Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-18 / 3. szám

Thursday, Jan. 18. 1979. .AMERIKAI MAGYAR SZÓ­"EMELEM POHARAM” Egy évvel ezelőtt az iráni sah az Egyesült Álla­mokba látogatott, ahol Carter elnök fejedelmi fogad­tatásban részesítette. Ezt kővetően Carter elnök lá­togatott el Teheránba, Irán fővárosába, ahol a tisz­teletere adott banketten pohárral a kezeben igy ko-" szöntotte fel vendéglátóját: “Irán , a sah nagyszerű vezetesevel, a szilárdság szigete a világ e nyugtalan, zavaros tersegeben. Ez nagy elismerés es tisztelet felseged reszere es bizo­nyítja neped elismerését es szeretetet. ” Majd igy folytatta Carter elnök: “Nincs még egy allam, amely közelebb állná hoz­zánk, amellyel közösen tervezzük közös katonai biztonságunkat. Nincs még egy allam, amellyel szo­rosabb lenne kapcsolatunk körzeti katonai kérdé­sekben. Es nincs egy olyan vezetoszemélyiseg, aki­hez nagyobb és szorosabb hala, baratsag fűzne ben­nünket. ” Az elmúlt evben Carter, a sah iránti halaja és ba­rátsága jeléül, több milliárd dollár értékű fegyvert szállított kebelbarátjanak, aki ezt a fegyvert az elle­ne lazado nép tomegmészarlasara használta fel. A többezer iráni gyermek, no es férfi legyilkola- sa csak olaj volt a tűzre, amely minden jel szerint parazzsa égeti a sah uralmat. Nagy a konsternáció washingtoni körökben. Ugy- látszik, hogy Catter elnök egy evvel ezelőtti jóslata, hogy a sah a szilárdság megtestesítője - nem vált valóra. Rossz lóra tette elnökünk a fogadást. Miközben bomladozik a sah uralma es az USA e katonai támaszpontja - Rhodesiában es Del-Afrika- ban - hogy ezúttal csak e két forrpontra utaljunk - folytatjuk ugyanazt a politikát, amit egy evvel eze­lőtt Iránnal kapcsolatban alkalmaztunk. Ne legyünk tehat meglepve, ha Rhodesiában es Del-Afrikában egy év múlva, vagy tálán meg előbb - az iránihoz hasonló helyzet alakul ki. MIÉRT OLYAN DRAGA SZEGÉNYNEK LENNI? Az állam legszegenyebb rétege keresetének 20 %-át költi lakasanak fűtésére, 10 %-at benzinre az autó­hoz. Ezzel szemben a leggazdagabbaknak csak kere­setük 2 %-aba kerül a fűtés es 2.2 %-ába a benzin. A szegények sokkal nehezebben kapnak kölcsönt a bankóktól vagy más kölcsönzőktől, s ha mégis kapnak, mivel kevesebb a jövedelműk, tovább tart a kölcsön visszafizetése. így a kamat, melyet fizetniük kell , szintén jóval magasabb. Mindent Összevetve: szegénynek lenni nagyon drágái MEGCSUFOLT PANTHEON Irta: Peregrinus • ' De többségük valóban pacifista volt. Újabban azon­ban súlyosan eltorzult a dij története. Az USA-ban meg Trumant és Nixont is jelölték, szerencsére si­kertelenül. De a díjazottaknál senki sem tudja, miért tűntették ki Szato japán miniszterelnököt és Szaharovot, a moszkvai disszidensek vezetőjét, ha­csak a heves szovjetgyúlolet és a chilei diktatúra iránti szimpátia nem pacifizmus. Arra inkább lehet felelni, miért kapta Kissinger a dijat. Nem mert a legújabb kor egyik legveszedel­mesebb hadkeverője, háborús uszitója, hanem mert a norvég bizottság tagjai, különösen elnöknoje szél­ső konzervatív Amerika-rajongók és kommunizmust gyűlölök. Kissinger kitüntetése után az általa is hir­detett es szitott indokinai háború még két évig tar­tott,' a díjban vele osztozó észák-vietnami Le Doc Tho-nak volt annyi izlese, hogy — bár a háborúért nem volt felelős — a dijat visszautasította. Az uj békedijnál azonban meg nagyobb erkölcsi bakugrás történt. Izrael szelsö-jobboldali, sovinisz­ta kormányfője, a terrorista múltú Begin az egyik kitüntetett, ki 30 évig akadályozta a megegyezést az arabokkal es kihirdette a hóditó politikát, bibliai legendákra hivatkozva. Legfeljebb csak azért kaphat­ta a dijat, mert fogadta az egyiptomi Szadatot es el­ment Camp Dávidra tárgyalni, bár azóta is mindent megtett a megegyezés ellen. Itt is a másik kitünte­tett, Szadat volt Ízlésesebb, ö legalább nem vette át személyesen a dijat. Most a tárgyalások már meg­rekedtek, kérdés, indulnak-e újra. Csak az biztos, hogy a karvallott palesztinaiakat épp úgy nem vet­tek be a tárgyaló felek köze, mint Münchenben a cseheket. Nincs itt hely felsorolni, ki mindenki ér­demelte volna inkább a békedijat — mint pl. az ame­rikai Douglas, Fulbright, Morse, Berrigan, vagy Camara, a délamerikai bekepap. Szomorúan látjuk, hogy ismét sárbarántottak egy ideált, mely hivatott volt a világ erkölcsi anar­chiáját csökkenteni. Mert a levegőben nem lehet intézményeket tisztán megőrizni. Létűk, erkölcsi erejűk a nyugati világ politikai — társadalmi erő­viszonyaitól, erkölcsi színvonalától függ. ; 12-28-78. Előbbi cikkem igerte, hogy bemutatom a háború óta elhangzott téves jelszavakat, Ígéreteket, prog­ramokat, j politikusok, közgazdászok, tudósok el­méleteinek bukását s a népeknek, az emberiségnek belőle folyó meghiúsult reményeit. De nem velük kezdem, napjaink egy ledőlt bálványáról irok, mely szimbóluma a világ illúzióinak. Az egyik legtiszteltebb emberi kitüntetést oszto szervezetről szólok, a Nobel-dijat osztó bizottságról, melynek tudományos és irodalmi dijait Stockholm­ban, politikai (béke-) diját Oslóban adják ki. Akik ezeket odaitélik, emberek, tévedhetnek, érthető', hogy a kiválasztottak körül viták folynak, legtöbb­ször nem is bizonyítható, hogy a legérdemesebbeket szemeltek ki. A közönségnek a tudományos dijakról alig lehet kompetens velemenye, de gyaníthatja, hogy a bizott­ság politikai befolyásnak volt kiteve. Például, az utóbbi években 31 kitüntetett orvos közül 23 ame­rikai volt. De ama dijcsoportokrol, a közgazdasági­ról, irodalmiról s a politikairól (béke-dij) a laikus is véleményt alkothat. így a csak pár ev óta kiosz­tásra kerülő'közgazdasági dijakat többnyire konzer­vatív, sőt reakciós tudósok kapták (kivéve azokat, akik matematikai-technikai kutatásokra szorítkoz­nak). így az amerikai (tkp. osztrák) Hayek a 150 év előtti legszélsőbb “manchesterizmust” (állami beavat­kozástól mentes szabad versenyt) hirdeti, amely mar akkor is elnyomoritotta a dolgozó népet, de ma, a versenyt akadályozó monopóliumok, kartel­lek, vamok, szubvenciók korában abszurdum. Nála aktívabb es veszélyesebb Milton Friedman es tanítványainak serege, a “chicagói iskola” képvi­selői, a véres fasiszta Pinochet es a cionista-nacio­nalista Begin közgazdasági ideáljai. Friedman tanai szerint próbálják Chile tábornokai az ország fizetési merlegenek egyensúlyát a dolgozók éheztetése árán helyreállítani, az o elveit követve szabadította fel Begin Izrael valuta-forgalmat, oly országban, mely­nek allami es bennük katonai terhei fejenként leg­magasabbak a világon, és melynek gazdasági életét a világon példátlan nagyságú külföldi segítség tartja fenn. E politika egy ev alatt 50 % drágulást eredmé­nyezett. A gazdasági Nobel-dijasok közt van egy orosz is, o pusztán elméleti kutatást folytat; az egyetlen erős szociális érzésű tudós a svéd Myrdal. Régóta hevesebb viták folynak az irodalmi Nobel- dijakról. Persze az Ízlésről s az irodalmi divatról ne­héz vitatkozni; de vitán felül áll, hogy Tolsztoj, Csehov, Conrad, Ibsen, Joyce, Proust , Zola, Sinc­lair, Werfel, Zweig érdemesebbek lettek volna, mint pld. a ma már alig ismert Eucken, Deledda, Jensen és társaik. Az érdemtelenül mellőzött irók nagyrésze baloldalinak mondható erős tarsadalom-birálo. De bár baloldaliak is vannak a díjazottak közt es egyes kimagasló kommunistáktól, mint Neruda, Szoíohov a dijat nem lehetett megtagadni, olyan szocialista­kommunista irók, mint O’Casey, Seghers, Aragon, Brecht a listán nem szerepelnek. Magyarok sem, még Ady sem. Négy orosz kapott itt dijat, közülük három disszidens. . • * Sokkal súlyosabb kritikát váltott ki az, ami utób­bi években a békedijak odaítélése körül volt. 1901 óta — az első békedij óta — azt többnyire olyanok kaptak, akik íróasztal mellett harcoltak a békéért. BEBIZ0NYULT HOGY A CIGARETTA.... ÖL t WASHINGTON, D.C. Dr.Julius S. Richmond, az Egyesült Államok főorvosa, 30 évi tudományos ku­tatás eredményei összegezése alapján kijelentette, hogy immár “cáfolhatatlan tényék” bizonyítják, miszerint a cigarettázás nagyban előmozdítja a tü­dőrák keletkezését es a különböző szívbajokat. A cigarettázás évente 350.000 halálos áldozatot követel és . 18 billió dollárnyi orvosi költséget okoz. Ezzel szemben a nagy cigarettagyárosok evente 20 billió dollárt könyvelnek el haszon formájában. Azok, akik ily búsás hasznot húznak embertársaik egészsége aláásásával, elkeseredetten harcolnak a cigarettagyártás jogának fenntartásáért. Propaganda­szervezetűk, a Tobacco Institute, 70 prókátort al­kalmaz. Evente 5 millió dollárt költenek propagan­dára. 4 _ AMERIKAI , MAGYAR SZÓ Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Published weekly, exőept 3rd & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under the Act of March 21,1879, at the P.0, of v New York, N.Y. Előfizetési árak New York városban, az Egyesült Államokban es Kanadában egy évre 15.* dollár félévre 8.'—dollár ' Minden más külföldi országba egy éi|e 18 dollár félévre 9.50 dollár

Next

/
Oldalképek
Tartalom