Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1979-06-14 / 24. szám

Thursday, June 14. 1979, 8 AMERIKAI MAGYAR SZQ­HUNGÁRIA \ TRAVEL BUREAU 1<#3 SECOND AVE., NEW YORK, N. Y. 1002*- TEL.: (212) 249-9342 ée 249-9363 . r CHARTER UTAZÁS BIZALOM KÉRDÉSE ÉS Á HUNGÁRIA UTAZÁSI SZAKIRODA KOMBINÁCIÓJA GARANCIA ARRA. HOGY VALÓSÁG LESZ A NYÁRRA TERVEZETT VAKÁCIÓJA 1979-PÜBUC : HUNGÁRIA CHARTEREK MENETRENDJE: PAN AMEL ÁTSZÁLLÁS NÉLKÜL BUDAPESTRE. '• ■ . ‘ '■ ’ ■" ; ’ ’ •' •• \ a',-' : ' IwUás Tartózkodás Vka Ám New Yoridbál . idd Budapest!« . ' 'u , 1 \ ’ " ­J f Június 27 S 439.00 §" Július 04 $ 439.00 Július 03 I | Július 11 $439.00 < Július 04 §• a Augusztus 02 $ 439.00 Július 10 Z *” Július 18 $ 439.00 Július jl7 “g Július 25 $ 439.00 Július 24 j t Augusztus 01 $439.00 Július 31 S g- Augusztus 08 $ 439.00 !*■ 9 ■- —­Augusztus 01 — & Augusztus 22 $ 439.00 Augusztus 07 s* S" Augusztus 15 $ 439.00 Augusztus 14 4 j Augusztus 22 $439.00 Augusztus 21 r i. Augusztus 29 S 439.00 Augusztus 28 * Szept. 05j- $439.00 Szept.04 - Szept. 12 $ 439.00 ROKONOK KiHOZATALA PAN AM-et átszállás nélkül New Yorkba „ Indulás , Tartózkodási Vissza . Budapestiéi Idd New Yorkból \ Ar* '. — ‘ ' • i-------- | _ | Június 26 $439.00 Június 27 §. ■ Július 03 $ 439.00 £ fl * £ | Júliu? 04 x I Július 10 $ 439.00 | Július 11 g. * Július 17 $ 439.00 ! Július 18 Július 24 $ 439.00 j Július 25 jjl ff Július 31 $439.00 ! Augusztus 01 - 9 Augusztus 07 $ 439.00 Augusztus 08 Sfc Augusztus 14 $ 439.00 Augusztus 15 % § Augusztus 21 $439.00 Augusztus 22 ‘ f Augusztus 28 »439.00 Augusztus 29 ä Szept. 04 $ 439.00 •Szept. 05 Szept. 15 $ 439.00 Egyszeri (one way) ágaink ára mindkét hányban * csak * 249.00 PLUSZ ADÓ $ 5.00. Jekntkezfakor uemtiyenként S 150.00 előleg szfiksőges • ’>, j* ' • ‘ SIESSE!*, NEHOGY LEKÉSSEN 1979 LEGJŐBB ÉS LEGOLCSÓBB UTAZÁSÁRÓL! EGYÉNI UTAZÁSOK BEL- ÉS KÜLFÖLDRE EGÉSZ ÉVEN ÁT. VÍZUMOK BESZERZÉSE • HOTELFOGLALÁS * AUTÓBÉRLÉS IKKA TÜZEX COMTURIST * . FEKETE GYULA: fl FALU SZÉPE REGÉNY 26. rész. I .1 « Szépé — Ugyanúgy, mint vasarnap — az agyra tet­te a kakastollas kalapot. Szertartásos lassúsággal húzta le zöld kesztyűit; gondosan mellérakta, s ugyanarra a székre ült le, hattal a világosnak. Kara­bély most nem volt nála; csak a kardot igazította el. — Ugye, milyen Isten hata megett lakunk mink, törzs dr? — mondta kedveskedve az asszony. Nem­régen értek haza a határból, épp csak annyi ideje volt, hogy másik szoknyát s tiszta kötényt kapha­tott magára. — Messzebb van, ugye, gyalogosan, mint a lovon? Sötétedett már odabent, kitette az asztalra a pet­róleumlámpát, de nem gyújtotta meg, mert nem volt kéznél a gyufa. — Voltam én erre járőrbe — felelt kicsit hivatalo­san és mindannyiuk fülének is kicsit idegen hangon Szépe, kill ön hangsúlyt helyezve az 1 betűre a volt­ban. — Sokfelé elvoltam én, amikor a lovakat szupe­réi ták, gyalog járőrbe is. Margit behozta a bort, meg a süteményt. O is ugyanazt kerdezte: — Ugye, törzs ur, hosszú ez a Babona? — Végére jár az ember, kérem szépén, mindennek, ha maga is akarja. — Bizony, még ha nem akarja is... — Kötelesné ezt a katonákra értette, hogy elviszik őket a messze frontokra. De benne rekedt a sóhajtás: csendőr előtt nem szabad ilyeneket beszélni. Hirtelen kér­dezte, Margittól: — Nem volt nálad a gyufa? Megint elhányta valamelyitek... — A nyári konyhában van az. — Margit kifelé in­dult, de a csendőr erős hangon utánaszolt: — Nem kell, Margitka, ne menjen! — S mély nadrágzsebé- bol elokotorta az öngyújtóját. Margit segédkezett a lampagyujtásnál; szótlanul le-fel csavargatta a lampabelet, s minden mozdulatán ott erezte a csendőr férfipillantásait. Visszaigazitot- ta helyére a fodros tejüveg ernyőt, s kicsit elmoso­lyodott. — Már meg a hamvat le se vetted, majd befüstóli — szólalt meg a hata mögött az anyja. Bort töltött, de csak két pohárba. Tudta már — s porolt is miatta —, hogy Margit csak másfél liter bort hozott, s szá- mitott még az emberekre, ha bejönnek. — Mert nem kinálod a törzs urat, he, hát te sütötted... Olyan szegényes sütemény ez, törzs ur, de fogyasz- sza csak, ha jólesik. A lányom sütötte. Mesterkedik q már, bizony, ezt is meg kell tanulni. Margit csakugyan tudott már diós kiflit sütni. Husvétkor ö sütötte a diós kiflit, és elégjél sikerült. Szépe másképpen igazította a lába közt a kardot, s melyen a tányérra hajolva, megevett egy kiflit. — Jo is ez — mondta azután. — Megérezni ezen, hogy szép lány sütötte. Kötelesné összenevetett a lányával , s közelebb tolta a csendőr tányérjához a poharat. — Tessek hát felvenni. Szépe a lebontott, üres pohár fele intett a szeme- vef —Harman vagyunk idebent. — Jaj, kedves... törzs ür, ne is tessék haragudni — Kötelesné szorosabbra húzta a fejkendöje csücskét —, de engemet vár a tehén. Hiaba, igy van ez ilyenkor minálunk. Helyt kell állni. De csak mulassanak, törzs ur. Mulassanak csak — mondta, és sikertelen mosoly­gással kiment. Kettesben maradtak. Margit felvette a poharat. Koccintott. — Kostolja már meg. Ne féljen úgy tőle, hátha jobb ez, mint a tegnapi volt? Szépé vastag ujjai közé fogta a poharat, de nem emelte fel. Éhes szemmel nézett, s idegen hangon kérdezte: — Az milyen volt? — Rossz volt — rándított a vállán Margit. — Sava­nyú, mint az ecet. — Szemközt állt a csendőrrel, s ügyetlenül tartogatta a poharat a hasa előtt. — Jo bor volt az, mert jólesett. Az a fontos, hogy jólessen az embernek, nem igaz? — Újra megjáratta a szemét. Nehez keze az asztalon nyugodott, nem mozdult a pohárral. — Ne kéresse hát magát. — Dehogy kéretem en, Margitka. Arról mar szó sincsen... — Szépé kínlódva* mosolygott. — Csak... azaz, hogy mire is igyunk akkor? — Akármire. A törzs ur egészségére. — Halaistennek, az úgyis megvolna, az egészség, avval semmi baj sincsen. Az égvilágon. Két ember ment el a közön, kaszával a vállán. Egyik sem Ferus'volt, csak abátyjai. Ahogy délben hazafelé jött, Ferust a Kriston-féle tagban látta, Kristonéknak arat. Nem vette meg észre, hogy jött volna, bár attól, hogy ő nem vette észre, százszor is hazaérhetett. — Hat arra, hogy meg is legyen az egésség, — mondta a csendőrnek, s mintha á hosszú nap min­den faradtsaga most egyszerre gyűlt volna a lábába, le kellett ülnie, Össze ne roskadjon. — Mast mondok en, Margitka — szólalt meg kis idő múlva Szépe. — Micsodát? — Odakint a vödörrel csörömpöltek. “Meg csak most itatnak” — gondolta. — Koccintsunk arra, amire tegnap is. — Mire? — Nagyon meglepte az álmosság. Pedig kiverik az ágyból holnap is. Legalább két napig el­tart meg, de lehet, hogy háromig is eltart. — Hát arra. — Hat mire? — Az egyességre. — Szépe elszántan, várakozón nezett. — En már nem is tudom, bizonyisten. Milyen egyessegre? — Emlékezett ó mindenre, csak hagyta, hadd beszélje ki magat. Szepenek szemlátomást rosszulesett. — Ejnye, Margitka — mondta —, hát emlékezni kell arra egy lánynak. Nem válaszolt. Forgatta a poharat az asztalon, s elmélazva nezte az aranyos, szőke bort. Lajcsi az ud­varon egy német indulót fütyörészett. Szépé közelebb húzta a széket, s nagy testevei az asztalra hajolt. — Arra, hogy megegyezünk egymással. Rendben, Margitka?... Nincsen annak semmi értelme, hogy... Megvegyük a gyűrűt, ha maga úgy akarja, akár hol­nap is... Nem, holnap nem — tette hozzá rögtön —, mert szolgalatba vagyok holnap. De akármikor, szó­val. Margit gyors pillanatást vetett rá. — Maga is ajtóstul kezdi, hallja. — De Örült, hogy a csendőr négyszemközt is üyen hamar szint vallott, s azt gondolta: “Szeretne ez engem. Meg ez sem so­kat teketóriázik.” Folytatjuk---------tí RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1427 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81-lk Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi. Bar. I Ml tzv ah-torták. — Postán szállítunk az ország | minden részébe. — Este 730-lg nyitva^ [

Next

/
Oldalképek
Tartalom