Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-06-21 / 25. szám
Thursday, June 21. 1979. AMERIKAI MAGYAR SZÓ *Pazarlás és nélkülözések között AMERIKAI V MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. last 2 weeks in July and 1st week in August by Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under the Act of March 21,1879, at the P.O. of ' New Yort N.Y Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési árak New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre 15 dollár; félévre dollár , Minden más külföldi országba egy évre 18 dollár félévre 9.50 dollár Postmaster: Send address changes to Hungarian Word,Inc. 130 E 16 St. New York,NY 10003 A monopóliumok terjeszkedése • Az ország olajvallalatai milliókat költenek a napilapokban es folyóiratokban elhelyezett oldalas* hirdetésekre, melyekben azt akarják elhitetni a közönséggel, hogy az olajválságot csupán a belföldi olajárak korlátozásának megszüntetésével lehet megoldani. E lépessel az olajvállalatok profitja majd megengedi, hogy uj olaj források után kutassanak. Az olajvállalatok profitja jelenleg olyan hatalmas, hogy kormánykörök is “szörnyű”, “hallatlan magas”, “elképesztő” jelszavakkal említik sajtónyilatkozataikban. De e nyilatkozatoknál sokkal ékesebben szólnak az olajvállalatok tettei, melyek rámutatnak arra, hogy nem szenvednek keszpénzhianyban. Mar irtunk arról, hogy a Mobil Olajvállalat megvásárolta az ország második legnagyobb kereskedelmi vallalatat, a Montgomery Ward céget. A Wall Street Journal most arról számol be, hogy .az ország legnagyobb olajvállalata, EXXON, egy milliard dollárt ajánlott fel a clevelandi Reliance Electric Vállalat megvásárlására. Mit jelent ez a lépés? Egyrészt azt, hogy az olajvállalatoknak 'szinte korlátlan KÉSZPÉNZ all rendelkezésükre, tehát nincs szükség az árkorlátozás megszüntetésére. Másreszt EXXON e lépésé ismét bizonyítja a már száz éves alaptörvényt, hogy a toké — itt jelenleg pénz formájában — oda irányul, ahonnan a legnagyobb profit varhato. Az olajvállalatok ismételten bebizonyították, hogy ókét. nem az olaj kiaknázása és értékesítése érdekli, hanem aprofit es hajlandók az olajtermelést feladni, ha villanygépek gyártásával és eladásával több profitra tehetnek szert. Tüntetnek a kormányalkalmazottak WASHINGTON, D.C. E városban 5000, szerte az országban 23.000 kormány alkalmazott tüntetett a Carter adminisztráció azon rendelete ellen, amely 5.5 %-os fizetésemelesi korlátot emelt számukra. “I can’t stay alive with five point five!” jelszó alatt tüntettek aFeher Ház, valamint más kormányépüle- tek előtt. A tüntetést az alkalmazottak tiz szakszervezete irányítottá, amelyeknek tagjai kormányhivatalok dolgozoibol tevődnek össze. “Az alapvető kérdés — hangoztatta Blaylock, az egyik legnagyobb szakszervezet elnöke — az emberi jogok kérdése. ■ Mi a közszolgálat (civil service), nem a közrabszolgaság (civil slavery) hívei vagyunk” — tette hozzá. Büszke statisztikák mutatják, hogy viszonylag a legtöbb autó, mosógép, elektromos fogkefe az US-ben van. Egy nemet eredetű tudós elmondta, hogy, mikor kijöttek, szokásuk szerint az üres szobákban eloltották a villanyt, de a szomszédok megtanítottak, hogy ez felesleges, olcsó az áram. Egy professzor barátomat nemrég kérdeztem, minek vesz uj kocsit, a régi csak három éves: “Ez mozgatja a gazdasági eletet” — mondotta. Dicsekszik a sajtó, hogy egy amerikai polgár százszor annyit keres, mint egy afrikai, a világ nyersanyagának legnagyobb részét ők fogyasztják. Rövid lejáratra nem is volt ez “fool’s paradise”, a jobbmóduak még ma is élvezik. De a jövőbe tekintve nemzeti-nemzetközi szempontból az, sót ma mar alig cáfolható, hogy benne élűnk. Am a közvélemény nem vonta le a múlt tanulságait. Az előbbi olajválságban hirtelen megnőtt a kereslet a kiskocsik iránt, de mikor a válság (átmenetileg) enyhült, újra a “status symbol” dominált, a legnagyobb US társadalom-kutató, Veblen szavával a “conspicuous consumption” a költekezés nem annyira az élet jobbá tételére, hanem a jómód fitogtatására. Az olaj- es nyersanyaghiany e hajlamot nem csökkentette, sót ez szelesebb rétegeket áthat, mint valaha. Idáig a cinikusok azt mondták, nem törődnek az utókorral, az se törődik ővelük, de most már nem a késéi utodok elete van veszélyeztetve, hanem a miénk, legalább is a mai fiataloké.,Es ezen a fázison a Föld lakosságának többsége rég túl van, ők benne élnék az eleiem es mas szükséges javak hiányában, az éhségben, a nyomorban vagy annak a határán. Nemcsak a “harmadik világ” túlnyomó részé, hanem a gazdag országok nagy tömegei is. De mit lehet belátható időn belül tenni a felesleges, sót a karos termeles, a nyersanyagok túlfogyasztásának csökkentésére annak az érdekeben, hogy minden emberi munkaerőt a reális, valódi szükségleteknek a mainai egyenlőbb es igazságosabb kielégítésére használjunk fel? Hogyan lehet megakadályozni, hogy katonai-fegyverkezési kiadásokra tízszer annyit költsenek, mint a nyomorgó százmilliók (billiók) felsegitésére? Hogy a reklám, a propaganda, a “publicity” (ami egymagában is sok ország nemzeti jövedelmének jelentős részét emészti fel) még a legkisebb vásárlo-erövel rendelkezőket is felesleges vagy karos kiadásokra késztesse. A hadiipar, az autóipar, a luxus iparágak nemcsak a maguk profitját - féltik, hanem milliónyi munkásukra hivatkoznak, a sajtó, a TV, a rádió őket szolgálja. Hogyan helyezhetnék el azokat, akik igy állásukat vesztik, még ha ok ebbe bele is mennének? Es minden nagyobb űzemcsökkentés vagy éppen beszüntetés egész városok, vidékek gazdasági életét megrendítené. Ha a motoripar 80 év alatt, nagyobb haszon okábol, elmulasztotta gazdaságosabb és biztonságosabb kocsik típusait kifejleszteni, hajlandó lesz-e rá most r es ha igen, hány évig tartana az átalakitas? Miután a gépkocsi kedvéért elnyomták a tömegszállitasi jármüveket és utakat, mennyi billióért lehetne ezeket uj életre kelteni és hogyan fogadná ezt a magán-gep- kocsira berendezkedett világ? És mindez nem csupán az USA problémája, nemcsak a fejlett kapitalista országoké, hanem a szocialista világ is mind erősebben versenyez ebben ővelük, tapasztalja ezt, aki az autóláztól megszállt Magyarországra megy. Sót a “fejlődő országok” cseneve'sz termelésének es gyorsan növekvő külföldi adósságának mind nagyobb hányada megy a vezető rétegek motorizálásának költségeire. Alig megoldható feladatok ezek a mai rendszerben, mégsem a legsúlyosabbak. Az emberi élet alapja a Föld (szárazföld és a tengerek) felszíne és minden, ami alatta van. Most a millió év alatt felgyülemlett olaj fogyása vagy nehezebb hozzáférhetősége az akut probléma, de a közeljövőben meg nagyobb veszélyek fenyegetnek. Az édesvizek gyors bemocs- kolódása nemcsak az ivóvíz — (minden ital) ellátást, hanem az egész őstermelést veszelyezteti. Hasonlóan a rohamos erdöirtás, ami mindezen túl a közegészség katasztrófájára vezethet. Szamos országban a szabadon grasszalo telekspekuláció, a falusi munkanélküliség-okozta városbatódulás (és az US- ban a faji előítélet), a végtelenül költséges, termőföldet elfoglaló külterjes (suburb) település rendszeréhez vezetett. (A modern termelési technika idáig a termő terület csökkenésének hatását jóvátette, de ez soká nem tarthat.) És igy tovább. Mindebből logikusan nem folyik az általános, életszínvonal leszállítása. Ellenkezőleg, bármily divatos ma a tervszerű, előrelátó gazdálkodás lebecsülése, az egyes nemzetek s az egész emberiség felesleges karos és veszélyes termelő tevékenységének átszervezésével el lehet érni, hogy a jövőben mindenkinek reális, anyagi es kulturális szükségletet ki lehessen elégíteni a Termeszét, a Föld, az emberi környezet tönkretétele nélkül. Egy más, jobb rendszerben. 1979 május 31. SOBEL i OVERSEAS ! CORP. i IKKA ORSZÁGOS j FŐÜGYNÖKSÉG j 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y.10020 | — TELEFON: (212) 535-6490 — MŰSZAKI CIKKEK j ÉPÍTŐANYAG . ! ismét kapható az ÍKKÁNÁL I GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES ... KÜLDEMÉNYEK ( BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁSÉRT FORDULJON IRODÁNKHOZ- UTAZÁSI IRODA IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE 4 i__
