Vagóek $ 40.- Lusztig Imre $ 50.- Lutherán Juliska $ 10.-Fodor N. Árpád $ 50.- Reich Clara $ 25.- Kábellá Frank $ 5.- jóbarat $ 10.- Fischman Sam & Duci $ 50.- Flecker Steve & Annus $ 30.- Markovits Feri & Ilus $ 10.- Wein- stock Jenő & Gizella $ 20.- Szögi György & Éva $ 30.- Lusztig Dezső & Rózsi $ 15.- Saitta Anna $ 20.- Schwartz Béla & Teréz $ 10.- Gamauf Gus & Terus $ 50.- Deákék $ 50.- Dattlerék $ 10.- Reich Ted $ 10.- K.M. $ 20.­TAKÁCS LAJOS: ARANYBETÜK c. kisregénye, mely az 1956-ban Amerikába erktzett magyarok életc'be nyújt rege'ny for­májában bepillantást. Lapunk a könyvet nemrégen ismertette. Rendelje meg ezt a nagyon erdekes könyvet! ' i , ARA'HAROM DOLLAR Megrendelhető a Mzgyar Szó Kiadóhivatalában 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. i 14 _- AMERIKAI MAGYAR SZÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom