Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1979-06-07 / 23. szám

Thursday, June 7. 1979. AMERIKAI MAGYAR SZO FEKETE GYULA: flFALU SZÉPÉ 25. rész. REGÉNY — Óo... — mondta Erzsi, s elharapta a szót. Az volt az arcara Írva: “De kiméinek máris!” Letette a vizeskupákat a kerites tövén. — Láttam a csendőröket tennap, mit akartak annyi ideig? — Nézték a padlást, meg az időt töltöttek — rán­dított a vállán Margit, s nem állt meg. — Sietek be — mondta. Mig a Három Rozsához ért, kigondolta, hogy nem a negyvenfilleres borból vesz két litert, hanem az Ötvenfilleres rizlingböl másfelet. (Ok még mustul eladtak két hektót a múlt őszön, mert hirtelen kel­lett a pénz adóhátralékba. Ami bor maguknak ma­radt, annak is javarészét eladogatták — harminc fil­lérért literjét —, még a disznóölés s a karácsonyi vendégeskedés apasztott sokat a hordón. Husvétkor már csak az alján kotyogott, s hiába dugdosta azóta az anyja a pincekulcsot, megecetesedett a bor, Kar­csinak is a kocsmából hordtak a múlt heten. Elég szégyen volt, hogy a nagy zsugoriság miatt nem tartott ki a kocsmai bor; szombaton este már a sa­játjukból is kellett felhozni, s tegnap is azzal a zava­ros káposztalével kínáltak a csendőröket.) “A jobbikból veszek — határozta el. — Miért sze- gyenkezzen az ember mindég, hogy nekünk minden­ből csak az alja jut, Ha az ötvenfilleres rizlingböl vesz másfél litert, meg marad is öt fillérje. Akkor a csendőrnek sem lehet panasza a borra, es Karcsinak is vehet az öt fil­léren borítékot meg levélpapírt. Sajat pénzé is volt, húsz filler — hetek óta dugdossa, mert az anyja nem tűr meg nála pénzt —, azon bélyeget vásárol. Majd utólag megkéri az anyjától a belyeg árát. Az jutott eszebe a trafiknál, hogy felmegy a pos­tára bélyegért. A postamester szemlátomást keresi az alkalmat a találkozásra, csak Karcsi miatt gyavult úgy el. “Nem,nem megyek fel a postára — gondolta azu­tán. — Úgyse lenne abból semmi, meg azt nyernem vele, hogy hírbe hoz. Tanult ember az, csak kinevet­nének engem is meg otet is. Nem vagyunk mink egymáshoz valók!” Visszafordult, s bement a trafikba. Ameddig ellátott, üres volt az utca. Csak az arté- zikut korul, az árokban játszott néhány klottnadrá- gos, rézbama bőrű gyerek. A Három Rozsa ajtajában kint állt Tériké, egy fé­lénk tekintetű, kövér zsidóasszony. Már régebben el­vették Terikééktől a kocsmát, s egy Kiskórecz nevű, uradalmi ember mért benne, de annyira csalt ez a Kiskórecz, hogy husvétkor a legenyek összevertek. Mint utóbb kiderült, nemcsak a mérésnél csalt: vodörszám öntözte a hordóba a vizet. Utána Csö- dörós-Töth kapta meg a kocsmajogot; ö azonnal a regi tulajdonost alkalmazta, s uj, fiatal kasszimöt hozatott Miskolcról. Azóta minden este tele a kocs­ma, idejárnák még a felvégi legények is. (Csütörtö­kön ejjel, amikor tőlük eljött, Karcsi is volt együtt az uj kasszírnővel. Másnap egy babonái fiú árulko­dott Lajcsinak.) Margit még sosem látta az uj kasszírnőt, s kíván­csian nezett korül a sötét, üres helyiségben, mig Tériké lomha testével a karmentö mögé billegett. Csend volt odabent, egyetlen vendeg sem ült a csu­pasz, nehéz asztaloknál. ­“Alszik az ilyenkor, lehet, hogy egész nap ajszik”­— gondolta. Tériké, mig a bort kimérte,barátságosan elbeszél­getett, már olyan megtisztelő hangon, ahogyan fel­nőttekkel szokás beszelni. A borvásárrbl juthatott eszébe Karcsi, s csodálkozva kérdezte: — Karcsi? Meg itthon van? Azt hallottam pedig, elment vasárnap. — Elment o — válaszolt kis szünet után Margit. — Neki szegénynek nem tartott soká az aratási szabad-j > sag. Az asszony kíváncsian nezett ra a karmentő rá­csa mögül, de nem kérdezett egyebet. Hazafelé menet Margit útba ejtette Linusékat, hátha valami újat hallana tőle Tóthékról. Amint az utcájukba befordult, torkába ugrott a szive: a zöldre festett, vasracsos kapuban a Karcsi anyja valakivel beszélgetett; egy pataksori özvegy asszonnyal, aki házalni szokott, tiltott holmit — ezerédest, tűzkö­vet, ilyesmit — árul. Tothne nem vette öt eszre. Csak akkor nézett hatra, amikor mar a nagykapujuknál kopogott a fa- talpu szandálban. Margit elpirult, s illedelmesen kö­szönt, de az asszony nem fogadta a köszönését. , Keresztülnezett rajta, mint a levegőn. “Az ég szakadjon rá” — gondolta Margit, és sírni szeretett volna. Linus a kertben csalamádét vágott. Egy fakószűr- ke alsoszoknya volt rajta, lehet, még a nagyanyja hordta valamikor. Máskülönben is eléggé elhagyta magát, hanyagul öltözött (nem is igen törtek érte magukat idáig a fiuk). Fölegyenesedett, s elámulva nezett ra a csalamáde közül. — Hat te? Hol lófrálsz itt ilyenkor? — Csak beszaladtam. — Vendéget vársz? — intett a demizsonra Linus. — Legyen otthon egy kis borunk. A miénktől a kutya megveszne, tiszta ecet. A kis dundi lány gyanakodva nézett. — Hat még? Ez vöt olyan sürgős? Nem válaszolt neki, csak egy vállrándítással. Kó- rüligazgatta a szoknyáját, s Tóthek portája felé in­tett. — Az eg szakadjon rá, még a köszönést se fogad­ja — mondta olyan hangosan, mintha nem is bánná, ha meghallanak odaat. Linus közelebb lépegetett, s nagyujja hegyevei a kaszakes élét próbálgatta. — Életlen már ez, csak küszködik itt vele az em­ber. — Kis hallgatás után megszólalt, csendesen. — Ne ővele törődjél te. Törődjél te csak Karcsival. — Nem tudom én, Linus, hogy ... Elment már ne­kem a kedvem az egésztől. Kis ideig elbeszélgettek még. Szóba került az ara- tas: Linus meg a nénje felváltva szedi a markot ,s ha tart a jo idő, túlesnek rajta a héten. Margitnak szó közben eszebe jutott, hogy a csendőr mellett nem kene eltűrni egy idegen asszony szekatúráját, ott egeszen a maga embere lehetne. De Linusnak nem tett említést a csendőrökről, csak a bűcsüzásnál mon­dott annyit, hogy: “Azt a csendőrt meg, aki a temp­lomnál bámult, töri a zsigulya”, s hogy majd legkö­zelebb mindenről beszámol. Tóthné már az udvaron perlekedett az aprójószag- gal, és hirtelen elhallgatott. Margit nem nézett oda, úgy ment el a kerítésük előtt, mint egy idegen, s ak­kor már tudta, hogy nem küldi el azt a levelet Karcsinak. (Folytatjuk) HUNGÁRIA TRAVEL BUREAU 'TtftS SECOND AVE., NEW YORK, N. Y. 1002« TEL.: (212) 249-9342 és 249-9363 . r CHARTER UTAZÁS BIZALOM KÉRDÉSE ÉS X HUNGÁRIA UTAZÁSI SZAKIRODA KOMBINÁCIÓM GARANCIA ARRA. HOGY VALÓSÁG LESZ A NYÁRRA TERVEZETT VAKÁCIÓJA. 1979—PUBLIC HUNGÁRIA CHARTEREK MENETRENDJE: PAN AM-EL ÁTSZÁLLÁS NÉLKÜL BUDAPESTRE. Indulás Tartózkodási Vissza Ára New Yorkból idő Budapestről ^ Június 13 S 439.00 2 Június 12 a a Június 27 $439.00 Június 26 £ £ Július 04 $ 439.00 B 3 E Július 03 §• | . Július 11 $439.00 Július .04 g- b Augusztus 02 $ 439.00 Július 10 I r Július 18 $ 439.00 Július '(17 “ g Július 25 $ 439.00 Július 24 g cr Augusztus 01 $439.00 Július 31 £ &• Augusztus 08 $ 439.00 ? 3 Augusztus 01 — S: Augusztus 22 $ 439.00 Augusztus 07 S S Augusztus 15 $ 439.00 Augusztus 14 <5; j Augusztus 22 $ 439.00 Augusztus 21 r i. Augusztus 29 $ 439.00 Augusztus 28 * Szept. 05, $439.00 S z e p t. 0 4 - Szept. 12 $ 439.00 ROKONOK KIHOZATALA PAN AM-eí átszállás nélkül New Yorkba . i j Indulás . Tartózkodási Vissza Jadapcatrői idő New Yorkból ' Június 12 $ 439.00 i . a Június-----13 _ | Június 26 . $439.00 Június 27 a. B Július 03 $ 439.00 EL B ! Július 04 f g Július 10 $ 439.00 j Július 11 g. Július 17 $439.00 Július 18 I S Július 24 $ 439.00 I július 25 I! Július 31 $439.00 Augusztus 01 & “ Augusztus 07 $ 439.00 Augusztus 08 jp tb Augusztus 14 $ 439.00 Augusztus 15 tP § Augusztus 21 $4£9.0Q > Augusztus 22 r S' Augusztus 28 »439.00 Augusztus 29 ‘ ä Szept. 04 $ 439.00 •Szept. 05 Szept. IS $ 439.00 Earner! (one way) útjaink ára mindkét Irányban csak $ 249.00 . PLUSZ ADÓ S 5.00. Jelentkezéskor személyenként $ 150.00 elfileg szükséges •’ \ -i ■ ■ ÍH SIESSEN, NEHOGY LEKÉSSEN 1979 LEGJOBB • ÉS LEGOLCSÓBB UTAZÁSÁBÓL! EGYÉNI UTAZÁSOK BEL-ÉS KÜLFÖLDRE EGÉSZ ÉVEN ÁT. VÍZUMOK BESZERZÉSE # HOTELFOGLALÁS • AUTÓBÉRLÉS IKK A TÜZEX COMTURIST 'Y ‘ :• ••'r'5 ' .«* F • ' 1--------- */Ct4. T&U&tb, .............. 1 ■llí^? W1 RÉTESHAZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81.1k Street sarkán) — Telefen: LE 5-S4M. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi. Bar. Mltzvah-torták. — Postán szállítunk az ország i f minden részébe. — Este 730-lg nyitva _ 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom